Új adópolitikával rajtolt a 2018-as év

2018. január 11., 23:14

Jelentős adópolitikai változásokat hozott a 2018-as év: csökkent ugyan a személyi jövedelemadó, de a társadalombiztosítási hozzájárulások fizetése áthárult az alkalmazottakra, így a kormány arra számít, hogy az adóterhek  összességében nem módosulnak. 

Az adópolitika módosítása a társadalom minden rétegét érinti Fotó: Barabás Ákos

A szociálliberális kormány által meghirdetett „fiskális forradalom”keretében a tervezettnél ugyan kevesebb adópolitikai módosítás lépett hatályba 2018. január 1-jétől, azonban így is jelentős változásokkal rajtolt az újév. Ezek pedig a társadalom valamennyi rétegét érintik. Az egyik legfontosabb változás, hogy a személyi jövedelemadó (szja) január 1-jétől 16 százalékról 10 százalékra csökken. Ez azonban mégsem hoz adóteher-könnyítést az állampolgároknak, mivel a kormány a munkavállalókra hárította a társadalombiztosítási hozzájárulások fizetésének kötelezettségét. A dolgozóknak 25 százalékos nyugdíj és 10 százalékos egészségügyi járulékot kell fizetniük az eddigi 10,5 százalék, illetve 5,2 százalék helyett.

Az alkalmazottak esetében megnövelt tb-járulékot a kormány a 6 százalékos szja-csökkentéssel és mintegy 20 százalékos béremeléssel kompenzálja a közszférában, hogy a járulékok áthárítása végül nulla összegű játszma legyen mind a dolgozók, mind a vállalatok számára. A vállalatok körülbelül 20 százalék járulékot fizettek eddig, ezt a kiadást január 1-jétől a dolgozók bruttó bérének emelésére kellene fordítaniuk, hogy működjön a kormányzati elképzelés.

Csökkenhetnek a fizetések?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a versenyszféra alkalmazkodni fog-e ehhez a játszmához, és a vállalatok megemelik-e a dolgozók bruttó bérét, hogy nettó keresetük ne csökkenjen.

Egyes elemzők szerint ez egyrészt azért fog megtörténni, mert nagy a munkaerőhiány, így a vállalkozók nem engedhetik meg maguknak, hogy magukra haragítsák dolgozóikat, másrészt január 1-jétől mintegy 20 százalékkal, 1900 lejre emelkedik a minimálbér.

Visszaszorítanákaz adókerülők számát

Az úgynevezett mikrovállal-kozások esetében is jelentős változást hoz az újév. A kormány január 1-jétől 500 ezer euróról 1 millió euróra emelte az üzleti forgalom felső határát, a kis és közepes vállalkozásoknak kötelező módon az árbevételük 1–3 százalékát kell befizetniük adóként alkalmazottaik száma függvényében a 16 százalékos társasági adó helyett. Eddig 500 ezer euró fölött a cégek választhatták a társasági adó fizetését. A kormány ettől az intézkedéstől azt várja, hogy csökkenni fog az adókerülők száma. Az adóbehajtás szigorítását célozza az az intézkedés is, amely szerint január 1-jétől a csődvédelem alatt álló és az áfatartozással rendelkező cégeknek külön bankszámlára kell fizetniük az általános forgalmi adót (áfa/TVA).

Nyugdíjemelés csak a nyáron

Az újév a nyugdíjak területén is változásokat hoz.

Az öregségi járandóságok nőni fognak 2018-ban, de csak július 1-jétől, akkortól ugyanis 10 százalékos emelést ütemezett be a kormány.

A kabinet módosította a kötelező magánnyugdíjak rendszerét is, így január 1-jétől csökken annak az összegnek az aránya, amelyet az állami nyugdíjpénztárnak a dolgozók után át kell utalnia a magánnyugdíj-pénztáraknak. Az államnak befizetett nyugdíjjárulékból a bruttó bér 5,1 százalékát utalták át a magánbiztosítóknak, amelyek január 1-től csak 3,75 százalékot kapnak. Ennek következtében több pénz marad a jelentős hiánnyal működő román állami nyugdíjrendszerben.

Optimista költségvetés

A felsorolt intézkedések képezik tehát a 2018-as évi állami és társadalombiztosítási költségvetés alapját. A román törvényhozás december 22-i együttes ülésén elfogadott 2018-as költségvetés nettó 2614 lejes átlagbérre, 5,5 százalékos gazdasági növekedésre, 3,1 százalékos éves inflációra, valamint 4,55 lej/eurós átlagárfolyamra épít. A szociálliberális kormány új költségvetése GDP-arányosan 2,97 százalékos államháztartási hiánnyal számol, az ESA-hiány pedig 2,96 százalékra rúg majd jövőre, ami a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos küszöb alatt marad.  A kiadások legnagyobb részét, a bruttó hazai termék (GDP) 10,9 százalékát a szociális juttatások teszik ki, amelyek elérik a 98,6 milliárd lejt (21,4 milliárd euró). A költségvetésben az összkiadásokat 314,5 milliárd lejre (68,3 milliárd euró) tervezték. A bérköltségek a GDP 8,9 százalékát teszik ki. A kormány 38,5 milliárd lejt (8,36 milliárd euró) – a GDP 4,2 százalékát –tervezi közberuházásokra fordítani. A katonai kiadások a jövő évben is elérik a GDP 2 százalékát.

A Tudose-kabinet által elfogadott tervezet értelmében a költségvetés bevételei elérik a 287,5 milliárd lejt, ami 30,9 milliárd lejjel meghaladja a 2017-es szintet, és ez lesz az első alkalom, amikor Románia büdzséje meghaladja a 200 milliárd lejt.

A többletbevételből 21,1 milliárd lej az egészségügyi költségvetésbe megy, ami 17 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest, miközben a tanügy büdzséje 16 százalékkal, a beruházásokra kiutalt összeg pedig 42 százalékkal gyarapodik.

Államfői bírálat

Az év első munkanapján Klaus Johannis államfő kihirdette ugyan a költségvetést, az államelnöki hivatal által ennek apropóján kiadott közlemény azonban hosszan bírálja a szociálliberális kormány intézkedéseit. Az államfő a dokumentumban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2018-as büdzsében több sebezhető pont is van, köztük a költségvetési hiánynak a bruttó hazai termék 3 százaléka alatti szinten tartása. Szerinte gondot jelent, hogy a költségvetés nem tartja szem előtt az Európai Bizottságnak a deficittel kapcsolatos ajánlásait. „Románia elnöke aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Romániában ugyan rekordot döntött a gazdasági növekedés, de bizonytalan a hiánynak a GDP 3 százaléka alatti szinten tartása. Ugyanakkor országunkban a legnagyobb a strukturális hiány az Európai Unió tagállamai közül. Ez a dinamika azt mutatja, hogy

az elkövetkező években Romániának komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszatérjen a költségvetési-adóügyi fegyelem útjára.

A 2018-as költségvetés azonban figyelmen kívül hagyja ennek az irányváltásnak a szükségességét, amit elviekben a kormány a 2018–2020-as adóügyi-költségvetési stratégiában felvállalt” – áll a közleményben.

A bevételi adatoknak sem hisz

A költségvetés bevételeit illetőn is aggályai vannak az államfőnek. A szakmai elemzések szerint az áfa bevételeinek 16 százalékos növekedése legalább két megfontolásból is túl optimista. „Egyrészt a 2017-es év költségvetési tapasztalata azt mutatta, hogy az eredetileg vártnál nagyobb gazdasági növekedés mellett –ami az első 9 hónap után elérte a 7 százalékot, és elsősorban a fogyasztáson alapult –, nem nőttek a költségvetési bevételek, az áfabevételek sem, sőt a 2017-es állami költségvetésben a vártnál alacsonyabb szinten alakultak. Az előrejelzések eközben arról szólnak, hogy 2018-ban lelassul a gazdasági növekedés üteme, beleértve a fogyasztást is. Másodsorban a költségvetés nem tartalmaz becsléseket a felvállalt intézkedések hatásáról, ilyen a megosztott áfafizetés bevezetése, amit miközben az eredeti elképzeléshez viszonyítva mérsékelték, csaknem kétszeres többletbevételt várnak tőle, mint az eredeti verzióban”–fogalmazza meg kételyeit az államelnöki hivatal.

Beruházásokat sürget

Az államfő szerint a kormánynak prioritásként kellene kezelnie a költségvetési bevételek begyűjtésének hatékonyságát. Felhívja a figyelmet arra is, hogy „nem elég, ha a büdzsé csak papíron tartalmaz kiutalásokat beruházásokra, hanem azokat meg is kell valósítani”.

„Ugyan az európai uniós pénzalapokból megvalósuló beruházások jóval a 2017-es szint felett alakulnak a büdzsében, az állami beruházások továbbra is az egyik legalacsonyabb szinten vannak a GDP-hez mérten. Ebben az összefüggésben Románia elnöke felhívja a figyelmet a befektetések fontosságára mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, annak érdekében, hogy 2018-ban és az azt követő években fenntartható legyen a gazdaság növekedése. A kormánynak tudatában kell lennie annak, hogy a befektetések feláldozásának folytatása aláaknázza Románia növekedési potenciálját. Létfontosságú, hogy az európai alapokat egészében felhasználják, főként az infrastrukturális beruházások terén”–szögezi le az idézett dokumentum.

Az államtitkár derűlátó

Jelentős gazdasági hatással bírnak eközben a jövedelemadó területén javasolt költségvetési intézkedések György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár szerint. Mint korábban lapcsaládunknak nyilatkozva elmondta, a megnövekedett munkavállalói jövedelem következtében nőtt vásárlóerő ösztönzi majd a belföldi keresletet a fogyasztásra és a beruházásokra. „Ez a hatás ellensúlyozza a javasolt adóintézkedések kedvezőtlen hatását, és elegendő helyet biztosít a költségvetési előrejelzéshez kialakított makrogazdasági keret megvalósításához” – vallja a szakember. A társadalombiztosítási hozzájárulásnak a munkavállalóra való átruházásra vonatkozó kérdésünk kapcsán úgy vélekedett, az intézkedésnek az üzleti környezetre gyakorolt hatása jelentős a tb-járulékok számának csökkenése és a munkáltató kötelezettségeinek eltörlése miatt. 

Bálint Eszter