Jelentős adópolitikai változásokat hozott a 2018-as év: csökkent ugyan a személyi jövedelemadó, de a társadalombiztosítási hozzájárulások fizetése áthárult az alkalmazottakra, így a kormány arra számít, hogy az adóterhek összességében nem módosulnak.
A szociálliberális kormány által meghirdetett „fiskális forradalom”keretében a tervezettnél ugyan kevesebb adópolitikai módosítás lépett hatályba 2018. január 1-jétől, azonban így is jelentős változásokkal rajtolt az újév. Ezek pedig a társadalom valamennyi rétegét érintik. Az egyik legfontosabb változás, hogy a személyi jövedelemadó (szja) január 1-jétől 16 százalékról 10 százalékra csökken. Ez azonban mégsem hoz adóteher-könnyítést az állampolgároknak, mivel a kormány a munkavállalókra hárította a társadalombiztosítási hozzájárulások fizetésének kötelezettségét. A dolgozóknak 25 százalékos nyugdíj és 10 százalékos egészségügyi járulékot kell fizetniük az eddigi 10,5 százalék, illetve 5,2 százalék helyett.
Az alkalmazottak esetében megnövelt tb-járulékot a kormány a 6 százalékos szja-csökkentéssel és mintegy 20 százalékos béremeléssel kompenzálja a közszférában, hogy a járulékok áthárítása végül nulla összegű játszma legyen mind a dolgozók, mind a vállalatok számára. A vállalatok körülbelül 20 százalék járulékot fizettek eddig, ezt a kiadást január 1-jétől a dolgozók bruttó bérének emelésére kellene fordítaniuk, hogy működjön a kormányzati elképzelés.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a versenyszféra alkalmazkodni fog-e ehhez a játszmához, és a vállalatok megemelik-e a dolgozók bruttó bérét, hogy nettó keresetük ne csökkenjen.
Egyes elemzők szerint ez egyrészt azért fog megtörténni, mert nagy a munkaerőhiány, így a vállalkozók nem engedhetik meg maguknak, hogy magukra haragítsák dolgozóikat, másrészt január 1-jétől mintegy 20 százalékkal, 1900 lejre emelkedik a minimálbér.
Az úgynevezett mikrovállal-kozások esetében is jelentős változást hoz az újév. A kormány január 1-jétől 500 ezer euróról 1 millió euróra emelte az üzleti forgalom felső határát, a kis és közepes vállalkozásoknak kötelező módon az árbevételük 1–3 százalékát kell befizetniük adóként alkalmazottaik száma függvényében a 16 százalékos társasági adó helyett. Eddig 500 ezer euró fölött a cégek választhatták a társasági adó fizetését. A kormány ettől az intézkedéstől azt várja, hogy csökkenni fog az adókerülők száma. Az adóbehajtás szigorítását célozza az az intézkedés is, amely szerint január 1-jétől a csődvédelem alatt álló és az áfatartozással rendelkező cégeknek külön bankszámlára kell fizetniük az általános forgalmi adót (áfa/TVA).
Az újév a nyugdíjak területén is változásokat hoz.
Az öregségi járandóságok nőni fognak 2018-ban, de csak július 1-jétől, akkortól ugyanis 10 százalékos emelést ütemezett be a kormány.
A kabinet módosította a kötelező magánnyugdíjak rendszerét is, így január 1-jétől csökken annak az összegnek az aránya, amelyet az állami nyugdíjpénztárnak a dolgozók után át kell utalnia a magánnyugdíj-pénztáraknak. Az államnak befizetett nyugdíjjárulékból a bruttó bér 5,1 százalékát utalták át a magánbiztosítóknak, amelyek január 1-től csak 3,75 százalékot kapnak. Ennek következtében több pénz marad a jelentős hiánnyal működő román állami nyugdíjrendszerben.
A felsorolt intézkedések képezik tehát a 2018-as évi állami és társadalombiztosítási költségvetés alapját. A román törvényhozás december 22-i együttes ülésén elfogadott 2018-as költségvetés nettó 2614 lejes átlagbérre, 5,5 százalékos gazdasági növekedésre, 3,1 százalékos éves inflációra, valamint 4,55 lej/eurós átlagárfolyamra épít. A szociálliberális kormány új költségvetése GDP-arányosan 2,97 százalékos államháztartási hiánnyal számol, az ESA-hiány pedig 2,96 százalékra rúg majd jövőre, ami a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos küszöb alatt marad. A kiadások legnagyobb részét, a bruttó hazai termék (GDP) 10,9 százalékát a szociális juttatások teszik ki, amelyek elérik a 98,6 milliárd lejt (21,4 milliárd euró). A költségvetésben az összkiadásokat 314,5 milliárd lejre (68,3 milliárd euró) tervezték. A bérköltségek a GDP 8,9 százalékát teszik ki. A kormány 38,5 milliárd lejt (8,36 milliárd euró) – a GDP 4,2 százalékát –tervezi közberuházásokra fordítani. A katonai kiadások a jövő évben is elérik a GDP 2 százalékát.
A Tudose-kabinet által elfogadott tervezet értelmében a költségvetés bevételei elérik a 287,5 milliárd lejt, ami 30,9 milliárd lejjel meghaladja a 2017-es szintet, és ez lesz az első alkalom, amikor Románia büdzséje meghaladja a 200 milliárd lejt.
A többletbevételből 21,1 milliárd lej az egészségügyi költségvetésbe megy, ami 17 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest, miközben a tanügy büdzséje 16 százalékkal, a beruházásokra kiutalt összeg pedig 42 százalékkal gyarapodik.
Az év első munkanapján Klaus Johannis államfő kihirdette ugyan a költségvetést, az államelnöki hivatal által ennek apropóján kiadott közlemény azonban hosszan bírálja a szociálliberális kormány intézkedéseit. Az államfő a dokumentumban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2018-as büdzsében több sebezhető pont is van, köztük a költségvetési hiánynak a bruttó hazai termék 3 százaléka alatti szinten tartása. Szerinte gondot jelent, hogy a költségvetés nem tartja szem előtt az Európai Bizottságnak a deficittel kapcsolatos ajánlásait. „Románia elnöke aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Romániában ugyan rekordot döntött a gazdasági növekedés, de bizonytalan a hiánynak a GDP 3 százaléka alatti szinten tartása. Ugyanakkor országunkban a legnagyobb a strukturális hiány az Európai Unió tagállamai közül. Ez a dinamika azt mutatja, hogy
az elkövetkező években Romániának komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszatérjen a költségvetési-adóügyi fegyelem útjára.
A 2018-as költségvetés azonban figyelmen kívül hagyja ennek az irányváltásnak a szükségességét, amit elviekben a kormány a 2018–2020-as adóügyi-költségvetési stratégiában felvállalt” – áll a közleményben.
A költségvetés bevételeit illetőn is aggályai vannak az államfőnek. A szakmai elemzések szerint az áfa bevételeinek 16 százalékos növekedése legalább két megfontolásból is túl optimista. „Egyrészt a 2017-es év költségvetési tapasztalata azt mutatta, hogy az eredetileg vártnál nagyobb gazdasági növekedés mellett –ami az első 9 hónap után elérte a 7 százalékot, és elsősorban a fogyasztáson alapult –, nem nőttek a költségvetési bevételek, az áfabevételek sem, sőt a 2017-es állami költségvetésben a vártnál alacsonyabb szinten alakultak. Az előrejelzések eközben arról szólnak, hogy 2018-ban lelassul a gazdasági növekedés üteme, beleértve a fogyasztást is. Másodsorban a költségvetés nem tartalmaz becsléseket a felvállalt intézkedések hatásáról, ilyen a megosztott áfafizetés bevezetése, amit miközben az eredeti elképzeléshez viszonyítva mérsékelték, csaknem kétszeres többletbevételt várnak tőle, mint az eredeti verzióban”–fogalmazza meg kételyeit az államelnöki hivatal.
Az államfő szerint a kormánynak prioritásként kellene kezelnie a költségvetési bevételek begyűjtésének hatékonyságát. Felhívja a figyelmet arra is, hogy „nem elég, ha a büdzsé csak papíron tartalmaz kiutalásokat beruházásokra, hanem azokat meg is kell valósítani”.
„Ugyan az európai uniós pénzalapokból megvalósuló beruházások jóval a 2017-es szint felett alakulnak a büdzsében, az állami beruházások továbbra is az egyik legalacsonyabb szinten vannak a GDP-hez mérten. Ebben az összefüggésben Románia elnöke felhívja a figyelmet a befektetések fontosságára mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, annak érdekében, hogy 2018-ban és az azt követő években fenntartható legyen a gazdaság növekedése. A kormánynak tudatában kell lennie annak, hogy a befektetések feláldozásának folytatása aláaknázza Románia növekedési potenciálját. Létfontosságú, hogy az európai alapokat egészében felhasználják, főként az infrastrukturális beruházások terén”–szögezi le az idézett dokumentum.
Jelentős gazdasági hatással bírnak eközben a jövedelemadó területén javasolt költségvetési intézkedések György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár szerint. Mint korábban lapcsaládunknak nyilatkozva elmondta, a megnövekedett munkavállalói jövedelem következtében nőtt vásárlóerő ösztönzi majd a belföldi keresletet a fogyasztásra és a beruházásokra. „Ez a hatás ellensúlyozza a javasolt adóintézkedések kedvezőtlen hatását, és elegendő helyet biztosít a költségvetési előrejelzéshez kialakított makrogazdasági keret megvalósításához” – vallja a szakember. A társadalombiztosítási hozzájárulásnak a munkavállalóra való átruházásra vonatkozó kérdésünk kapcsán úgy vélekedett, az intézkedésnek az üzleti környezetre gyakorolt hatása jelentős a tb-járulékok számának csökkenése és a munkáltató kötelezettségeinek eltörlése miatt.
Bálint Eszter