Rostás Szabolcs 2017. október 17., 21:14

Nyelv és manipuláció

Érdemi vita nélkül söpörték le az asztalról a bukaresti képviselőház szakbizottságai, majd pedig a plénum az anyanyelv-használati jogoknak a közigazgatásban történő bővítését célzó törvénytervezetet. Az RMDSZ által kidolgozott javaslatcsomag egyik legfontosabb eleme, hogy a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbségnek joga van anyanyelvét használni a helyi közigazgatásban. Annak érdekében, hogy a nyelvhasználati jogokat az arányukban kicsi, de létszámuk alapján mégis jelentős kisebbségi közösségek is élvezhessék, alternatív küszöböt is bevezetne a kezdeményezés, ennek megfelelően például a 10−25 ezer közötti lakosú településeken 500, a 100 ezer lakos feletti települések esetében pedig 10 ezer lenne a kedvezményes küszöb, amely fölött kötelezővé válna az anyanyelvhasználat biztosítása. Roppant lényeges, hogy a jogszabálytervezet szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat is tartalmaz, amelyeknek a bevezetése jelentős előrelépés lenne, hiszen a hatályos jogszabályi környezet egyik hátránya, hogy büntetés hiányában sokan –sajnálatos módon még magyar vezetésű önkormányzatok is –fakultatívnak tekintik a kisebbségek jogainak gyakorlatba ültetését.

Az anyanyelv-használati jogok bővítésének elutasítása elsősorban azt az üzenetet hordozza az erdélyi magyarok számára, hogy az Erdély és a Román Királyság egyesülésének óhaját kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés századik évfordulójára készülve a román állam nem tekinti államalkotó tényezőnek a nemzeti kisebbségeket. Bukarest már korábban feltette a lemezt, és kizárólag ezt hajlandó lejátszani itthon és külföldön egyaránt: a kisebbségi kérdést Románia példaértékűen megoldotta, az ország modellértékűnek tekinthető, így a többletjogok követelése teljesen elrugaszkodott, hiszen azok már előjogoknak számítanának. Persze ez az egyoldalú állítás köszönőviszonyban sincs a valósággal, a kisebbségi jogok meglétéről, tiszteletben tartásáról leghitelesebben amúgy is az illető közösségeknek áll módjukban beszámolni, és nem az állam kinyilatkoztatása a mérvadó.

Érdemes megfigyelni ugyanakkor, hogy a bukaresti parlamenti pártok körében teljes az egyetértés a nyelvhasználati küszöb csökkentésének elutasítása kapcsán. E téren az ellenzéki jobbközép liberálisok (PNL) viszik a prímet a nacionalista hőzöngésben. Ami azért is szomorú, mivel a szebb napokat is megélt alakulat az RMDSZ-szel való közös kormányzás idején nem viszonyult ilyen ellenségesen a magyarokhoz (Călin Popescu Tăriceanu pártelnöksége-miniszterelnöksége idején fogadta el a kormány a kisebbségek jogállásáról szóló, tíz éve vakvágányra terelt törvénytervezetet), ráadásul a pártot jelenleg egy félig magyar származású politikus irányítja.

Tünetértékű a Szociáldemokrata Párt (PSD) magatartása is. Miközben júniusban, a Sorin Grindeanu vezette kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány vitájakor még úgy tűnt, hogy a Liviu Dragnea fémjelezte legfelsőbb vezetés még a székely zászló használatának engedélyezésére is hajlik, a baloldali alakulat nacionalista szárnya megtorpedózta az RMDSZ-nek nyújtandó engedményeket, a közigazgatási törvény mostani módosítása pedig hasonló okokból bukott el. Holott a szocdemek nem követnének el ördögtől való dolgot a kisebbségi jogok bővítésével, csupán azt a jogszabályt korszerűsítenék, amelyet éppen az előző kormányzásuk, az Adrian Năstase irányította kabinet idején fogadott el a parlament 2001-ben.

Bár az RMDSZ honatyái az október 6-ai gyásznapon szimultán sajtótájékoztatókon ostorozták a román politikai osztályt a törvénymódosító javaslat elutasítása miatt, ne hallgassuk el, hogy a kialakult helyzetért jelentős felelősség terheli a szövetséget is. Kelemen Hunor elnök „csúnya manipulációnak”minősítette azt a román médiában terjesztett állítást, miszerint kezdeményezésével az RMDSZ hivatalos nyelvvé akarja tenni a magyart. Ez is azt bizonyítja, hogy az alakulat egyet mond Bukarestben és teljesen mást Erdélyben. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy a magyar nyelv hivatalos székelyföldi státusának az elérése is szerepelt abban a programban, amellyel az RMDSZ a tavaly decemberi parlamenti választások előtt kampányolt a választók előtt. No de hol vannak már az egykori vállalások! Kelemen szavait parafrazálva: csúnyán manipulál, aki azt terjeszti, hogy az RMDSZ betartja a választási ígéreteit...