Lassuljunk együtt a természettel!

Bár sokak nagy lelkesedésére még szeptemberben is üdvözölhetjük a 30 fokos meleget, az ősz már a küszöbön, az immunrendszerünket pedig ajánlott felkészíteni a hűvös időre. A vitaminbevitel mellett vigyázzunk az optimális szobahőmérsékletre is.

Amit ősz elején könnyen tehetünk, az a helyi kistermelőktől való zöldség- és gyümölcsvásárlás, hiszen még bőven van választék. Keressünk változatos recepteket és töltsük fel szervezetünket házi, permet nélküli vitaminokkal. Az őszi időszak sem szűkölködik lédús gyümölcsökből: vásároljunk almát, körtét, szilvát, szedret, szőlőt vagy áfonyát, ezeknek ugyanis magas a C-vitamin és karotin tartalma, az ásványi anyagok közül pedig káliumban, kalciumban, magnéziumban, vasban és foszforban gazdagok. Ha tudunk, a későn romlandó zöldségekből is gyűjtsünk be télire frisset, hogy egészséges, vidéki kertekből származó alapanyagokból főzhessünk a hidegebb hónapokban is a fóliasátras, felfújt, egészségtelen rokonaik helyett. Számos tökből, sütőtökből, cukkiniből készült változatos receptet találhatunk az interneten, a paradicsomon és a paprikán kívül készítsünk ilyenkor káposztás, karfiolos, brokkolis ételeket, de felhalmozhatjuk a hagymakészletünket is. A gyökérzöldségekkel és hüvelyesekkel együtt az említettek szinte kivétel nélkül bővelkednek C-, B1-, B2-vitaminokban, de karotinban, káliumban, kalciumban és magnéziumban is.

A C-vitamin ezerféle gyógyhatásáról szinte naponta olvashatunk manapság, s bár nem csak ősszel kellene rá gondolnunk, a hűvösebb évszakokra ajánlott megnövelni a napi adagot az influenza megelőzése érdekében.

Számos családorvos, gyógyszerész tanácsolja: naponta legalább 1000 milligrammnyi C-vitamint vigyünk be a szervezetünkbe. Ha lehet, növénykivonatú vitaminkapszulákat keressünk a patikákban. Az ősszel begyűjthető cékláról se feledkezzünk meg: nemcsak vérképző, de a sejtek egészséges fejlődését is elősegíti, és gazdag vitamintartalma miatt erősíti az immunrendszert. A friss zöldségek és gyümölcsök eltűnésével ügyeljünk arra, hogy inkább sovány húsokat fogyasszunk, hidegen sajtolt olajjal süssünk-főzzünk, és pótoljuk a rostokat csírás növények, teljes kiőrlésű gabonafélék, aszalt gyümölcsök, olajos magvak, hüvelyesekből készült levesek, főzelékek, illetve pástétomok fogyasztásával. Ha tehetjük, aszaljunk magunk télire piacon vásárolt gyümölcsöt, hiszen egyes, a boltok polcain kapható gyümölcs tartósításához – mint a barack vagy a füge – még aszalt állapotban is jókora adag tartósítószert használnak.

Ahogy hűl a levegő, ne sajnáljuk magunktól a meleg leveseket, forró teát, és ne essünk abba a tévhitbe, hogy ősszel, illetve télen nincs szükségünk nagy adag folyadékbevitelre. Az italok, levesek ízesítésével is erősíthetjük a szervezetünket: a gyömbér, a szegfűszeg és a fahéj tisztítja a vért, serkenti és javítja a gyomorműködést, egyik legnagyobb előnyük pedig az, hogy szárított, nem friss állapotban, őrölve is hatékonyak.

Kihasználva szeptember melegét, egy-egy erdei séta közben érdemes csipkebogyót gyűjteni a teákhoz, ha pedig a bodzagyűjtésről nyáron lemaradtunk, szerezzünk be homoktövist, ami eltéve is a világ egyik legnagyobb C-vitamin tartalmú bogyós növénye.

Töltsük fel a méregtelenítő zöldtea- és kamillakészletünket, és friss mézet is szerezzünk be: teáinkat csak mézzel édesítsük, hiszen nemcsak zamatosabbá teszi a forró italt, de a cukorral ellentétben a szervezet ellenálló képességét is erősíti gazdag ásvány-, aminosav-, nyomelemtartalmának köszönhetően. A zöld tea mellett igyekezzünk megszokni a cickafarok különös ízét is, hiszen szintén vértisztító, ugyanakkor számos belső szervünkre jótékony: a petefészek gyulladásának csökkentésében nagy segítség a könnyen felfázó nők számára.

Ha a C-vitamin mellett télen további táplálék kiegészítőket akarunk szedni, ne döntsünk saját meggyőződésből ezek kiválasztásánál, ugyanis számos tabletta tartalmaz krónikus betegségekre káros hatóanyagot, vagy egy rendszeresen szedett gyógyszerrel lép káros kölcsönhatásba. Ajánlott előbb a betegségeinket ismerő családorvoshoz fordulni tanácsért, ugyanakkor ne sajnáljuk a pénzt a kicsit drágább növénykivonatú étrend-kiegészítőkre, ezekben ugyanis kevesebb a kellemetlen mellékhatást okozó anyag. Sok családorvos azonban nem javasolja a táplálékkiegészítők halmozását, inkább növeljük a C-vitamin adagunkat, hiszen utóbbi az izmokra, ízületekre, a bélrendszerre és az idegrendszerre is jó hatással van, hatékonysága pedig sokkal hamarabb érezhető, mint legtöbb más vitamin esetében. A hűvös idő közeledtével se féljünk kimozdulni: ha a langyos őszi időjárástól kezdve a decemberi mínuszokig rendszeresen hosszú sétákat teszünk a szabadban, a szervezetünk hozzászokik az alacsony hőmérséklethez, így nem kell attól tartanunk, hogy a meleg szobából kilépve az üzletig elgyalogolva rögtön megfázunk. Ahogy egy norvég közmondás tartja: nincs rossz idő, csak rossz ruha. A fázós természetűek pedig ezúttal kerüljék el gyakori hibájukat, és ne állítsák a fűtést magas fokra, inkább öltözzenek fel melegebben a lakásban is, egy 18-20 Celsius fokos szobahőmérsékletből kilépve ugyanis testünk könnyebben alkalmazkodik a kinti hideghez, így a megfázás esélyének csökkentése mellett komfortérzetünk jobb, havi közköltségszámlánk elviselhetőbb lesz.

Ne féljünk a hidegtől: lefekvés előtt télen is bátran nyissuk ki az ablakot néhány percre.

Egy friss levegővel teli szoba ugyanis hamarább felmelegedik, és sokkal könnyebb, egészségesebb az alvás az oxigéndús szobában. Mivel a fűtőtestek erősen szárazzá hevítik a levegőt, ajánlott ezekre hőálló edénykében folyamatosan friss vizet tenni a szükséges nedvesség megteremtése érdekében. Az egyre rövidülő nappalok hosszasságát követve, ha tehetjük, feküdjünk le hamarabb, hogy korábban kelve hosszabb ideig élvezhessük a nappali fényt elkerülve a késő őszi, téli depresszív hangulatot. Természetgyógyászok szerint, ha a nyári pezsgés után átvesszük a lassuló természet tempóját életmódunkban, könnyebben és kellemesebben telnek el a hosszú, hideg esték. Az unalmasnak tűnő, hosszúra nyúlt estéken vegyünk többször illóolajas, forró fürdőt, és készüljünk fel társasjátékokkal, filmekkel. Otthonosabbá és melegebb hangulatúvá varázsolhatjuk a lakásunkat egy-két új színes, puha párna beszerzésével a hosszú esték kényelmesebbé tételére. Az esős napoktól viszolygók szerezzenek be hosszú, bő, csuklyás esőköpenyt az ernyők helyett, ezekben ugyanis kevésbé áznak meg szeles időben.

A szeptember ugyanakkor a hűvösebb évszakok mellett az iskolakezdés ideje is. A nyári vakáció nyújtotta hosszú pihenés után hirtelen nagyobb szellemi megterhelés alá került gyerekeknek nemcsak a lelki támasz fontos, de a megfelelő táplálék is a koncentráláshoz. Ha néha kedvességből be is lopunk egy kevés csokit az uzsonnás dobozukba, a nassolnivaló magas rost- és energiatartalmú magféle, azaz mogyoró, dió, kesudió, mandula legyen, mert bár a magas cukortartalmú édesség hirtelen energiát ad, hatása hamar elmúlik, tápértéke pedig a magvakkal ellentétben alacsony. A nutricionisták a válogatós szülők gyermekeinek is javasolják a türelmes próbálkozást: a zöldségekből, gyümölcsökből származó vitamin- és ásványi anyagbevitelt ugyanis nem lehet étrend-kiegészítőkkel helyettesíteni.

A párásabb, ködösebb napsza-kok, esők miatt csúszósabbá vált utakon vegyünk vissza a megszokott vezetési tempóból, illetve ne sajnáljuk az időt és a pénzt az ablakmosószer, a jégkaparó, a gumik beszerzésére, a könnyebben párásodó ablakok miatt pedig tiszta, száraz törlőkendő mindig legyen az autóban. A lámpák karbantartása is fontos a ködös évszakok idején, ahogy az ilyenkor könnyen megsikló jármű lengéscsillapítójának ellenőriztetése is. Esős, ködös időben ne csak a lassabb sebességre, de a távolság betartására is figyeljünk oda, az ilyen körülmények között tapasztalatlan gépjárművezetők felkereshetnek egy vezetéstechnikai központot, vagy tapasztaltabb ismerősükkel is gyakorolhatnak saját és mások épségének érdekében. Aki többnyire hajnalban vagy éjszaka autózik, az szerezzen be hamarabb téli gumit a korai és késői órákban tapasztalható lehűlést, harmatot figyelembe véve. A sáros, latyakos piszok könnyen rozsdásodást okozhat, így ősszel és télen érdemes gyakrabban lemosni az autó alvázát, de viaszos védőanyaggal is bekenegethetjük az érzékenyebb, védtelenebb részeket.