Egy lovas nemzet legjobb seregszemléje
Izgalmas futamokkal és szemkápráztató lovasbemutatókkal fogadta a látogatókat a budapesti Hősök terén a 10. Nemzeti Vágta. A legnagyobb magyar lovasseregszemle színvonalát 12 ország versenyzői is emelték.
Tizedik alkalommal rendezték meg a magyar nemzeti lovas hagyományok felélesztését és népszerűsítését célul kitűző háromnapos Nemzeti Vágtát számtalan színes programmal. A jubileumi Nemzeti Vágta versenysorozatain összesen tizenkét ország lovasai álltak rajthoz, és a Kárpát-medence 72 magyarországi és határon túli településének lovasai mérték össze tudásukat. Székelyföldet és Erdélyt öt település – Nyújtód, Kézdivásárhely, Mikoújfalu, Előpatak és Sepsiszentgyörgy – képviselte.
Bár a futamok szombaton kezdődtek, a szervezők már a pénteki nap kirukkoltak az Országkonyha nevű rendezvénnyel.
Az autósforgalom elől elzárt Andrássy úton magyar hagyományos ételeket kóstolhattak és vásárolhattak az érdeklődők.
A gasztronómiai ínyencségeket kiváló magyar borok és pálinkák egészítették ki. Az idő kegyes volt a szervezőkhöz, így látogató is akadt bőven. Ahogyan a budapesti rendezvényeken lenni szokott, lépten-nyomon külföldi turistákba botlott az ember, akik igen lelkesen fogadták a magyar konyha finomságait.
A szombati rendezvénysorozatot Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg, aki ünnepi beszédében a huszárság dicső érdemei mellett a Nemzeti Vágta hagyományteremtő jellegét emelte ki. Székely Tibor, a Nemzeti Vágta főkapitánya a vágta nagyszerűségét és nemes céljait hangsúlyozta, kiemelve az egy évtizeddel ezelőtt útjára bocsátott rendezvény megálmodóinak szerepét. Az ünnepi megnyitó részeként megkoszorúzták a Magyar Hősök Emlékművét, és száz huszárt felvonultató parádé keretében bevonultak a versenyzők, majd ünnepélyes fogadalmat tettek.
A kora délután kezdődött versenyprogram a Hungarna Kishuszár Vágta három előfutamával indult.
A 10–16 éves korú gyermekek felnőtteket meghazudtoló módon ülték meg kis pónilovaikat, és varázsoltak igazi versenyhangulatot a Hősök terén kialakított különleges pályára.
A kislovasok után a települések versenyzőié volt a főszerep, összesen 12 előfutam keretében, illetve a fogatvágta két előfutamában. A nézők a futamok közötti szünetekben sem unatkoztak: szüreti felvonulásban gyönyörködhettek, majd az Örömtánc Vágta Tánccsoport szórakoztatta a nagyérdeműt. A jeles versenyre kilátogatók a rendkívül látványos tüzes vágtát és a hortobágyi ménes hajtást tapsolhatták meg, a lovas táncosok pedig magas színvonalú előadásukkal gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt boldog perceket szereztek.
Vasárnap, a döntők napja igen változatos, színvonalas programot kínált. Reggel tízkor lovas parasportolók mutatták be műsorukat, majd a Nemzeti Vágta településeinek középfutamai következtek. A legjobb eredményt elérő székely lovas a sepsiszentgyörgyi Bagoly Szabolcs (és Alkony nevű lova) lett. A középfutam ötödik futamában a második helyen végzett, és ezzel ugyan lemaradt a döntőről, de egy ennyire erős futamban a második hely is kiemelkedő teljesítmény. A Nemzeti Vágta leggyorsabb lovasának Petrik Tamás bizonyult: Csemő versenyzőjének Vicces nevű lova nyert. Őt követte Temerin és Baja képviselője. A magyarországi település sportolója a legjobb székely lovast, Bagolyt ütötte ki a döntőbe jutástól.
A győztes Petrik Tamás a Nemzeti Vágta vándordíját, ötmillió forintot és egy 1848-as huszárszablyát vehetett át a díjátadón, míg Vicces nevű lovának egy győzelmi takaró került a hátára.
Nagy érdeklődés övezte a nemzetközi futamot is, amelynek előfutamait a délelőtti órákban, míg döntőjét délután szervezték meg. A legjobb nemzetközi lovas Patö Pajier lett Kína képviseletében, akit Szerbia lovasa követett a dobogón, míg harmadik helyen Suriname versenyzője végzett. Negyedik helyre került a házigazda Magyarország, minket Üzbegisztán lovasa követett, hatodikként pedig Csehország képviselője végzett. A nemzetközi futam további résztvevő országai: Románia, Szlovákia, Szlovénia, Mongólia, Törökország és az Egyesült Államok. Érdekesség, hogy a nemzetközi versenyzők nem saját lovaikkal méretkeztek meg, hanem a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok őshonos magyar lovaival, amelyeket sorsolás útján kaptak meg a rajthoz álló lovasok.
A Nemzeti Vágta szervezőinek nagy bravúrja, hogy egyetlen perc sem bizonyult üresjáratnak. A versenyeken kívüli időszakokban egymást követték a színvonalas bemutatók. A szombati napról már jól ismert és megcsodált Örömtánc Vágta Tánccsoport ismét remek előadásokat tartott, nem különben a Kassai Lajos Lovasíjász bemutató tagjai. Igazi kuriózumnak számított a győri Ördöglovas iskola trükk lovasbemutatója: Tóth Szilárd vezetésével ötven trükklovas és lélegzetelállító mutatványaik kápráztatták el a közönséget. Vasárnap is volt hortobágyi méneshajtás, a vágta záróakkordjaként pedig parádés történelmi lovasfelvonulást tartottak.
Lázár Vilmos, a Nemzeti Vágta elnöke elmondta: a vágta a legnagyobb hatású magyar lovas rendezvénnyé nőtte ki magát, és segít abban, hogy a magyar lovas nemzet maradjon.
Ugyanakkor folyamatos megújulásra és fejlődésre is szükség van, a megfelelő körülmények, például a biztonsági feltételek megteremtéséhez” – fogalmazott.
A Nemzeti Vágta tíz év alatt színvonalas rendezvényé nőtte ki magát, amelynek csupán a csúcsa és főattrakciója a budapesti döntő. A nyár folyamán az egész Kárpát-medencében zajlottak előfutamok, ahonnan a legjobb lovasok bizonyíthattak az elmúlt hétvégén, Budapesten.
A Nemzeti Vágta kellő médianyilvánosságot és magas színvonalú programokat biztosított a döntő megmérettetéshez. Lovasverseny helyszíneként a Hősök tere egyáltalán nem nevezhető ideális térnek, de a szakemberek szerint ennek nem is az a célja. Aszervezők motivációja egyértelműen egy olyan látványos médiaesemény megalkotása, amelyhez a Hősök tere ideális választás, és amely után az emberek ismét a lovassport lázában élnek, ezért hosszú ideig beszélnek róla.