A nagysikerű vizes világbajnokság után újabb rangos sportesemény színhelye Budapest: hétfőtől vasárnapig tartják a 31. cselgáncs világbajnokságot, amelyen 19 magyar cselgáncsozó is részt vesz. A megnyitón Vlagyimir Putyin orosz államfő is részt vett.
„Nem lehet kérdés egy ilyen nyár után, hogy Budapest a világ egyik sportfővárosa” – jelentette ki a cselgáncs-világbajnokságra és a vizes vb-re utalva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn újságíróknak, miután Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt a vb kezdetére a fővárosba látogató Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az sem lehet kérdés – fűzte hozzá a miniszter –, hogy egy ország miniszterelnöke fogadja a nagy nemzetközi sporteseményekre Budapestre látogató vezetőket. Így van ez Vlagyimir Putyinnal, a mongol elnökkel, valamint a nemzetközi dzsúdószövetség és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével – fűzte hozzá. Jelezte: Vlagyimir Putyin meghívta a magyar miniszterelnököt a jövő évi, oroszországi labdarúgó-világbajnokságra, a kormányfő elfogadta a meghívást.
A színpompás nyitóünnepséggel elkezdődött 31. cselgáncs világbajnokság műsora Al Bano fellépésével indult, a 74 éves olasz énekes előadta a Nemzetközi Cselgáncsszövetség himnuszát, majd mintegy húszperces koncertet adott. Ezt követte a résztvevő 140 ország zászlójának behozatala, majd a vb kabalafigurája, Judogi köszöntötte a nézőket. A zenés-táncos ünnepi műsorban íjászok, kopjások, huszárok és csikósok mellett Molnár Levente operaénekes is színre lépett. Akárcsak a vizes világbajnokságon, a mostani sportesemény nyitóünnepségén is a magyar történelem fontosabb mozzanatait villantották fel a művészeti összeállításban.
Üdvözlő beszédében Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke köszöntötte a helyszínen tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnököt, továbbá a dzsúdós család valamennyi tagját. Az MJSZ első embere külön köszönetet mondott a kormánynak a vb megrendezéséhez nyújtott támogatásáért, a nemzetközi szövetségnek (IJF) és a több mint 400 önkéntesnek. Marius Vizer, az IJF vezetője ugyancsak köszönetet mondott a magyar kormánytámogatásért.
A magyar cselgáncs szakvezetés egy érmet és egy pontszerző helyet vár a magyar küldöttségtől.
A rendkívüli erős nemzetközi mezőnyben „ez a minimális célkitűzés, két éremnek már nagyon örülnénk. Sajnos, Fogasy Gergő nyaki gerincsérve súlyosnak tűnik, remélhetőleg nem kerül sor műtétre, az ő helyére Ohát Zalán ugrott be” – mondta az MTI érdeklődésére Nagy András szakágvezető. „Nagy pozitívum ugyanakkor Karakas Hedvig felépülése az újabb térdműtétje után, már a súlya is rendben van, és tudta vállalni az 57 kilót” – jelentette ki.
Az előző világverseny, az áprilisi Európa-bajnokság egyéni küzdelmeit két bronzéremmel zárta Varsóban a magyar csapat Csernoviczki Éva (48 kg), illetve Joó Abigél (78) révén. A csapatversenyben a Bartha Csaba, Szabó Frigyes, Csoknyai László, Vér Gábor, Bor Barna összeállítású férfi válogatott ugyancsak a dobogó alsó fokára állhatott fel.
Az első magyarországi vb-n a férfiaknál és a nőknél is teljes a keret, azaz 18 dzsúdóst nevezett be a magyar szövetség. Egyedül a női 63 kilogrammban nincs hazai induló, női 52, 78 és +78, illetve férfi 81, 90 és 100 kilóban viszont ketten is tatamira lépnek.
A Papp László Sportarénában mutatkozik be a vegyes csapatok versenye, mivel ez a szám már szerepel a 2020-as tokiói olimpia programjában. A csapatversenyen hat-hat fő küzd meg egy-egy mérkőzésen, három férfi és három női súlykategóriában. Ha 3-3-mal zárulnak a meccsek, akkor a bemutatott akciók értéke dönt, ipponért 10, vazaariért pedig 1 pont jár. Az előző, 2015-ös vb-n a 16 fős magyar válogatott Csernoviczki Éva (48 kg), Karakas Hedvig (57), Ungvári Miklós (73), Tóth Krisztián (90) és Bor Barna (+100) révén öt-hetedik hellyel zárt Asztanában.
A magyar vb abszolút újdonságának számít, hogy a sportág történetében példátlan módon az összdíjazás teljes értéke eléri az egymillió dollárt.
Az egyéni küzdelmekben az aranyérem mellé 26 000, az ezüsthöz 15 000, a bronzhoz pedig 8000 dollár jár. A vasárnapi csapatverseny győztese 90 ezer dollárt vihet haza, a másodikok 60 ezer, a harmadikok pedig 25 ezer dollárt kapnak.
Az egymással vetélkedő sportolókat vasárnap sorsolták ki, ahol kiderült, hogy 126 ország 731 dzsudósa léphet tatamira Budapesten, s mindkét szám nagyobb, mint a legutóbbi, 2015-ös asztanai létszám. Ennél többen csak 2011-ben, a párizsi világbajnokságon vettek részt, de az amolyan „kísérleti esemény” volt abból a szempontból, hogy ott minden ország minden súlycsoportban két versenyzőt indíthatott. A sorsolással kapcsolatban Nagy András szakágvezető úgy fogalmazott, nehéznek látszik az út minden hazai versenyző előtt, csaknem mindenkinek szüksége lesz egy vagy több bravúrra ahhoz, hogy a legjobb nyolc közé jusson. (Lapzártánkig Csernoviczki Éva és Szabó Csaba esett ki a selejtező mérkőzések során.)
Marius L. Vizer, a nemzetközi cselgáncsszövetség vezetője a sorsolást követő nemzetközi sajtótájékoztatón elmondta, több mint 700 akkreditált médiaképviselő dolgozik a vb-n, hatvannál is több országban élő közvetítés lesz a viadalról, amelynek hírei több mint kétszáz országba jutnak el.
Az újabb budapesti világbajnokság nem csak kiemelkedő sportesemény, hanem fontos nemzetközi gazdasági tárgyalásokat is közelképbe hoz. A Budapestre érkező Vlagyimir Putyin orosz elnök kíséretében több miniszter is eljött Magyarországra. A magyar–orosz gazdasági kapcsolatokról szólva, Szijjártó Péter külügyminiszter úgy fogalmazott: hosszú évek visszaesését követően – amely az európai uniós szankciókból és egyéb világgazdasági hatásokból adódott – idén újra elkezdett jelentősen növekedni a két ország közötti kereskedelmi forgalom, május végéig 34 százalékkal. Ezen belül 30 százalékkal növelték a magyar exportot, ennek két összetevője van: egyrészt a 44 százalékos növekedés a gyógyszeriparban, másrészt az, hogy az oroszok támogatják magyar cégek élelmiszeripari beruházásait, három beruházást átadtak, kettő még folyamatban van, „a magyar gabonaexport 89 százalékkal növekedett az első öt hónapban”. A következő lépcsőfok a magyar vízipari beruházások végrehajtása lesz – közölte Szijjártó Péter.
A miniszter kifejtette, hogy az orosz elnök és a magyar miniszterelnök találkozóján megerősítették, hogy az EU-s eljárások elhúzódása miatti 22 hónapos csúszás után a jövő év legelején, januárban megindul az építkezési folyamat Pakson, a Paks II atomerőmű építését „nem állíthatja meg most már semmi”.
A beruházás teljes összege 12 milliárd dollár, és ebből 5 milliárd dollár értékű munkát magyar vállalatok végezhetnek el, tehát a 40 százalékos arányhoz tartja magát az orosz fél – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy megindult a közvetlen légi összeköttetés Szentpétervár és Budapest között, valamint arra, hogy szeptembertől 184 orosz hallgató kezdi meg tanulmányait Magyarországon. Hétfőn pedig megállapodott az orosz egészségügyi miniszterrel arról, hogy százra növelik a magyar diákoknak adandó ösztöndíjak számát.
A földgázszállításról azt mondta: az orosz elnök megerősítette, hogy Oroszország Törökországgal, Bulgáriával és Szerbiával is együtt dolgozik Magyarország mellett azért, hogy Törökországból az oda szállított orosz gáz eljuthasson Nyugat-Európába. Ez az útvonal „2019 végére kell, hogy létrejöjjön”. Ez nem új vezeték, mint amilyen a Déli Áramlat lett volna, hanem a bolgár, szerb és magyar hálózat modernizációjával alakul ki. „Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2019 végén Magyarország déli határánál egy 10 milliárd köbméter gáz fogadására képes infrastruktúra épül ki, amellyel a magyarországi fogyasztás biztosításán túl Ausztria irányába hagyja el az országot” – mondta a magyar tárcavezető.