Szebb, jobb, élhetőbb Budapest

A vizes világbajnokság alkalmával számos olyan beruházást valósítottak meg, amelyekre Budapestnek szüksége volt. Az esemény ismét világtérképre tette a fővárost. Az ország sikere csak a rosszindulatú balliberális média számára nem volt egyértelmű. 

Julio C. Maglionét a vizes vb ideje alatt a Budapesten tartott FINA-kongresszuson harmadik alkalommal választották meg elnöknek. Az uruguay-i vezető még a versenyek befejezése előtt néhány nappal kijelentette: a magyar főváros minden idők legjobb világbajnokságát rendezte meg. Úgy vélte, Magyarország és Budapest két év alatt csodát tett, hiszen korábban a szervezőknek hat évük volt felkészülni, a magyarok azonban mindent megtettek a rendelkezésükre álló rövid idő alatt. – Nem csupán a helyszínek tökéletesek, de a rendezés is, beleértve a szállítást, a biztonságot, és azt a tényt, hogy mindenütt mosolygós helyiekkel lehet találkozni – tette hozzá, és ismét megköszönte a magyar kormánynak, hogy mindezt lehetővé tette.

Hasonlóan pozitív hangnemet ütött meg a nemzetközi szövetség ügyvezető igazgatója, Cornel Mărculescu is, aki kijelentette: sosem látott színvonalú helyszíneken zajlottak a vizes vb eseményei. „A Duna Arénához fogható létesítmény nemigen létezik a világon, a szinkronúszók még sohasem versenyeztek ilyen csodálatos körülmények között, a nyíltvízi úszókat tökéletes feltételek várták a Balatonon. A vízilabdázók pedig a sportáguk egyik legismertebb helyszínén, a Margitszigeten játszottak, mindennap több ezer ember előtt. És fantasztikus élményt nyújtott az óriás-toronyugrás a Parlament épületével a háttérben” – áradozott a FINA román származású ügyvezető igazgatója.

Az eseményről nemcsak a szakemberek, hanem a versenyzők és a szurkolók is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak, előzetes felmérések szerint a magyar lakosság mintegy háromnegyed része támogatta a rendezést, és a Nézőpont Intézet kimutatása szerint a vizes vb után is az emberek több mint háromnegyede volt büszke arra, hogy a vb-t Magyarország rendezhette és hogy a versenyek lebonyolítása sikeres volt.

Ezzel szemben az ellenzéki média próbálta úgy beállítani az egészet, mint egy sikertelen rendezvényt, ahol a kormánypárt és az ahhoz közel állók rengeteget loptak, hogy a beruházásnak nincs semmi értelme és hogy sok minden ráfizetés. Emlékszem, amikor az egyik nap a Duna Aréna lelátóiról távoztunk, az egyik fiatal a családjához fordulva a következőket mondta: „nem tudom, mi történik majd ezzel a monstrummal, majd a fejünkre rohad, vagy lehet, Orbán Viktor majd stadiont épít belőle”. Nos, ezek a rosszindulatú megjegyzések, egyenesen ellenséges magatartás, szándékos ferdítés és hazugság nem állja meg a helyét. Hogy miért?

„A vizes világbajnokság lendületet adott Budapestnek, előmozdította régi adósságok törlesztését. Ilyen az angyalföldi gátépítés, a Margitsziget megújítása, új kerékpáros- és gyalogos utak építése. Világtérképre teszi a várost, kissé meglöki a GDP-t, és jobban összekovácsol bennünket, magyarokat” – nyilatkozta Fürjes Balázs, a szervezőbizottság tagja, aki hozzátette, „sajátos lelkiállapot lehet a kudarcért szorítani és a rossznak örülni, illetve csalódásként megélni az ország sikerét.”

Az esemény óriásit lendít Budapesten, hiszen a vb előmozdított olyan beruházásokat, amelyeket régóta halogattak. A vizes vb miatt Budapest szebb, jobb, élhetőbb város lett. Több a turista, magasabbak a turizmus bevételei, fejlődött a magyar vendéglátás. Már a vb-t követő héten elhangzott: a múzeumok, galériák látogatottsága is sok helyen megkétszereződött. A szállodák kihasználtsága pedig 100 százalékos volt.

 A Duna Aréna felépítése ötezer embernek adott munkát, az összes többi feladat még ugyanennyinek. Adó- és járulékbevételek, munkahelyteremtés, a Magyarországra látogató több mint másfél százezer ember – mind kézzel fogható gazdasági eredmények. „A vb erősíti a versenysportot, emeli Budapest, mint házigazda város elismertségét, szívesen jönnek mások is, lökést ad a szabadidő- és utánpótlássportnak” – mondta Fürjes Balázs.

De ha mindez nem lenne elég, vegyük sorra a létesítményeket és beruházásokat, amelyekre a vb nélkül is szükség volt, hiszen élhetőbbé varázsolták a várost, ezáltal pedig több turistát is vonzanak majd.

A Duna Arénát száz százalékban magyarok tervezték. „A munka legelején felfogadtuk egy londoni sportépítész cég szakembereit, akik a londoni olimpiai uszodán is dolgoztak, hogy magyar mérnökökkel együtt készítsenek tanulmányt, mi kell ahhoz, hogy a világ egyik leggyorsabb versenymedencéje legyen a miénk. A tapasztalatokat továbbfejlesztve terveztük a mi medencéinket. A vízmélység, a víztükör feszítésének módja, az úszás közben keletkező vízáramlás mérséklése, a hullámok szabad vagy éppen előre tervezetten befolyásolt terjedése, a vízforgató rendszer és a rajtkövek – ezek jó megtervezése és összehangolása ad ki egy szupergyors medencét” – nyilatkozta Fürjes Balázs.

A 43 milliárd forintból épített létesítmény nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi úszósport fellegvára lesz: itt rendezik jövőre az ifjúsági szinkronúszó vb-t, 2020-ban pedig a vízilabda Eb-t. Ezen kívül ez adott otthont a vízilabda Bajnokok Ligája hatos döntőjének.

Részleges visszabontása után az épület mintegy 6000 ember befogadására lesz alkalmas. A Duna Arénát Hosszú Katinka klubja, az Iron Aquatics veszi majd használatba, ám a profi sportolók – úszók műugrók, vízilabdázók stb. – mellett az utánpótlás számára is nyitva áll az ajtó, sőt, a nagyközönség is igénybe veheti majd.

Igaz, hogy a munkálatok során jó néhány fát ki kellett vágni, de a 3,2 milliárd forintos beruházás által megújult a Dagály Strand, az Árpád hídtól a Duna Arénáig kiépítették a sétányt – padokkal, szobrokkal, játszótérrel –, elkészült a 13. kerületet védő folyami gát, amely által az Angyalföldet immár nem öntheti el a Duna, az új sétányon ugyanakkor mindeddig 4000 facsemetét ültettek el.

A nyíltvízi úszószámoknak egy hétig Balatonfüred adott otthont. A versenyek miatt kikotorták és megszépítették a partszakaszt, és építettek egy mélygarázst, amely kiváltja majd a belváros melletti felszíni parkolót, ez utóbbit akár parkosítani is lehet. Sajnos nem épült meg egy előre betervezett parkolóház, amelynek megépítésére azért nem került sor, mert a mélygarázs költségei a tervezett helyett a kétszeresére emelkedtek.

A mintegy 8 milliárd forintos beruházás során teljes mértékben felújították a Császár-Komjádi, a Hajós-Széchy és a zuglói BVSC uszodát. Az első két helyen versenyek, az utóbbiban tartalék- és edzőmedencék lesznek. A Duna Arénával együtt nagy szolgálatot tesznek a fővárosiak számára. „A családoké és gyerekeké, mert otthonai a kisiskolások, óvodások úszásoktatásának. A korosztályos és felnőtt versenyzőké, csapatoké, mert edzőbázisai a magyar vizes sportoknak, öttusának, triatlonnak. A nagyközönségé, mert a hét minden napján nyitva áll a hobbiúszók előtt. Végül a szurkolóké, mert évente fognak otthont adni rangos hazai és nemzetközi versenyeknek, és végre hazai pályán szurkolhatunk legjobbjainknak” – magyarázta Fürjes Balázs újságírói kérdésre válaszolva.

A 6,5 milliárdos keretből megvalósult beruházások hosszú távú hasznossága egyértelmű. A szigeten ugyanis végre sikerült megoldani a csatornázást, eddig ugyanis érthetetlen módon a szigeten keletkező szennyvíz tisztítatlanul ömlött a folyamba. A Hajós Aflréd Uszoda modernizálása mellett az Ybl Miklós által tervezett Casino épülete, valamint a sziget teljes úthálózata és a park nagy része is megújult.

A Batthyány téren 3 milliárd forintból felállított óriás-ugrótorony, valamint a Városligetben 5 milliárd forintból felhúzott szinkronúszó létesítmény ideiglenes. Lehet ugyan azt állítani, hogy kidobott pénz, de tény, hogy mindkettő rendkívül látványosra sikeredett.

A közvetítések során a világ minden tájáról rácsodálkozhattak Budapest szépségeire: a Városligetben levő Vajdahunyad várának másolatára, a Parlament épületére, a Lánchídra. Ezzel pedig a szervezők valószínűleg újabb turistákat vonzottak Budapestre.

Ne feledjük, hogy a Despacito videoklipjének közzététele után Puerto Rico turistaforgalma több százalékkal megugrott, holott csak egy négyperces zeneszámról van szó.

Ha minden elkészült is, az ellenzéki médiából hallani lehetett, hogy a költségek a többszörösére nőttek. Ezzel kapcsolatban Fürjes Balázs a következőket nyilatkozta: „a költségek nem szálltak el, a tervezett kereteken belül maradtak. A korábbi becslés óvatosnak bizonyult, a legrosszabb eshetőségeket számba vevő fél százalék helyett a vizes vb három éven keresztül évente az állami költségvetés egy százalékának az egynegyedét, azaz a teljes éves állami kiadások 0,25 százalékát használta fel, mint szükséges befektetést”. Három év alatt nagyjából mintegy 60 milliárd forintot költöttek a befektetésekre, ám mindez az utólagos számításokból jócskán megérte és bőségesen megtérül. És akkor nem tudjuk megítélni azt, hogy a közvetítések hatására, a vizes vb ideje alatt Magyarországra látogatók turistáknak köszönhetően hányan fognak még az országba látogatni az elkövetkező években.