Nánó Csaba 2017. augusztus 16., 19:59

Sírjunk vagy nevessünk?

Az újságírónak nem a riogatás a dolga, de Beethoven Örömódája sem zenghet minduntalan a lelkünkben. Az élet már csak olyan, hogy naponta szembesülünk pozitív és negatív dolgokkal, történésekkel. Jókedvünk pedig attól függ, hogy a pohár melyik felét nézzük éppen: az ürest vagy a telit. Minden jel arra mutat, hogy felénk az előbbiből van több, ezért aztán tapasztalatból kijelenthetjük, az élet nem habos torta.

Egy idei ENSZ-felmérés szerint a világon a norvégok a legboldogabbak. Bár életük nagy részét sötétben élik le, a számukra annyira fontos olajár sem alakul mindig kedvezően, mégis boldogok. A dolog akkor válik érthetővé, ha figyelembe vesszük, milyen tényezők határoztak a boldogságszintről: a résztvevők tízes skálán értékelték, mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek, mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben, mennyire érzik korruptnak a társadalmat, amelyben élnek és mennyire gondolják nagylelkűnek magukat.

Bizonyára a norvégok sem nevetgélik végig az életüket, de akkor mit szóljanak a Romániában élők, akikre minden áldott nap újabb és újabb csapások várnak? Méghozzá nem akárhonnan, hanem az éppen regnáló hatalom felől. A balliberális kormány dadogásait végighallgatva mérget vehetünk arra, hogy még jó ideig nem fogjuk végigmosolyogni a napot. Nyilván ez nem vonatkozik arra a katonatisztre, akinek a „különleges” nyugdíja majdnem 38 ezer lej. És ezt egy olyan országban kapja, ahol az átlagnyugdíj alig több mint 900 lej! Az a gengszterpolitikus sem lehet szomorú, aki leüli büntetése felét, de az ellopott milliókat a tehetetlen hatóságok nem képesek behajtani rajta. Vagyis az összelopkodott pénzt senki sem veszi el tőle.

A korrupció akkora méreteket öltött, hogy az már tényleg nevetséges. De azoknak a becsülettel dolgozó adófizető állampolgároknak biztos nem lesz kedvük kacagni, akik arra ébrednek majd, hogy a kormány adópolitikája miatt jócskán csökken a fizetésük. Igazi paradoxon, ami ezen a téren történik: merthogy ami a miniszterek szerint nő, az a szakemberek szerint csökken.

Inkompetensekkel feltöltött tisztelt kormányunk kezd ráébredni arra, hogy minden ígéretét lehetetlen betartania. Jobban mondva ők tudták eddig is. A naiv az, aki hitt nekik. Amikor viszont már komoly a baj, akad egy-egy esemény, ami minden rosszról eltereli a figyelmet. A hatalom most épp azzal altatja a közvéleményt, hogy Románia jövőre ünnepli a nagy egyesülés 100. évfordulóját. Ami nekünk, magyaroknak újabb ok arra, hogy a szánk lefele görbüljön.