Kevesebb politika, több kultúra
A szokásosnál kevesebb politikával várta a résztvevőket az idei EMI-tábor, de nagyobb hangsúlyt kapott a magyar őskultúra és a hagyományőrzés. Nem hívtak magyarországi politikusokat, és a tervezett erdélyi magyar kerekasztal is csak részben valósult meg.
Szándékosan hagyták ki a programból a magyarországi politikát a július 26-30. között lezajlott 13. EMI-táborból. Ennek két oka is volt: a legfontosabb, hogy távol tartsák a rendezvényt a 2018-as országgyűlési választásokra készülő Magyarország politikai harcaitól. A másik, hogy ezzel is nyomatékosítsák: a tábor pártoktól független szervezet és rendezvény, dacára annak, hogy sokszor egyik vagy másik politikai alakulathoz tartozónak minősítették. Ezért nem kapott idén meghívást a Jobbik elnöke, Vona Gábor, aki korábban rendszeres szereplője volt az eseménynek, és ezért nem volt itt egyetlen más anyaországi politikus sem. Amint azt Sorbán Attila Örs EMI-vezető leszögezte, mindig meghívták az erdélyi pártok vezetőit, illetve a magyarországi nemzeti oldal képviselőit is. Arra már nem volt ráhatásuk, hogy a meghívást kik fogadják el.
Idén is meghívást kapott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, de sem ő, sem más nem jött el a szervezet vezetői közül. A három erdélyi magyar párt vezetői számára tervezett vitafórumon ketten osztották meg álláspontjukat. Az előadók asztalánál Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke foglalt helyet. A tavaly decemberi választásokra reflektálva Biró Zsolt az RMDSZ és az MPP választási megállapodásának eredményeként a szövetség jelöltlistáján bejutott parlamenti képviselő kifejtette, a választópolgárok őket igazolták, a negatív spirált sikerült megfordítani. Még eredményesebb lehetne, ha egységesen meg tudnának szólítani mindenkit, de az EMNP álláspontjára utalva úgy fogalmazott: „egy réteg bagatellizálni próbálja a bukaresti részvételt”.
Szilágyi Zsolt szerint két pólus van: az egyik a bukaresti hatalomba való beépülést keresi, a másik pedig az önálló magyar autonomista politikát akarja megvalósítani.
A választások kapcsán hozzátette, nem az a kérdés, hogy hány magyar politikus jut be a parlamentbe, hanem az, hogy van-e, aki az autonómiatörekvéseket az asztalra teszi. Kifejtette, „a Néppárt céljai továbbra is változatlanok, viszont az RMDSZ lényegi kérdéseket megkerülő politikájával állunk szemben. Nem az a kérdés, hogy március 15-e szabadnap lesz-e, hanem hogy Székelyföldön lesz-e autonómia.” Biró ígéretet tett: „amíg a mandátumunk tart, ha kell, többször is benyújtjuk az autonómiatervezetet”.
Nem csak a két pártelnök vitáján volt szó az autonómiáról. Az EMI-táborban évről-évre nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fiatalok minél több ismeretet, tisztább képet kapjanak arról, milyen is lenne Székelyföld autonómiája. „Egy közösség, amelyik kitart céljai mellett, a sikere garantált. Lesz székely autonómia” – fogalmazott Izsák Balázs. Száz éves a székely önrendelkezési törekvés, száz esztendős a Székely Nemzeti Tanács. A centenáriumi év meghirdetésére kerül sor az október 21-re tervezett, tisztújítást is tartalmazó gyűlésen. A következő egyéves időszak eseményei tehát a centenárium jegyében zajlanak, az SZNT feladatának tekinti, hogy minél több ismeretet szerezzenek a székelyek azon személyiségekről, akik a száz év alatt a törekvés zászlóvivői voltak – fogalmazott Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke szerint nem fér kétség ahhoz, hogy lesz autonómia a Székelyföldön.
Igaz, a román államfő kijelentéseiből pártolásra nem lehet számítani, de amúgy is hosszú azon államelnökök sora, akik nem támogatták az ügyet. Băsescu kijelentését idézte, aki szerint akkora autonómiája lesz Székelyföldnek, mint Caracalnak. Izsák szerint az államelnökök hozzák azt a formát, amivel a választói elvárásoknak próbálnak megfelelni. De változnak az elvárások, a demokrácia elmélyítése felé kell haladnia Romániának is. „Ha az ország valós megoldásokat akar keresni a jelenlegi problémákra, mint az óriási elvándorlás, akkor be kell látnia: egy stabil, autonóm Székelyföld ebben nagy segítségükre lehet. Az idő szorításában vannak” – hangzott el.
Felvetődött a kérdés, hogy a magyarság érdekképviselete nem teszi meg a kellő lépéseket a törekvések megvalósulásáért. Az előadó szerint ebben az ügyben is számít változásokra, egy egységes autonómia-tervezetben való megállapodásra. „Nem számítható ki az az erőforrás, amit a szabadság ad az embereknek. Az alkotásnak felmérhetetlen lendületet ad, amikor az ember érzi: amit létrehozunk, az a mienk marad” – fogalmazott. „Az autonóm Székelyföld gazdag lesz és szabad. Olyan hely, ahová a világban szétszóródott székelyek visszatérnek, és minden nemzet tagjai, akik élnek, ennek haszonélvezői lesznek” – zárta beszédét az SZNT elnöke.
Ha más nem is, én szeptemberben benyújtom az autonómiastatútumot – ígérte az RMDSZ és az MPP választási megállapodásának eredményeként a szövetség jelöltlistáján bejutott MPP-s képviselő, Kulcsár-Terza József. Azt is hozzátette, biztos benne, hogy nem fogják napirendre tűzni, de ez a lépés akkor is fontos, hogy „ország-világ tudja meg, van akaratunk. Mert amelyik gyerek nem sír, nem kap enni”. A háromszéki politikus szerint jövőre, a román egyesülés centenáriumának apropóján a többségi társadalom amellett, hogy az ünnep szervezésével lesz elfoglalva, provokációként értékelheti a kezdeményezést. A képviselő szerint a dokumentumot már tavasszal elő kellett volna terjeszteni, amikor a Grindeanu-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány kapcsán kitört a magyarellenes hisztéria.
Kulcsár-Terza József közölte: ha nem sikerül megegyezni a frakcióval, ősszel egyedül is benyújtja a tervezetet.
„A román hatalom kriminalizálni akarja az autonómiaügyet. Erről szól a Beke-Szőcs történet” – hangzott el. Így látszik ez kívülről Szilágyi Zsolt szemével. Akik benne vannak, azaz a kézdivásárhelyi Beke István és Szőcs Zoltán, megfélemlítésről, meghurcoltatásról beszélnek. „Szabadlábon vagyunk, tehát jól vagyunk” – jelentette ki a két, terroristának titulált fiatalember, akit közösség elleni merényletkísérletért és robbanóanyag használatára vonatkozó szabályozás megsértésének kísérletéért, illetve erre való felbujtásért állították az igazságszolgáltatás elé. Az előzetes letartóztatáson, házi őrizeten és hatósági felügyeleten túl egy alapfokon megnyert per után Beke István és Szőcs Zoltán – az ügyészséggel együtt – fellebbezett, a szeptember 15-i tárgyalást várja.
„Amiben nekünk részünk volt, még annak sem kívánom, aki ezt előidézte” – jelentette ki Beke István. Beke és Szőcs úgy véli, azért kreálták a bombakészítés és robbantási szándék vádját, mert azt látták, Kézdivásárhelyen egységes a magyarság, a házakon székely zászlók vannak, Wass Albertről akartak utcát elnevezni, s ezt nem tűrhették. Az intézkedés a lakosság megfélemlítésére irányult, és ez sikerült is. „A börtönben azt hittem, sokkal nagyobb lesz a kiállás mellettünk, de az emberek félnek. Legalább a politikumnak nem kellett volna félreállnia” – nyilatkozta Szőcs Zoltán.
Azt mondják, nagy szerencse, hogy alapfokon igazságos bírót kaptak, az eredeti vádakat enyhítették. De ezzel nem lehetnek elégedettek. Tovább perelnek, akkor is, ha kevés az esélye, hogy ártatlannak nyilvánítsák őket a másodfokú ítélet végén. Úgy vélik, ezzel az üggyel öngólt rúgott a román igazságszolgáltatás, és ezt nem fogja tetézni. De nem fogják hagyni magukat, nemzetközi bíróságig is elmennek. Ugyanakkor azon médiaorgánumok felelősségre vonását is kérni fogják, amelyek híranyagaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy őket ártatlanul terroristának bélyegezzék.
Rendhagyó irodalomóra-szerű előadást tartott Bayer Zsolt publicista, műsorvezető. A magyar nemzet lelkületére jellemző a kesergés, az önmagunk siratása, de tragédiáinkból, így Trianonból is egy következtetést kellene levonnunk: legyünk büszkék, hogy életben vagyunk, és ezután sem sikerül elpusztítani minket – jelentette ki.
Két nagyon bús hangulatú verssor az, amelyet több felmérés szerint is a legszebbként tartanak számon: „Elhull a virág, eliramlik az élet”, és a „Most tél van és csend és hó és halál”. Ebből is jól látható, a magyar ember lelkülete hajlamos az elkeseredésre – vezette fel előadását Bayer Zsolt. Felvetette: 1100 éven keresztül hatalmas erők mozdultak meg azért, hogy mi egyáltalán ne létezzünk. „Arra törekedtek, hogy veszítsük el nyelvünket, múltunkat, kultúránkat, és persze mindenekfelett veszítsük el a lelkünket. Ez soha senkinek nem sikerült. Itt állunk mi, 15 millió magyar még mindig. Nem tudtak elpusztítani, és a világnak bele kell törődnie, hogy ez a következő 1000 évben sem fog sikerülni” – fogalmazott. Bayer Zsolt egy javaslatot is megfogalmaz a közelgő 100 éves évforduló kapcsán: az utódállamokat büszkén és felemelt fejjel emlékeztesse a magyar nemzet, hogy mit ígértek száz éve. „Nem tartottatok be semmit az ígéretekből, de sebaj, mert túléltük, és itt vagyunk. Üljünk le, beszéljük újra”.
Elérték a legfontosabb célt: fiatalok alkották az előadások közönségének többségét – jelenti ki Sorbán Attila Örs főszervező. Korábbi években nem volt jellemző, hogy a fiatal táborozók töltötték volna meg a különféle tematikus sátrakat. Most azonban, a vasárnap zárult 13. EMI-táborban már láthatóan ez volt a tapasztalat.
Bíró András Zsolt, a Kurultájt elhozó Magyar Turán Alapítvány vezetője szerint arra törekedtek, hogy az EMI-tábor ne csak az öncélú szórakozás helyszíne legyen, hanem a fiatalok olyan élményt kapjanak, ami a felé tereli őket, hogy megtartsák a nemzeti kultúránkat. Másrészt pedig ismerkedhessenek a magyar nemzet őstörténetével és kipróbálhassanak gyakorlatban is olyan dolgokat, amelyek a magyar kultúra részei.
A szervezők felhívják a fiatalok figyelmét: tekintsék meg a tábor Facebook-oldalán megtalálható videóbeszámolókat, hogy lássák, miről maradtak le. Reményeik szerint ennek hatására jövőre mások is kedvet kapnak az EMI-táborhoz. Persze nemcsak a közéleti, hagyományőrző és kulturális előadásokat tartó személyiségek láthatók a videókon, hanem a legtöbb nézőt vonzó esti koncertek fellépői is. Alvin és a Mókusok, Ossian, Omen, Depresszió és a délvidéki Nevergreen szerepeltek az EMI-tábor színpadán. Sokan hiányolták ellenben a korábbi táborok rendszeres résztvevőjét, a Kárpátia zenekart. Ők nem lehettek itt, miután Petrás Petrás János, az együttes énekese ellen nacionalista eszmék terjesztése miatt emeltek vádat két éve, és az eljárás még nem zárult le.
Gergely Imre, Balázs Katalin, Tamás Gyopár