Egészséges nyaralás napozás nélkül

Kádár Hanga 2017. július 25., 20:29

A nyárról többnyire az egyre forróbb levegő, jégkockás üdítőitalok és a fürdőruhák jutnak az ember eszébe, de a kellemes pihenés sokszor dagadó pókcsípéssel és szállodai ebéd utáni hasmenéssel is jár. 

 

Az egyre erősebb UV-sugárzás miatt a kalap és a napszemüveg nem mellőzhető divatcikk Fotó: Gecse Noémi

Bár Közép-Kelet-Európa távolról sem közelíti meg a dél-európai vagy ázsiai, afrikai országokat a gyorsan terjedő fertőzőbetegségek tekintetében, itthon sem árt odafigyelni a könnyen érkező bajokra. Szállodákban, tábori étkezdékben, panziókban gyakori vendég a szalmonella, amely komoly hasmenést okozhat. A betegséget kiváltó baktérium meleg és nedves környezetben szaporodik a legkönnyebben. Félnünk nem kellene tőle, ha a vendéglátóipar minden képviselője becsülettel betartaná az előírt egészségügyi szabályokat az ételek megfelelő tárolási és elkészítési körülményeivel kapcsolatban. Szalmonella-fertőzés előfordulhat akkor is, ha a szakács nem mos kezet sütés-főzés előtt, ilyenkor a gyanútlan vendég nyilván mit sem tehet. Arra azonban odafigyelhetünk, hogy az asztalra került ennivalót megfelelően átsütötték-e, megfőzték-e. Ha gyanús az ebéd, inkább mellőzzük az elfogyasztását, illetve legyünk különös tekintettel a tojást és tejet tartalmazó ételekre.

Csobbanás előtt hagyjuk alaposan a bőrünkbe ivódni a védőkrémet Fotó: Barabás Ákos

Ha zsíros fogást kihűlve tálalnak, ne szégyelljük kérni a felmelegítését, hidegen történő elfogyasztása ugyanis gyomorgyulladást okozhat.

Amennyiben már megtörtént a baj, és jelentkeznek a tünetek – hasmenés, hasi görcs, hányás –, maradjunk hűvös szobában azonnali diéta mellett, és fogyasszunk sok vizet, esetleg mentateát. Ha egy nap alatt sem javul az érintett személy állapota, esetleg be is lázasodik, azonnal orvoshoz kell fordulni a kiszáradás veszélye miatt. Amikor magunk készítjük kerti piknikezéskor az ebédet, hűtsük le minél gyorsabban a megmaradt ételt, és jól záró dobozban hidegen tároljuk, nyáron ugyanis néhány órai szobahőmérsékleten eltöltött idő is elég ahhoz, hogy az ételben elszaporodjon a baktérium.

Étkezés előtt az evőeszközöket is alaposabban mossuk át, ha szabadban vagy idegen helyen fogyasztunk. Az élelmet soha ne hagyjuk fedetlenül, mert a fertőzést szárnyas rovarok is terjeszthetik.

Nem tragédia, ha beszakad a kullancs feje

Ha tüsszögni, köhögni kezdünk, és az orr is váladékozik, nem biztos, hogy a szokásos pollen- vagy szénaallergia tünetei ütköztek ki rajtunk, ugyanis a vírusok éppen úgy fertőznek a meleg hónapokban, mint télen. Általában az RS-vírus által okozott légúti megbetegedések a leggyakoribbak ebben az időszakban: az orvosok szerint legjobb védekezés a védőoltás, de nyáron is maradjunk távol a köhögőktől, tüsszögőktől. Esténként akkor is öltözzünk fel kicsit alaposabban, ha még meleg a levegő, főleg, ha fürdés után nedves a bőrünk, a gyors meghűlés ilyenkor ugyanis gyakoribb. A legyengült immunrendszer pedig könnyebb célpont a vírusos fertőzéseknek.

Bár a kullancsokra való gyakori figyelemfelhívást sokan túlzásnak tartják, itt az ideje komolyan venni. Az apró fertőzött vérszívók ugyanis a Lyme-kórt terjesztik, amely ellen nincs hatásos védőoltás. Ez agyhártyagyulladáshoz, szívizomgyulladáshoz, krónikus ideg- és ízületi gyulladáshoz is vezethet.

Fertőző kullancscsípés esetén a tünetek többnyire egy-három nap után jelentkeznek: a csípés helyén kokárda-szerű piros, duzzadt folt keletkezik, az ízületeknél égető érzés, erős fáradékonyság, étvágytalanság és görcs jelentkezhet.

A kullancsot füves, árnyékos, vízparti területeken, többnyire hűvösebb helyeken szedheti össze a gyanútlan kiránduló: legjobb, ha zokniba tűrjük a nadrágszárunkat, ne hagyjuk fedetlenül a testünk egyetlen hajlatát sem, és fújjuk be magunkat kullancsriasztó szerrel. Otthon pedig vizsgáljuk át alaposan minden porcikánkat apró feketés-barnás pontok után kutatva. Ha testünkön kullancsot találunk, a potrohát fogjuk meg egy kisebb csipesszel, és az óramutató járásával ellentétes irányba óvatosan csavarva húzzuk ki. Ne nyomjuk össze a potrohát, mert a kullancs ilyenkor a gyomrában található fertőző váladékot a vérbe öklendezheti. Ha a feje beszakad, nem tragédia, a fertőzést ugyanis a gyomrában hordozza, a beszakadt testrészt pedig egy idő után kilöki szervezetünk. Még sikeres eltávolítás után is előfordulhat, hogy a csípés helye meggyullad, enyhén váladékozik, fáj. Ha van erős nagyítónk, vizsgáljuk meg a kullancsot: ha feje mögött feketés vagy vöröses színű, nagy az esély arra, hogy Lyme-mal fertőzött egyed. Erdei kirándulásra ugyanakkor ajánlott hidrokortizon tartalmú kenőcsöt is magunkkal vinni, hogy a fájdalmas növényi csípések kellemetlen tünetei – mérges szömörce, csalán – ne ronthassák el a vakációt.

Ne vezessen autót kánikulában!

A tengeri vakációban sokan a napozást szeretik a legjobban. A bőrgyógyászok azonban egyre többször hangsúlyozzák, hogy az évről-évre erősödő, egyre több ultraibolya-sugarat tartalmazó napfény káros a bőrre. Nemcsak arra kell vigyáznunk, hogy ne égjünk le, de szándékosan a napra se feküdjünk ki, hiszen bőven elég D-vitamint kapunk az elkerülhetetlen kinti tartózkodásunkkor. A bőrrák sokszor hosszú évek múlva üti fel a fejét, de a napozás hatására gyorsabban is ráncosodunk.

Igyekezzünk tehát mihamarabb elfogadni természetes bőrszínünket: lubickolás előtt alaposan kenjük be magunkat 30–50 faktoros erősségű védőkrémmel, hagyjuk beivódni 10–15 percig, és csak utána csobbanjunk. A déli órákban pedig ne mozduljunk ki a szabadba.

Leégés esetén 10–15 percig álljunk hűvös, de ne jéghideg zuhany alá. Várjuk meg, hogy a testünk hőmérséklete lehűljön kissé, használjunk égés utáni kenőcsöt, és a gyógyulásig ne menjünk a napra. Mivel a napsütés egyre károsabb, pár perces kint tartózkodás során is feltétlenül tegyünk kalapot. Az UV-sugárzás a szemre is ugyanolyan káros, mint a bőrünkre, a napszemüvegre tehát elsősorban ne mellőzhető divatcikként, hanem védőtárgyként tekintsünk. Ha lehet, vízben is viseljük, mivel a vízfelszín erősen tükrözi a vakító sugarakat.

A dehidratálás veszélye nem csak szalmonella-fertőzés esetén áll fenn: nagy melegben, amikor csak eszünkbe jut, igyunk friss hidegvizet, hiszen rengeteget izzadunk. A rovarcsípésre is figyeljünk, hiszen a legyek, szúnyogok fertőzőbetegségek százait terjeszthetik még nálunk is, nem beszélve a darázs-, illetve pókcsípésre allergiásokról. Éppen ezért ne sajnáljuk a pénzt a rovarriasztó spray-re. Ha nincs túl nagy meleg, erdőben, folyóparton viseljünk hosszú nadrágot, hosszú ujjú blúzt. Strandokon, medencéknél könnyen terjednek a különböző bőrgombák, de a nőkre veszélyes hüvelygomba, illetve húgyúti fertőzések is, így a fürdőzés előtti és utáni alapos tisztálkodásra mindig figyeljünk oda, és ne hagyjuk otthon a strandpapucsot! Ne maradjunk a nedves fürdőruhában sokáig, mert a gombák könnyen elszaporodnak rajta, illetve kerüljük a műszálas fehérneműk használatát. Pamutruhákban sokkal kevésbé izzadunk, így a kellemesebb közérzet mellett a fertőzésnek is kevesebb az esélye, melegben pedig a szoros nadrágok viselését is kerüljük. Nem ajánlott a bőr savasságát, s így természetes védekezőképességét csökkentő, magas PH-értékű szappanok, tusfürdők, testápoló krémek használata sem.

A fülgyulladás is gyakori nyári betegség: ha hosszú ideig tervezünk vízben tartózkodni, használjunk vízálló füldugókat. Úszás után szárítsuk ki alaposan a füleinket: hajtsuk oldalra a fejünket, hogy kifolyjon belőle a víz, majd töröljük szárazra a fülkagylót. Ha ez nem elég, alacsony fokozatra állított hajszárítóval is próbálkozhatunk.

Nagy melegben a reflexeink is sokkal tompábbak, de nyilván a rosszullét is könnyebben előfordul. Így kánikulában, ha nem muszáj, ne üljünk autóba. Utazásainkat ilyenkor tervezzük inkább kora reggelre vagy estére. Ha horzsolások, vágások esetén a gyorsabb gyógyulásért gélt szeretnénk használni, oda kell figyelnünk arra, hogy olyan típust válasszunk, amely biztosítja az úgynevezett nedves sebkezelést. Ha kiszárítjuk a friss sebet, az könnyen felülfertőződhet a berepedezés miatt. A rovarcsípés vakarását fertőzésveszély miatt nem javasolják az orvosok, legjobb hűtő hatású kenőccsel kenegetni. Ha pedig így is elviselhetetlen a viszketés, akkor inkább enyhén simogassuk ahelyett, hogy a felsértett bőr alá körmünk alól bacilusokat juttatnánk.

A repülés, a dimbes-dombos autókázás során a légnyomáskülönbség okozta füldugulást és fejfájást megelőzhetjük, ha például rágózunk közben vagy többször nyelünk. A fesztiválszezonra és dübörgő koncertek özönére való tekintettel mára a fülzúgás is a nyár egyik szinonimájává vált: a tompa sistergés általában csendes környezetben pár óra alatt megszűnik, ellenkező esetben orvoshoz kell fordulni.