Harry Potter: húsz éve millióknak ad önbizalmat

Húsz éve jelent meg a világhírű Harry Potter-regénysorozat első része, amely egy csapásra híressé és milliomossá tett egy üres pénztárcájú édesanyát. A kötetetekből mára több mint 450 millió fogyott el, közben 74 nyelvre fordították le. 

Joanne Kathleen Rowling mára milliomos, világhírű, elismert író olyan kitüntetésekkel a tarsolyában, mint a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja vagy A Brit Birodalom Rendjének Tisztje számos egyéb nemzetközi irodalmi díj mellett. A Harry Potter megszületése előtt azonban az ő élete sem szólt vörös szőnyegről, drága ruhákról. Szülei titkárnői pályára szánták, de ő kiskorától leginkább történeteket szeretett mesélni és megírni. Fiatalon elvesztette édesanyját, emiatt huszonévesen depresszióval küzdött.

Férjhez ment, de hamar el is vált, csecsemő kislányával és kiüresedett pénztárcával állt neki a kis varázsló történetének, vigasztalást és reményt várva az írástól.

A történet befejezése után kiadóról-kiadóra járt a kéziratával, de mindenhol elutasították arra hivatkozva, hogy a cselekmény túl bonyolult egy gyermekirodalmi alkotáshoz, de olyan is akadt, aki nem látott benne elég fantáziát. Egy ügynök segítségével a Bloomsbury végül kiadta: a könyv eleinte az Egyesült Királyságban, majd az egész világon gyerekek millióival szerettette meg az olvasást.

Mire a sorozat a hatodik részéhez érkezett, már óránként több példányt adtak el a Kis Túlélő történetéből, mint amennyit más alkotásból évek alatt sikerül értékesíteni: egy nap alatt tízmillió darab kelt el a Harry Potter és a Félvér Hercegből.

Pszichológusok szerint a fiatal rajongók nemcsak az olvasást kedvelik meg Harry segítségével, de egészséges önbizalmat kapnak, és a gyerekkori traumát is könnyebben feldolgozzák.

Kende B. Hanna pszichológus, szakíró a Harry Potter titka című könyvében kifejti, a cselekmény szerkezeti felépítése is vonzza az olvasókat, ugyanis a mesék, mítoszok, legendák megszokott irodalmi toposzokkal teli struktúráját követi. Mindegyik kötet hiányérzet-helyzettel vagy traumatikus cselekménnyel kezdődik, innen indul el a hős, ez esetben a tizenegy éves Harry, hogy megváltoztassa, jobbá tegye addigi sorsát. A fiatal főhős érzéketlen rokonaitól menekül a varázsvilágba. A próbák kiállása, a végső küzdelem, a becsület, a barátság és az igazságosság, mint a legfontosabb megtartandó értékek itt is ugyanolyan kiemelt elemek, és hasonló könnyedséggel repítik végig az olvasót a történeten, mint az egyszerű mesék esetében. Ugyanakkor a harc sem csupán két figura konfliktusát jelenti, hanem – mint az ősmítoszok soraiban – a jó és a rossz, a helyes és helytelen út közti választást szimbolizálja.

A szakember szerint Harry Potter története és az ehhez hasonló alkotások sokat segítenek a lelkileg sérült, traumát elszenvedett vagy egyszerűen önbizalom-hiányos gyermekek felépülésében, ugyanis egyfajta metafizikus belső küzdelmen vezetik végig az olvasót, illetve ellensúlyozzák a gyermeki félelmet attól, hogy az illető a rossz martalékává válik, hogy védtelen és nem tudja felvenni a küzdelmet, hogy erőtlen és akaratgyenge. Ez a történet megmutatja, hogy a legkisebb emberből is válhat hős nem szupererő elnyerésével, de bátorság, hűség, okosság felmutatásával.

A számos tragédiát elszenvedő főhős, mindent őt ért csapás ellenére szeretetre képes ember marad a történet végéig éles ellentétben a gonosz oldalt megtestesítő Sötét Nagyúrral, aki a másokkal való törődést és megértést emberi gyengeségnek tartja.

A gyerekek a történet segítségével azt a következtetést vonhatják le, hogy a komoly lelkierőt megkövetelő kihívás nem a zsarnokká, bosszúállóvá, kegyetlenné válásban rejlik, hanem abban, hogy a nehézségek ellenére képesek legyen jónak megmaradni.

A szakirodalom szerint minden gyermeknek, de főként a veszélyeztetett, például a megrázkódtatást ért vagy érzékenyebb lelkivilágú fiataloknak belső énjük rossz indulatait kell legyőzniük képzeletviláguk segítségével úgy, hogy megtalálják egyszerűségük és törékenységük ellenére is önmagukban a hőssé válás lehetőségét. „A nevelés feladata abban áll, hogy az embereket már gyerekkorukban felkészítsék arra, legyen energiájuk, akaratuk, eltökéltségük ellenállni a rossznak. A maguk varázslatos és közvetett módján, a Harry Potter-könyvek erre készítik fel a gyerekeket” – fogalmaz Kende B. Hanna.

A regénysorozat népszerűvé válásakor a sajtó az olvasást hirtelen megszerető gyerekek sokaságáról szólt. A detektívregényekhez hasonló, feszültségkel tele humoros történetvezetés, illetve az egyedi fantáziavilág leköti a fiatalokat. Egy 2014-es olasz pszichológiai kutatásból kiderült, a Harry Potter regényt elolvasó gyerekek sokkal toleránsabbak a társadalmilag kirekesztett csoportok tagjaival, mint a történetet nem ismerő társaik.