Városok sétáló medvével

Az elmúlt hetekben két, medvékkel kapcsolatos hír is sokkolta a közvéleményt: Tusnádfürdőn fényes nappal filmeztek medvét, amint a főutcán sétált, Brassótól nem messze pedig vonat ütött el egy medvebocsot. Közben Erdély-szerte nő a medvekárok nagysága. 

Annak manapság már nincs hírértéke, hogy itt-ott medvék bukkannak fel a szemeteskukák környékén eledel után kutatva. Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke – az egyik legnagyobb európai vadásztató cégnek számító sepsiszentgyörgyi Abies Hunting tulajdonosa – elmondta: azáltal, hogy felfüggesztették a nagyragadozók (medve, farkas, hiúz és vadmacska), valamint a siketfajd és a szalonka kilövését, a vadgazdálkodás a feje tetejére állt. „A nagyvadak elszaporodtak, egyre több kárt okoznak, és az emberek egyre tűrhetetlenebbnek tartják a helyzetet, ami érthető. A vadászok kezéből azonban kivettek minden eszközt, amivel beavatkozhattak vagy kordában tudták tartani a települések közelében csatangoló, háziállatokra vagy éppen emberre támadó vadakat. Ma már nekünk, vadászoknak annyi közünk van a medvéhez, mint a gólyához, vagyis semmi” – nyilatkozta a szakértő.

A kommunista diktatúrában kevesek kiváltsága volt a vadászat. Elsősorban az élvonalba tartozó politikusok engedhették meg maguknak az ilyesfajta „kikapcsolódást”. Az ország elsőszámú vadásza nyilván Ceauşescu volt, aki előszeretettel kapta puskavégre az öreg hím medvéket. Rendszeresen – nem egyszer magas rangú külföldi vendégeivel – járt a székelyföldi vadászterületekre, a vadakat pedig napokig éheztették, hogy többet időzzenek a lesnél elhelyezett élelemnél, és az ország fővadásza könnyen leteríthesse a zsákmányt. Ceauşescu olyannyira magának követelte a vadállományt és a trófeákat, hogy 1974-ben betiltotta a külföldiek romániai vadásztatását. Napjainkban az egyik leghíresebb vadászbirtok a Bihar megyei Bályokon terül el, ahol Ion Ţiriac egykori teniszcsillagnak, az ország leggazdagabb emberének illusztris vendégei – köztük Wolfgang Porsche, az ismert autókonszern tulajdonosa, Klaus Mangold, a Daimler Chrysler elnöke és Adrian Năstase exkormányfő – több száz vaddisznót ejtenek el évente.

Tavaly októberben az egyik kereskedelmi televízió oknyomozó riportjának hatására – amely visszaéléssel gyanúsította a nagy ragadózókra vonatkozó kilövési kvótákat megállapító szakértőket – az akkori környezetvédelmi miniszter bejelentette: felfüggeszti a nagyragadozók trófeavadászatát. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a rendelet leginkább a székelyföldi megyék lakosait érinti, hiszen országos viszonylatban a medveállomány fele itt él. „Állatvédő vagyok, de egyensúlyban kell tartani az állatvédelem mellett az emberek érdekeit és a javak védelmét. Reális felmérést szeretnénk az elkövetkező időszakban a vadállományról, ugyanis Kovászna megyében a hivatalos adatok szerint 650–700 medvét, reálisan pedig 1300 példányt tartanak számon a szakemberek. Megyénkben mostanig 45 kilövési engedélyt adtak ki, ezt a számot legalább 60–70-re kellene emelni, hiszen a környezetvédelmi igazgatóság adatai szerint évről évre nő a vadak által okozott kár, és nő az emberi sérülések száma is” – nyilatkozta tavaly Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

Benedek Barna háromszéki megyei fővadász, erdőmérnök szerint mérhetetlen károkat okoz az erdő- és vadgazdálkodásban a bukaresti környezetvédelmi minisztérium tavaly októberi döntése, amellyel meghatározatlan időre felfüggesztette a nagyragadozók kilövését.

A szakember szerint nemcsak arról van szó, hogy a tiltás nyomán a vadászegyesületek elestek bevételeik mintegy negyven százalékától, és ezért kevesebbet költhetnek a vadállomány gondozására. A legfőbb probléma az, hogy a tilalom nyomán az egy évvel ezelőtti létszámhoz képest jelenleg ezer példánnyal népesebb – és több mint 11 ezerre rúg – a medveállomány az országban. Ezért Székelyföldön szinte mindennapossá váltak a medvetámadások. Számos településen – köztük a turisták által is felkapott Tusnádfürdőn – ma már úgy mászkálnak a vadállatok, mint máshol a kóbor kutyák, a lakosok félnek, ám az önkormányzatok és a hatóságok tehetetlenek. „Elterjedt nézet, miszerint a vadászat káros és természetromboló, de ha vadászok nem lennének, egyéb bajok zúdulnának ránk, például elszaporodna a vadorzás. A vadászoknak nem érdekük a medvék kipusztítása, sőt felelősséggel állítom: nem lehet kipusztítani a nagyragadozót, a vészharangkongatás kimondottan a zöldek és állatvédők célja” – vélekedik a vadgazdamérnök. Szerinte a városi lakosság elszakadt a valóságtól, nem fogja fel, mekkora veszéllyel jár a vadfajok elszaporodása, a politikusok többségének pedig nincs bátorsága, hogy a választóikkal szembemenve megakadályozzák a kilövési kvóták felfüggesztését.

Az európai jelentőségű növény- és állatfajok, illetve élőhelyek fennmaradását szolgáló Natura 2000-es besorolású székelyföldi védett területek gondnokságai tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában, amelynek fő témája a medvekérdés volt – írja a Székelyhon.ro. A találkozón elhangzott, hogy Székelyföld sok Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területtel rendelkezik, az említett szervezetek pedig többek között az ilyen területeken élő védett fajok védelméért felelősek. Ide tartozik például a barnamedve is, ez pedig különleges eset, ugyanis a többi védett fajtól eltérően – amelyek általában ártalmatlanok – a barnamedve okozhat károkat.

„Az utóbbi időben megnőtt a medvekárok száma, ez azonban nem új dolog. A medvekárokat több évtizede tartják számon, és általában nyáron, illetve kora ősszel nő meg a számuk. Ennek oka, hogy az állatok készülnek a télre, zsírt halmoznak fel. Mostanság azonban azt látjuk, hogy nemcsak az említett időszakban, hanem máskor is több medvekár keletkezik. Problémát jelent az is, hogy nem ismerjük az állatok pontos számát, ugyanis a használatban levő módszerek nem mindig adnak megbízható adatokat. Romániában sok helyen a vadásztársaságok túlbecsülték a medveállományt a nagyobb kilövési kvóták reményében. Székelyföldön viszont a vadásztársaságok becslései a valósághoz közelebb állnak.

Egyelőre úgy látjuk, a medvék okozta károk megelőzésére kidolgoztak hatékony módszereket, de az államnak sokkal többet kellene tennie ezek széles körű alkalmazásáért ” – mutatott rá Demeter László biológus.

Négy szervezet – a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Accent geoökológiai szervezet, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park és a Zöld Folyosó Egyesület – partnerségben egy sajtóprogramot is kidolgozott, amely által rendszeresen megosztanák véleményüket a Natura 2000-es területeket érintő témákban.