TIFF, a romániai filmes édenkert

Emellett minden évben kiosztják a TIFF Életműdíját is neves, már legendássá vált színészeknek, akiket rendszerint meghívnak az eseményre: tavaly rendhagyó módon három művésznek, Sophia Lorennek, Orosz Lujzának és Carmen Galinnek ítélték oda az elismerést, de a korábbi években többek közt olyan neveket tiszteltek meg, mint Franco Nero, Claudia Cardinale, Michael York, Geraldine Chaplin. A 16. TIFF Életműdíját a 81 éves Alain Delon francia színész, rendező, producer kapta, aki az 1960-as években vált igazán ismertté olyan klasszikusokban alakítva, mint a Ragyogó napfény, A párduc, Két férfi a városban, Casanova visszatér. A múlt század egyik legnevesebb csillaga eddig mintegy száz filmben játszott.

A TIFF szervezői minden évben igyekeznek nemzetközi színvonalú, szakmailag elismert tagokból álló zsűrit összeállítani: az idei, június elsejétől tizedikéig tartó, 16. fesztiválon a versenyben lévő tizenkét nagyjátékfilmről Muhi András magyar rendező és producer, Marian Crișan erdélyi román rendező, Geoff Andrew brit forgatókönyvíró, Elizabeth Karlsen brit filmproducer és Clotilde Courau francia színésznő döntött.

Idén 170 százalékkal több jegy kelt el elővételben, mint tavaly, de a nyitóesten is 3000-en vettek részt • Fotó: TIFF.ro

Az alternatív romantikus komédián át a lélektani drámáig és dokumentumfilmekig idén is széles műfaji választék jellemezte az eseménysorozatot, amely az egész várost felpezsdíti. A Főtéren és a Szamos partján, a friss levegőn, hangulatosan mozizhattak az érdeklődők, de minden negyed összes mozija megnyílik ilyenkor, nyár elején a kincsesben, azok is, amelyek a rendezvényen kívül csak ritkán tárják ki ajtóikat. Idén sem volt olyan film, amely legalább a nézőtér felét meg ne töltötte volna, de legtöbb esetben tömegek kígyóztak a bejáratok és jegypénztárak előtt, minden utcasarkon TIFF-es önkéntesekbe botlott az ember, akik lelkesen adogatták a fesztivál ingyenes napilapját, az Aperitiffet, és csalogattak egy következő, ígéretes vetítésre.

Idén 225 alkotás közül válogattak az érdeklődők: akadt olyan film is, – mint az orosz–francia–német Zoologiye – amelyet a nézők negyede nem bírt végigülni, de többnyire elégedetten bólogatva távoztak a vásznak elől, hiszen minden, kíváncsisággal befogadott másfél-két óra után egy-egy rendező üzenetével lettünk gazdagabbak, és tekintettünk ki a világ különböző szögleteinek másmilyenségére, legyen szó japán kulturális sztereotípiarombolásról, a rendszer ellen küzdő bolgár kispolgár életének tükréről vagy egy Asperger-szindrómás magyar lány szerelemre találásának nehézségeiről.

Ilyenkor nem csak Kolozsvárról és környékéről, de – a külföldi meghívottak mellett – az egész országból érkeznek nézők, rendezők, színészek, hogy egymást, illetve világszemléletek, szociális problémák, művészeti-technikai kérdések százait ismerjék meg a vetítővásznon, és vitassák meg a közönségtalálkozókon. A főtéri hivatalos megnyitón, minden korábbi rekordot megdöntve körülbelül 3000-en nézték meg A belgák királya című, kiváló vígjátékot, de a magyar filmnap is, nemzetiségtől függetlenül tömegeket vonzott a vászon elé. Idén először szerveztek vetítéseket Bukarestben is a kolozsvári eseménysorozattal egy időben: a Főtéren vetített alkotásokat a fővárosiak az AFI Cotroceni Cinema City mozijában láthatták. Szintén idei újdonságként virtuális valóság-szemüvegeket is kipróbálhattak a kíváncsiak, de Bonchidára filmes műhelyi tevékenységgel várták a gyerekeket. Az érdeklődés rohamos növekedését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már az első nap megjelent TIFF-közlemény szerint 170 százalékkal több jegy kelt el elővételben, mint a tavaly, ehhez pedig még gondolatban hozzáadhatjuk a fesztivál során vásárolt jegyek, bérletek számát.

Az életműdíjas Alain Delon mintegy száz filmben játszott eddig • Fotó: TIFF.ro

Idén kedveztek a kolozsvári és az oda érkező magyar nézőknek, a TIFF magyar napjának eseményeit ugyanis nagyrészt a városban tartották.

Múlt szerdán az elmúlt év sikeres magyar filmjei közül nyolc alkotást hoztak el. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, Európa- és világszinten az egyik legfontosabb, első kategóriájú filmes rendezvényen megnyerte a fődíjat, az Arany Medvét.

Romániában most mutatták be először, Kolozsváron, a TIFF keretében: a közel ezer férőhelyes Florin Piersic mozi percek alatt teljesen megtelt, sőt sokan a lépcsőkön ücsörögve nézték végig a filmet, amely után a főszereplőt alakító Borbély Alexandrával is találkoztak. A film aprólékos érzékenységgel, a jellemvonások finom kiemelésével mutatja be egy Asperger-szindrómás, azaz szociálisan nagyon nehezen alkalmazkodó, önmagát komoly nehézségek árán kitáró, kommunikációs akadályokkal küszködő fiatal nő, Mária szerelemre találását. Természetképszerű, szinte festői plánok, intim, de nem tolakodó közelik, intelligens humorszínezet, szokatlan, de hihető történet, megérintő lélektani ábrázolás, lenyűgözően hiteles színészi játék, precíz, figyelmes operatőri munka – bár az események helyszínéül szolgáló mészárszék véresen valósághű megjelenítése sokszor szükségtelennek bizonyul. A magyar napon tartott különleges sajtókonferencián kiderült, a mozi vége után vastapsot kapott Borbély Alexandrát először nem is a főszerepre választották ki.

„A pszichológus szerepét szánták nekem, miközben a Mária-jelöltekkel próbáltam pszichológusként a jeleneteket, akkor merült fel, hogy talán megfelelnék a főszerepre. A legnehezebb feladat az volt, hogy a hétköznapi nőiséget a tekintetemből egy gyermeki ártatlansággal kevert túl logikus, kimért, kérdésekkel teli pillantásra cseréljem. Aztán mindent aprólékosan átgondoltunk hosszú napokon keresztül: hogyan járhat, hogyan öltözhet, hogyan beszélhet Mária” – mesélte a színésznő a nem hétköznapi karakter felépítésének körülményeit. A konferencián kiderült, Mária filmes partnerével valójában keveset forgattak együtt, Enyedi Ildikó külön-külön dolgozott a színészekkel a karaktereken, épp csak a közös jelenetekben játszottak együtt, ez viszont fel sem tűnik a vásznon.

Nem maradt el az Ernelláék Farkaséknál című, Kolozsváron már bemutatott alkotás vetítése sem: Hajdu Szabolcs saját színdarabjából alakította vászonra a filmet, amely több nemzetközi elismerést is begyűjtött, köztük a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. A felvételek készítésekor, Hajdu Szabolcs és családjának otthonában a stáb egyetlen tagja sem hitte, hogy ekkora siker lesz a munkájukból, a Hajdu család gyerekeit és magánéletüknek egy részét vászonra adaptálva, minimális költségvetéssel készült, változó szereplő-hierarchiát, magyaros, kicsit romániai valóságot is ábrázoló kamaradráma azonban megnyerte a kritikusok és a közönség szívét.

„Nem volt egyszerű a saját otthonunkban, tulajdonképpen a személyes életterünket megmutatva, a forgatásba a gyerekeinket is bevonva filmet készíteni a darabból, de a producerek elfordították a fejüket, amikor pénzre terelődött a szó, így olcsó megoldáshoz kellett folyamodnunk” – mondta el a rendező, Hajdu Szabolcs a sajtótájékoztatón.

Az Oscar-díjas Mindenki című kisfilm mellett többek közt Bereczki Csaba életigenlő, mély lelkületű Soul Exodus című zenés dokumentumfilmjét és Gigor Attila Kút című nagyjátékfilmjét is vetítették a magyar napon. Utóbbi bár nyersességével, többnyire racionalista szemléletével és enyhén pörgőbb cselekményével tulajdonképpen helytálló és szórakoztató, nyögvenyelősen átjövő üzenete azonban elsikkad a jelenetek között, bár a mondanivaló jó alapanyag: ha egyszer valaki beleiszik a törvénytelen öröm- és pénzszerzés valamilyen formájának kútjába, az örök életére, kilátástalanul szomjas marad. Az illegális prostitúcióval vagy éppen kutyaviadallal üzérkedők között pedig csak egyetlen ember kapja vissza egykori ártatlan boldogságának töredékét: az, aki őszintén megbánta korábbi, embertelen tetteit. A vetítés után a világszerte egyre nagyobb elismerést és nevet szerző magyar filmgyártás hűséges kedvelőinek örömére a rendező a közönségtalálkozón elmondta, Enyedi Ildikó felajánlotta a remdezőnek, hogy dolgozzanak együtt a közeljövőben egy közös projekten, így valószínűleg egy újabb magyar filmes mesterművet várhatunk.

A TIFF magyar napja a tavaly óta azonban nem csak filmes alkotások terén hozott dicsérendőt, de a Filmtett csapatának köszönhetően a fesztivál napilapjában, az Aperitiffben két oldalt kapnak, amelyen magyarul cikkezhetnek. Idén Enyedi Ildikó-interjút, villáminterjút az Ernelláék Farkaséknált alkotó Hajdu-házaspárral, ínyencségeket a Mindenki kisfilm főszereplőit alakító gyerekszínészekről, rövid filmajánlót olvashattunk az újság magyar napos kiadásában.

Múlt hét elején kifakadt a TIFF igazgatója, Tudor Giurgiu, és Facebook oldalán bírálta a kolozsvári helyi hatóságokat, amiért azok a hétfő esti főtéri vetítés kellős közepén indították be a tér melletti gépjárműforgalmat annak ellenére, hogy a városvezetés megígérte, a Mátyás-szobor melletti vetítések idejére leállítják a közlekedést. Giurgiu úgy fogalmazott, szégyenteljes a hatóságok viselkedése, mivel forgalmi zajjal, nem kívánt dudaszóval nem tartanak tiszteletben egy olyan nemzetközi színvonalú eseményt, amellyel Kolozsvár felkerül Európa kulturális térképére, de nem utolsó sorban jövedelmező is a város számára. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy a pünkösdi hosszú hétvége után számításaik szerint sokan utaznak vissza a városba autóikkal, ezért adtak zöld utat a forgalomnak.