TIFF, a romániai filmes édenkert

Kádár Hanga 2017. június 17., 11:12

A Testről és lélekről című magyar film vetítésén a moziterem lépcsőit is elfoglalták a nézők a legnagyobb kolozsvári moziban. A fesztivál iránt érdeklődők száma idén látványosan megnőtt. A legelismertebb romániai filmfesztiválon, a TIFF-en jártunk. 

Közönségsiker: a kolozsvári moziban még a lépcsőkön is ültek a díjnyertes magyar film vetítésén Fotó: TIFF.ro

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál még 2002-ben indult Románia első játékfilmfesztiváljaként, ma az ország legfontosabb és Kelet-Közép-Európa legjelentősebb filmfesztiválja, amelynek Kolozsvár ad otthont. A Román Filmek Népszerűsítéséért Egyesület által szervezett rendezvény indulása után hamar komoly nemzetközi hírnevet ért el: ma már többek közt a neves kelet-közép-európai filmfesztiválok szövetségének, a CentEast-nek is tagja. A rendezvény 2011-ben a Filmproducerek Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségétől (FIAPF) hivatalos akkreditációt kapott, és bekerült a világ legfontosabb negyven fesztiválja közé. Rövid- és egészestés filmekből egyaránt széles választékot kínálnak évről-évre a filmkedvelőknek, versenyprogramja az első-, illetve második filmekre összpontosít, amelyek közül a legjobbnak ítélt alkotás Transilvania Trófea-díjban részesül. Első alkalommal Cristian Mungiu Nyugat/Occident című filmje nyerte a fődíjat, de díjaztak már argentin, spanyol, német, norvég alkotásokat is. Tavaly ismét román film, a Kutyák című alkotás nyert posztkommunista realizmusával.

Alig akadt olyan film, amelyre legalább a nézőtér fele meg ne telt volna Fotó: TIFF.ro

Emellett minden évben kiosztják a TIFF Életműdíját is neves, már legendássá vált színészeknek, akiket rendszerint meghívnak az eseményre: tavaly rendhagyó módon három művésznek, Sophia Lorennek, Orosz Lujzának és Carmen Galinnek ítélték oda az elismerést, de a korábbi években többek közt olyan neveket tiszteltek meg, mint Franco Nero, Claudia Cardinale, Michael York, Geraldine Chaplin. A 16. TIFF Életműdíját a 81 éves Alain Delon francia színész, rendező, producer kapta, aki az 1960-as években vált igazán ismertté olyan klasszikusokban alakítva, mint a Ragyogó napfény, A párduc, Két férfi a városban, Casanova visszatér. A múlt század egyik legnevesebb csillaga eddig mintegy száz filmben játszott.

A TIFF szervezői minden évben igyekeznek nemzetközi színvonalú, szakmailag elismert tagokból álló zsűrit összeállítani: az idei, június elsejétől tizedikéig tartó, 16. fesztiválon a versenyben lévő tizenkét nagyjátékfilmről Muhi András magyar rendező és producer, Marian Crișan erdélyi román rendező, Geoff Andrew brit forgatókönyvíró, Elizabeth Karlsen brit filmproducer és Clotilde Courau francia színésznő döntött.

Idén 170 százalékkal több jegy kelt el elővételben, mint tavaly, de a nyitóesten is 3000-en vettek részt Fotó: TIFF.ro
225 film a Szamos partjától a pláza-moziig

Az alternatív romantikus komédián át a lélektani drámáig és dokumentumfilmekig idén is széles műfaji választék jellemezte az eseménysorozatot, amely az egész várost felpezsdíti. A Főtéren és a Szamos partján, a friss levegőn, hangulatosan mozizhattak az érdeklődők, de minden negyed összes mozija megnyílik ilyenkor, nyár elején a kincsesben, azok is, amelyek a rendezvényen kívül csak ritkán tárják ki ajtóikat. Idén sem volt olyan film, amely legalább a nézőtér felét meg ne töltötte volna, de legtöbb esetben tömegek kígyóztak a bejáratok és jegypénztárak előtt, minden utcasarkon TIFF-es önkéntesekbe botlott az ember, akik lelkesen adogatták a fesztivál ingyenes napilapját, az Aperitiffet, és csalogattak egy következő, ígéretes vetítésre.

Idén 225 alkotás közül válogattak az érdeklődők: akadt olyan film is, – mint az orosz–francia–német Zoologiye – amelyet a nézők negyede nem bírt végigülni, de többnyire elégedetten bólogatva távoztak a vásznak elől, hiszen minden, kíváncsisággal befogadott másfél-két óra után egy-egy rendező üzenetével lettünk gazdagabbak, és tekintettünk ki a világ különböző szögleteinek másmilyenségére, legyen szó japán kulturális sztereotípiarombolásról, a rendszer ellen küzdő bolgár kispolgár életének tükréről vagy egy Asperger-szindrómás magyar lány szerelemre találásának nehézségeiről.

Ilyenkor nem csak Kolozsvárról és környékéről, de – a külföldi meghívottak mellett – az egész országból érkeznek nézők, rendezők, színészek, hogy egymást, illetve világszemléletek, szociális problémák, művészeti-technikai kérdések százait ismerjék meg a vetítővásznon, és vitassák meg a közönségtalálkozókon. A főtéri hivatalos megnyitón, minden korábbi rekordot megdöntve körülbelül 3000-en nézték meg A belgák királya című, kiváló vígjátékot, de a magyar filmnap is, nemzetiségtől függetlenül tömegeket vonzott a vászon elé. Idén először szerveztek vetítéseket Bukarestben is a kolozsvári eseménysorozattal egy időben: a Főtéren vetített alkotásokat a fővárosiak az AFI Cotroceni Cinema City mozijában láthatták. Szintén idei újdonságként virtuális valóság-szemüvegeket is kipróbálhattak a kíváncsiak, de Bonchidára filmes műhelyi tevékenységgel várták a gyerekeket. Az érdeklődés rohamos növekedését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már az első nap megjelent TIFF-közlemény szerint 170 százalékkal több jegy kelt el elővételben, mint a tavaly, ehhez pedig még gondolatban hozzáadhatjuk a fesztivál során vásárolt jegyek, bérletek számát.

Az életműdíjas Alain Delon mintegy száz filmben játszott eddig Fotó: TIFF.ro
Sikert sikerre halmozó filmek magyar napja

Idén kedveztek a kolozsvári és az oda érkező magyar nézőknek, a TIFF magyar napjának eseményeit ugyanis nagyrészt a városban tartották.

Múlt szerdán az elmúlt év sikeres magyar filmjei közül nyolc alkotást hoztak el. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, Európa- és világszinten az egyik legfontosabb, első kategóriájú filmes rendezvényen megnyerte a fődíjat, az Arany Medvét.

Romániában most mutatták be először, Kolozsváron, a TIFF keretében: a közel ezer férőhelyes Florin Piersic mozi percek alatt teljesen megtelt, sőt sokan a lépcsőkön ücsörögve nézték végig a filmet, amely után a főszereplőt alakító Borbély Alexandrával is találkoztak. A film aprólékos érzékenységgel, a jellemvonások finom kiemelésével mutatja be egy Asperger-szindrómás, azaz szociálisan nagyon nehezen alkalmazkodó, önmagát komoly nehézségek árán kitáró, kommunikációs akadályokkal küszködő fiatal nő, Mária szerelemre találását. Természetképszerű, szinte festői plánok, intim, de nem tolakodó közelik, intelligens humorszínezet, szokatlan, de hihető történet, megérintő lélektani ábrázolás, lenyűgözően hiteles színészi játék, precíz, figyelmes operatőri munka – bár az események helyszínéül szolgáló mészárszék véresen valósághű megjelenítése sokszor szükségtelennek bizonyul. A magyar napon tartott különleges sajtókonferencián kiderült, a mozi vége után vastapsot kapott Borbély Alexandrát először nem is a főszerepre választották ki.

„A pszichológus szerepét szánták nekem, miközben a Mária-jelöltekkel próbáltam pszichológusként a jeleneteket, akkor merült fel, hogy talán megfelelnék a főszerepre. A legnehezebb feladat az volt, hogy a hétköznapi nőiséget a tekintetemből egy gyermeki ártatlansággal kevert túl logikus, kimért, kérdésekkel teli pillantásra cseréljem. Aztán mindent aprólékosan átgondoltunk hosszú napokon keresztül: hogyan járhat, hogyan öltözhet, hogyan beszélhet Mária” – mesélte a színésznő a nem hétköznapi karakter felépítésének körülményeit. A konferencián kiderült, Mária filmes partnerével valójában keveset forgattak együtt, Enyedi Ildikó külön-külön dolgozott a színészekkel a karaktereken, épp csak a közös jelenetekben játszottak együtt, ez viszont fel sem tűnik a vásznon.

Nem maradt el az Ernelláék Farkaséknál című, Kolozsváron már bemutatott alkotás vetítése sem: Hajdu Szabolcs saját színdarabjából alakította vászonra a filmet, amely több nemzetközi elismerést is begyűjtött, köztük a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. A felvételek készítésekor, Hajdu Szabolcs és családjának otthonában a stáb egyetlen tagja sem hitte, hogy ekkora siker lesz a munkájukból, a Hajdu család gyerekeit és magánéletüknek egy részét vászonra adaptálva, minimális költségvetéssel készült, változó szereplő-hierarchiát, magyaros, kicsit romániai valóságot is ábrázoló kamaradráma azonban megnyerte a kritikusok és a közönség szívét.

„Nem volt egyszerű a saját otthonunkban, tulajdonképpen a személyes életterünket megmutatva, a forgatásba a gyerekeinket is bevonva filmet készíteni a darabból, de a producerek elfordították a fejüket, amikor pénzre terelődött a szó, így olcsó megoldáshoz kellett folyamodnunk” – mondta el a rendező, Hajdu Szabolcs a sajtótájékoztatón.

Az Oscar-díjas Mindenki című kisfilm mellett többek közt Bereczki Csaba életigenlő, mély lelkületű Soul Exodus című zenés dokumentumfilmjét és Gigor Attila Kút című nagyjátékfilmjét is vetítették a magyar napon. Utóbbi bár nyersességével, többnyire racionalista szemléletével és enyhén pörgőbb cselekményével tulajdonképpen helytálló és szórakoztató, nyögvenyelősen átjövő üzenete azonban elsikkad a jelenetek között, bár a mondanivaló jó alapanyag: ha egyszer valaki beleiszik a törvénytelen öröm- és pénzszerzés valamilyen formájának kútjába, az örök életére, kilátástalanul szomjas marad. Az illegális prostitúcióval vagy éppen kutyaviadallal üzérkedők között pedig csak egyetlen ember kapja vissza egykori ártatlan boldogságának töredékét: az, aki őszintén megbánta korábbi, embertelen tetteit. A vetítés után a világszerte egyre nagyobb elismerést és nevet szerző magyar filmgyártás hűséges kedvelőinek örömére a rendező a közönségtalálkozón elmondta, Enyedi Ildikó felajánlotta a remdezőnek, hogy dolgozzanak együtt a közeljövőben egy közös projekten, így valószínűleg egy újabb magyar filmes mesterművet várhatunk.

A TIFF magyar napja a tavaly óta azonban nem csak filmes alkotások terén hozott dicsérendőt, de a Filmtett csapatának köszönhetően a fesztivál napilapjában, az Aperitiffben két oldalt kapnak, amelyen magyarul cikkezhetnek. Idén Enyedi Ildikó-interjút, villáminterjút az Ernelláék Farkaséknált alkotó Hajdu-házaspárral, ínyencségeket a Mindenki kisfilm főszereplőit alakító gyerekszínészekről, rövid filmajánlót olvashattunk az újság magyar napos kiadásában.

Nem volt zökkenőmentes a fesztivál

Múlt hét elején kifakadt a TIFF igazgatója, Tudor Giurgiu, és Facebook oldalán bírálta a kolozsvári helyi hatóságokat, amiért azok a hétfő esti főtéri vetítés kellős közepén indították be a tér melletti gépjárműforgalmat annak ellenére, hogy a városvezetés megígérte, a Mátyás-szobor melletti vetítések idejére leállítják a közlekedést. Giurgiu úgy fogalmazott, szégyenteljes a hatóságok viselkedése, mivel forgalmi zajjal, nem kívánt dudaszóval nem tartanak tiszteletben egy olyan nemzetközi színvonalú eseményt, amellyel Kolozsvár felkerül Európa kulturális térképére, de nem utolsó sorban jövedelmező is a város számára. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy a pünkösdi hosszú hétvége után számításaik szerint sokan utaznak vissza a városba autóikkal, ezért adtak zöld utat a forgalomnak.

 

Megbukott román filmtörvény, elégedetlen szakemberek
A TIFF-gála kezdete előtt tiltakozó flashmobot tartottak, de a rendezvényen is több neves szakember szólalt fel a román filmtörvény változtatásait ellehetetlenítő parlamenti döntés ellen. Még Dacian Cioloş szakértői kormánya indította el a román filmtörvényt módosító 2016/91-es sürgősségi kormányrendeletet, amely megreformálta volna a filmtámogatási rendszert, és felélesztette volna az Országos Filmarchívumot – ezt a rendeletet idén májusban hatástalanította a parlament. Azzal, hogy az archívum az Országos Filmközpont (CNC) kezéből a kulturális minisztérium hatáskörébe kerül, a szakértők szerint a régi román filmek forgalmazása hosszú időre le fog állni. A kormányrendelet egyebek mellett lehetővé tette volna, hogy a még nem befutott, fiatal filmesek is pályázhassanak állami támogatásra a CNC-nél, sőt a filmkészítésre kapott hiteleket teljes állami támogatássá alakították volna át, így a készítőknek nem kellett volna visszafizetniük a korábban megelőlegezett összeget. A törvénymódosítás ellen 178-an, míg mellette 80 képviselő szavazott, az RMDSZ akkor jelenlévő 19 képviselője egyöntetűen a kormányrendelet ellen voksolt.
 A 16. TIFF díjazottjai
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál 16. zárógáláján előbb a helyi filmekre vonatkozó, kisebb díjakat adták át: a Villa Kult Residency Award elismerést egy román rendező, Teodora Ana Mihai filmje, a La Civil kapta, amelynek forgatókönyvét Berlinben bővítették ki. Ugyanez a rendező vihette haza a Eurimages Co-production filmterv-fejlesztésre szánt 5000 eurós elismerését is. A Coco Awardot Dumitru Groşeinek adták, amellyel a rendező anyagi támogatást kapott egy nagyjátékfilm rendezéséhez. A Chainsaw Europe támogatásával Natalya Merkulova és Alexei Chupov bolgár rendezőpáros utómunkára 30 ezer eurós támogatást kapott. Ugyanebben a kategóriában, 20 ezer euróval Rati Tsiteladze grúz rendezőt is díjazták az Empty House című projektjéért, hogy tervéből filmet készíthessen.
A Nemzetközi kritikusok Fipresci-díját Sztergiosz Paszkhosz görög rendezőnek ítélték oda az Afterlov filmjének bátorságáért, szokatlan történetvezetéséért. A fesztivál két legjobbnak tartott rövidfilmje a cseh I am the Doorway és az ausztrál Curve lett. A közönségdíjat egy, a versenyfilmek között is szereplő izlandi film, tinédzser-barátságról, serdülőkori szexualitásról és felnőtté válásról szóló Heartstone/Nehéz szívvel című alkotás kapta, amelyet sokan a fődíjra is esélyesnek tartottak. A kifejezetten román filmeknek fenntartott Cineoub közönségdíjat a politikai öntudatra ébredt bányászvárosiakról szóló Planeta Petrila című, Andrei Dăscălescu által rendezett film kapta. A Román Filmnap díjain belül a legjobb rövidfilmnek járó elismerést Adrian Silişteanu Scris/Nescris című alkotása kapta, a legjobb első filmes nagyjátékfilm címet a Cosmin Bumbuţ és Elena Stanciu által levezényelt Ultimul căldărarnak adták, a legjobb román egész estés film Radu Jude Inimi cicatrizate/Sebhelyes szívek, az 1930-as évek Havasalföldjén játszódó drámája lett.
A Tízen a filmért programot évről-évre olyan színházi színészek munkájának elősegítésére indítják el, akik nyitnának a filmipari szereplés felé: a legjobb alakításért a grúziai My Happy Family című film főszereplőjét alakító színésznőt, Ia Shugliashvilit díjazták. A zsűri különdíját a Francis Lee rendezte God’s Own Country kapta az angol vidéki élet mély ábrázolásáért. A Mercedes Benz felajánlásával Tora Vasilescu 66 éves román színésznő Kiválósági Díjat kapott. Olyan filmekben játszott, mint a Balkán! Balkán!, az egykor betiltott Glissando vagy a korábban TIFF-fődíjat nyert Occident.
A legjobb rendező az izlandi Nehéz szívvel direktora, Guðmundur Arnar Guðmundsson lett, Alain Delon mellett pedig meglepetés életműdíjat kapott Violeta Andrei román színésznő is. A legjobb versenyfilmnek járó fődíjat, azaz a Transilvania Trófeát idén Nana Ekvtimishvili és Simon Gross rendezőpáros, illetve házaspár vitte haza a My happy family (Az én boldog családom–szerk.) című filmjükért, amely egy idősödő, a hagyományoktól túlterhelt társadalomból menekülni akaró nő drámáját mutatja be. Magyar film azért nem kapott idén díjat, mert vagy nem nevezte be a versenykategóriába az erre jogosult producer/gyártócég, vagy nem első/második filmes rendezésről van szó. Ugyanakkor egy nagyobb nívójú fesztiválon már díjat szerzett – például a Testről és lélekről – alkotást sem szoktak újabb elismerésekkel elhalmozni.