A mezőségieket támogatják

A Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója, Kozma Mónika (portrénkon) lapunknak elmondta: az alapítványt erdélyi, Maros megyei magánszemélyek hozták létre azzal a céllal, hogy kezelje és lebonyolítsa azokat a gazdaságfejlesztési pályázatokat, amelyeket a magyar kormány támogat. A program idén Maros megyében indul, de tervek szerint egész Erdélyre kiterjesztenék.

„Amikor a Vajdaságban elindult a magyar kormány hasonló gazdaságfejlesztő elképzelése, már akkor felmerült annak a lehetősége, hogy Erdélyben is induljon egy hasonló program. Elkezdődtek a tárgyalások a magyar külügyminisztérium és az erdélyi szakemberek között. Megpróbáltuk kitalálni, hogy mi lenne a legideálisabb megoldás, és arra jutottunk, hogy nem tudjuk azonnal egységes erdélyi programként kezdeni, hiszen Erdélyben 16 magyarlakta megye van, és akkora területen vannak jelen, mint Magyarország. Így esett a választás Maros megyére és ezen belül is a mezőségi szórványra” – magyarázza az alapítvány ügyvezetője.

Az idén induló gazdaságélénkítő pályázat tehát a Mezőségre összpontosít.

Hogy könnyebben behatárolható legyen a pályázat célközönsége, az a döntés született, hogy a pályázati kiírásból azok részesüljenek, akik a mezőségi szórvány Maros megyei részén laknak, a Kolozs és a Beszterce-Naszód, valamint a Maros folyó által behatárolt területeken. Ez a Dédától Marosludasig elterülő mezőségi rész, amibe viszont nem esik bele Marosvásárhely.

Tavaly novemberben a magyar állami költségvetésben jóváhagytak egymilliárd forintot a mezőségi gazdasági fejlesztési programra. A magyar kormánykörökben született döntés alapján az átlátható és jogszerű pályáztatás lebonyolítására létrehoztak egy Romániában bejegyzett alapítványt, amelynek létrehozói erdélyi magánszemélyek, többek között egy unitárius és egy református lelkipásztor. Azért magánszemélyek, mert ez volt a legcélravezetőbb jogi forma ahhoz, hogy a román hatóságok ne tudjanak belekötni annak magyar állami finanszírozásába. A teljes magyar állami támogatást az alapítvány pályáztatás útján, gazdaságfejlesztési célokra költi el.

Bár a pályázati kiírásokat még nem sikerült véglegesíteni, a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője szerint ez pár napon belül felkerül a civil szervezet honlapjára (proeconomicaalapitvany.ro).

Azt már biztosan lehet tudni, hogy három kategóriában lesz pályázati kiírás.

Az első kategória magánszemélyeknek szól és telekkönyvezésre lehet pályázni: parcellánként 1575 lej igényelhető. A kiírás azokhoz szól, akiknek az örökölt vagy vásárolt földjére van birtoklevél, de nincs földtulajdoni lap. Elszámolhatók a földmérési munkálatok költségei, földmérési tanulmány elkészítése, földhivatali dokumentáció összeállítása és a közjegyzői díjak. Pályázó csak Maros megyéből, a pályázati célterületen állandó lakcímmel rendelkező magánszemély lehet. Jó tudni, hogy nem szabnak felső határt a pályázók számának, hiszen bár van keretösszeg – 1,5 millió lej –, amennyiben több lesz a jelentkező, ezt bővíteni tudják átcsoportosítva a többi kategóriának szánt összegeket.

A második kiírási kategória a mezőgazdaság: itt földterületekkel rendelkező magánszemélyek és vállalkozások is pályázhatnak mezőgazdasági gépek, eszközök és állatok vásárlására. Maximum 15 ezer eurónyi összeget lehet igényelni: ebben az esetben 75 százalékot ad az alapítvány és 25 százalékos önrésszel kell rendelkeznie az érdekeltnek.

A harmadik kategória szintén eszközök és gépek beszerzéséről szól kis- és közepes vállalkozások számára, amelyek nem mezőgazdasággal foglalkoznak. Az előző kategóriához hasonlóan itt is ugyanazok a feltételek, vagyis az alapítvány maximum 15 ezer eurós támogatást biztosít, s ez a végösszeg 75 százaléka lehet, a többivel a pályázónak kell rendelkeznie. Pályázni lehet minden olyan eszközre, amely elősegíti az adott vállalkozás fejlődését, versenyképességét és fennmaradását, vagyis a feldolgozásban és termelésben használt munkagépekre, például esztergapadokra. Nem lehet támogatást igényelni számítógépekre és irodai felszerelésre. Az alapítvány csak új eszközök vásárlását támogatja.

Fontos tudnivaló, hogy a kiírás megjelenése után harminc nap áll az érdeklődők rendelkezésére, hogy benyújtsák pályázataikat. „Ez mindenképpen elegendő lesz, hiszen a pályázatban leegyszerűsített dokumentációt kérünk. Messze nem lesz olyan bonyolult, mint egy operatív programos pályázat” – magyarázza Kozma Mónika.

A folytatásról vendéglátóm elmondta, hogy várhatóan ősszel születik végleges döntés arról, milyen módon és mikor fogják kiterjeszteni egész Erdélyre a gazdaságfejlesztő programot és mekkora összeg áll majd a pályázók rendelkezésére.

Magyar Levente az Orbán-kabinet gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a májusi marosvásárhelyi székháznyitón hangsúlyozta, hogy anyagi értelemben is felelősséget vállalnak a külhoni magyarságért. A magyar kormány évtizedes távlatban tervez, ezért várhatóan a kiszámítható, átlátható, hatékony program stabil pillére lesz a nemzetpolitikának. Magyar Levente szerint az anyaország támogatása olyan anyagi fellendülést eredményezhet, amilyen még nem volt Erdélyben.

A májusi megnyitón az államtitkár az anyagi részről is beszélt: „a cél az, hogy minden jó pályázatot támogassunk Erdély-szerte, mindenki számára nyújtsunk kézzelfogható támogatást, minél több embert érjünk el. A mintaprogramra összesen egymilliárd forint (mintegy 3,2 millió euró) van jóváhagyva, de szerintem már idén is lesz többletigény, s addig fogjuk emelni a keretet, amíg minden jó pályázót támogatni tudunk. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a jóval kisebb Vajdaságban 50 milliárd forintot osztottunk szét, akkor Erdélyben elérhetjük a 100 milliárd forintot (mintegy 324 millió euró)” – ismertette Magyar Levente.

Mivel az alapelv szerint a magyar állami finanszírozású pályázatok kezdeményezettjei elsősorban határon túli magyarok, az ügyvezető igazgató szerint ennek pontos szabályozásán még dolgoznak, tehát valamilyen formában ez a pályázati kiírásban is szerepelni fog.

Az általunk megkérdezett erdélyi szakemberek egyértelműen pozitív előrelépésnek tartják az Orbán-kabinet döntését. Egy neve elhallgatását kérő közgazdász azonban fenntartásait is megfogalmazta a Marosvásárhelyen bejegyzett alapítvány munkájával kapcsolatban. Úgy fogalmazott, az RMDSZ-közeli Pro Economica Alapítvány csak akkor végezhet célravezető és sikeres munkát, ha semmilyen módon nem kötődik RMDSZ-es pártutasításokhoz. „Ismerjük a Communitas Alapítvány szomorú történetét, ahol gyakorlatilag nem juthat támogatáshoz az, aki az RMDSZ-t bírálja, vagy az RMDSZ ellenzékeként azonosítják be. Az erdélyi alapítvány működésében ezért is kiemelt szerepet kell kapnia a magyar állami ellenőrzésnek” – fogalmazott a megkérdezett erdélyi gazdasági szakember.