Főszereplő a spárga és a rebarbara

Simon Virág 2017. május 25., 22:44

Különleges és kevésbé ismert termékeket is meg lehetett kóstolni, vásárolni múlt héten a marosvásárhelyi Vásár a várban elnevezésű első alkalommal megtartott rendezvényen. A négynapos vásár során árusok és vevők egyaránt elégedettek voltak.

Moldován-Szeredai Noémi a gyógynövények és szörpök szakembere Fotó: Boda L. Gergely

Lassan, de biztosan Marosvásárhely is felzárkózik azon települések közé, ahol fontosnak tartják lehetőséget biztosítani a hagyományos termelőknek és termékeiknek. A szervezők azt sem tévesztik szem elől, hogy a városiaknak is „kijár” valami valódi finomság, legyen szó igazi füstölt csülökről, fél évig érlelt sajtról vagy krumplis házi kenyérről. Ez adta az indítékot ahhoz, hogy a nemrég egyéves születésnapját ünneplő Petry kézműves vásár mellett az elmúlt hétvégén a városháza és a Maros Megyei Tanács szervezésében tartották meg a Vásár a várban rendezvényt, amelynek címe kissé megtévesztő volt, hiszen nem a felújított épületegyüttes udvarán, hanem a bejárat előtti téren sorakoztak a sátrak, és kínálták portékáikat a termelők.

Idényzöldségek és paradicsom

A legelső asztalnál a székely­kakasi Tövissi Attila agrármérnök kínált friss zöldségeket, tavalyi száraz paszulyt és reszelt tormát. Őt többen ismerték már a nagypiacról, ahol édesanyjával együtt árul rendszeresen. A retek és saláta szabadföldi termésű, mint ahogy a gyermekökölnyi piros krumpli is. Ez utóbbit védőfóliával takarták le, ezért termett ilyen korán. Az asztalon méretes házi paradicsomokat is kínált kilónként 12 lejért.

Már októbertől fűtünk a palántáknak, s szépen beérett a termés. Nem olyan ízletes, mint a nyári napon érő, az augusztusban leszüretelt paradicsom, de azért jó íze van

– ismeri el a fiatal gazda, aki csaknem hat hektáron gazdálkodik, amelyből 30 ár fóliasátor. Idén télen sokat kellett fűtenie, így nem biztos, hogy olyan áron tudja értékesíteni a zöldségeket, hogy legalább az eltüzelt fa árát visszakapja. A nagy hideg miatt három héttel később kezdett a piacon árulni, ez is jelentős bevételkiesést jelentett.

Tövissi Attila agronómus szerint a hideg időjárás miatt idén később értek be a tavaszi zöldségek Fotó: Boda L. Gergely
Németországból „lopott” vállalkozásötlet

Két különlegességet is meg lehetett ismerni a vásáron: a spárgát és a rebarbarát. A spárgát a Szászrégen melletti Kisfülpösön termeli a Demeter család. A vásárban az asszony, Anna kínálta az ínyencséget, a kisebb kötést hét lejért, a fél kilót 21 lejért. Férje, Demeter Ferenc, tíz évig járt Németországba vendégmunkásnak, ott ismerkedett meg a növénnyel. A spárgát az ültetés után két évvel lehet szedni, de nagyobb mennyiséget a negyedik évtől lehet betakarítani, addig is kapálni és gyomlálni kell. Jelenleg a család 80 ár területen gazdálkodik, a terméket kisebb mennyiségben vendéglőknek adja el. Marosvásárhelyen két piacon forgalmazzák, de eljutottak a termékkel a nagyszebeni hagyományos termékek piacára is. Anna mosolyogva meséli, hogy Szebenben magyarul és románul hívta a vevőket, míg szomszédja azt tanácsolta neki, csak a románt használja, mert vajmi kevés magyar vásárló szokott a vásárra járni. Így is tett, s délelőtt 11 órakor már üres volt a kosár, minden kötés gazdára talált. „Azért találkoztam két magyar hölggyel is, akikkel szóba elegyedtem. Ők mondták, már nagyon kevés magyar él a városban. A románok viszont ismerték a spárgát, s örvendtek, hogy nem külföldről behozott, több napig tárolt árut, hanem frisset vásárolhatnak”. A spárga Marosvásárhelyen is elfogyott, a termelők pedig minden vásárlónak recepteket is ajánlottak, s azt is megmutatták, hogyan kell megtisztítani a növényt.

Zöldség, amiből desszertek készülnek

A rebarbarát kínáló standnál is sok kíváncsi érdeklődő állt meg, sokan vásároltak is.

A hosszú ehető levélszárak íze leginkább az egreshez hasonlít, kiváló leves, kompót, de eperrel bolondítva ízletes és különleges sütemény, akár torta is készíthető belőle.

Mircea Munteanu a Segesvár melletti Szászkézden létesített 2011-ben egy rebarbaraültetvényt, ahol elsőként Angliából hozott töveket telepített, majd a környékbeliek kertjében található fajtával is próbálkozott, azokból is nagyobb területekre ültetett. „Egyre ismertebbé válik e növény, jómagam készítettem belőle már bort is: szép rozé színe és jellegzetes íze lett. Hobbiként indult, ma már több mint héthektáros az ültetvény. Egy-egy bokorról 2–3 kg levélszárat lehet leszedni, s hálás a termesztése, mivel betegség, rovarok nem támadják” – mondta a vállalkozó, aki kilónként hat lejért kínálta a markáns ízű levélszárakat. Tőle azt is megtudtuk, hogy ha valaki kiskertbe szeretne dísznövényként is beillő rebarbarabokrot telepíteni, ősszel teheti meg, s vásárolhat tövet a szászkézdi ültetvényről is, amelynek van internetes honlapja is.

Házi kenyér és borban érlelt sajt

A segesvári Mihai Hegbeli hagyományos krumplis házi kenyeret és a felesége által készített süteményeket árult. Maros megyében neki van egyedül védjegye a nyersen lereszelt krumpliból is készült házi kenyérre, amelyet kovásszal készítenek, s fával fűtött kemencében sütnek. Valamikor a segesvári kórház szakácsaként dolgozott, most kizárólag kenyérsütéssel foglalkozik.

A két kemencében naponta legtöbb nyolcvan kenyeret tudnak megsütni, s ezeket általában már a háztól elviszik, vagy vásárokban értékesítik.

Kilónként hét lejért kínálta a friss házi kenyeret, s kora délutánra mind elfogyott. A kundi Varga István svájci receptek alapján készíti érlelt sajtjait, a vásárba vörösborost, zöldfűszerest és paprikást hozott. A fiatalember 2016-ban nyitotta meg műhelyét, ahol ma már sokféle ízesítésű érlelt sajtot állít elő. Bevallása szerint sajtkészítéskor nem a mennyiségre, hanem a minőségre fekteti a hangsúlyt, folyamatosan képzi magát, és műhelyét is bővíti. A feldolgozott tej saját gazdaságából származik, hiszen csak így tudhatja, mit ettek az állatok, s hogy biztosan jó lesz az elkészült sajt. A termékeket vásárokon értékesíti, de sokan házhoz jönnek, megnézik a műhelyt, utána pedig vásárolnak. A vásáron a sajt kilogrammja 45–55 lej között váltakozott. Aki Kundra elmegy érte, olcsóbban is megkaphatja.

Gyógynövények bűvkörében

A vásárban nemcsak finomságok, hanem házi kencék is helyet kaptak. Az egyik asztalnál a csekefalvi unitárius lelkésznő, Moldován-Szeredai Noémi kínálta a levendula felhasználásával is készült házi szappanokat, vizeket. Mint megtudtuk, az egyik szenvedélye a gyógynövények gyűjtése és felhasználása, készít teakeverékeket és szörpöket, de mivel megismerte, s igen megkedvelte a levendulát, most minél több termékbe igyekszik ezt a nyugtató hatású növényt is becsempészni. Asztalán számos lekvár és szörp is volt, például főzés nélkül készült homoktövis szörp. Többször volt már a vásárhelyi vásáron, rendszeresen részt vesz a városnapokon és a Forgatagon is. Szerinte a helybéliek szeretik és szívesen megkóstolják, kipróbálják a természetes módszerekkel készült szörpöket, de szappanokat, krémeket is.

Az egyéni kistermelők mellett kisüzemek, farmok is bemutatkozhattak, a libánfalvi tejfeldolgozó mellett jelen volt többek között a beresztelki paradicsomtermelők csoportja, de hidegen préselt olajokat is kínáltak.

A vasárnapi vásárzáráskor a legtöbb eladó elégedetten nyilatkozott. Mint mondták, bár többször záporeső csapkodta a sátrakat és riasztotta el a vevőket, összességében megérte részt venni. Cristina Manoilă főszervező arról beszélt, hogy folytatnák a Vásár a várban rendezvényt, s legközelebb ősszel szeretnék egy helyre gyűjteni a termelőket, hogy a vásárhelyiek télire bespájzolhassanak.