Könyvkiadás: a siker titka az egyéni arc

2017. május 13., 21:11

Csíkszereda megérdemel egy ilyen rendezvényt, vallják a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár szervezői. A második alkalommal megtartott seregszemle új helyszínre, az Erőss Zsolt Arénába költözött, ahol tucatnyi program és sok könyv fogadta a látogatókat.

Nem kell temetni a könyveket. A csíkszeredai könyvvásáron sokan érdeklődtek a tartalmas kiadványok iránt Fotó: Gecse Noémi

Harminchat romániai és magyarországi kiadó és könyvterjesztő kínálta könyveit az Expo-Har, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett vásáron. „Ma, aki a könyvek oldalán áll, az megszállott ember, aki még hisz a régi értékekben és a régi világban, a rég bevált szokásban. Abban, hogy ha elveszik a villanyt és leesnek a különböző hálózatok, a kultúrembernek akkor is fogódzója marad, és ez a könyv lehet. Remélem, hogy közös erőfeszítésünk eredményeképp a könyvnek Székelyföldön továbbra is megmarad a megtartó ereje” – fogalmazott a könyvvásár megnyitóján Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert-Kálmán.

Behozni a fiatalokat

Hajdú Áron, a Bookart Kiadó vezetője és a könyvvásár egyik kezdeményezője így fogalmazott: „a mai világban, amikor mindenki temeti a nyomtatott könyvet, és arról beszélnek, hogy az emberek nem olvasnak, határozottan állítom, ez nem igaz. Ezt a régiót is fel kellene zárkóztatni e téren, hiszen megvan az igény a vásárra. A gazdasági oldal sem mellőzendő: jó az időpont, következnek a kicsengetések, ajándékot lehet vásárolni. Egy ilyen vásáron fontosak a jelentős árengedmények”. Hajdú szerint Erdélyben egyedülálló jelenség, hogy a kiadók a vásár idejére ingyen kapják a standokat, ami segít az eladott könyvek árengedményeinek meghatározásában is. Fontos lépésnek tartja, hogy iskolás csoportok jöttek a vásárra, hiszen kulturális környezetben a nevelés is nagyon fontos. „Ha nem biztosítunk lehetőséget az embereknek, hogy könyvek közelébe kerüljenek, akkor semmi esély a fejlődésre” – fogalmazott a szakember.

A tartalom a fontos

A csíkszeredai Gutenberg Kiadó és Könyvesbolt több programot is szervezett a vásár idején, foglalkozásaikkal elsősorban a gyerekeket, fiatalokat szólították meg. Mesedélutánon, rendhagyó irodalomórákon, zenés könyvbemutatón, kézműves foglalkozáson lehetett részt venni. A Gutenberg Könyvesbolt és a Libri Kiadói Csoport könyvbemutatót is szervezett: Szabó Róbert Csaba a Jelenkor Kiadónál megjelent Alakváltók kötetét ismerhették meg az érdeklődők. A Pallas Akadémia Könyvkiadó Ferencz Imre Játékidő című kötetének szervezett bemutatót, az Ábel Kiadó Gergely Edó könyvét ismertette, a Mentor Kiadó bemutatóján pedig Tamás Kincső A Csinált-patak állatkertje című kötetét vehette kézbe az olvasó.

„Igyekeztünk érdekes témákat felvetni a foglalkozásokon. Fontos, hogy ne csak könyvekkel, hanem másfajta hozzáadott értékkel is jelentkezzünk. A Gutenberg Kiadó és a Pallas Akadémia Könyvkiadón kívül a Libri Kiadói Csoportot és a Pagony Kiadót is képviseltük. Örömmel vállaltuk a felkérést, hiszen ez által tudtuk színesíteni a kínálatot és a könyvújdonságok számát a vásáron. A helyszínváltást bátor, jó döntésnek tartom, a forgalom nem esett vissza, és itt helye van a fejlődésnek” – fogalmazott Tőzsér László, a Gutenberg és a Pallas Akadémia vezetője.

Azok a kiadók, amelyek nem tudtak szerzőt hozni magukkal, jelentős, 20–50 százalékos árkedvezményekkel kínálták könyveiket, illetve könyvajándékokat, könyvjelzőket adtak a vásárlóknak. „Gyerek és ifjúsági könyveket adunk ki, hozzánk célzottan jönnek a vásárlók. Azt már a többi erdélyi helyszínen is megtapasztaltuk, hogy itt főleg a tartalmas könyveket keresik. Kisebb a kereslet az úgymond rövidebb képes könyvekre, és inkább a tartalom érdekli a vevőket. Sok gyerekérdeklődő is volt: azt lehet látni, hogy a gyerekek sokat olvasnak. Érdeklődők és nyitottak az újra” – hangsúlyozta lapunknak Nyulas Ágnes, a magyarországi Cerkabella Kiadó vezetője. A kiadók elmondása szerint nagy volt az érdeklődés a szépirodalmi, a tudományos és a gyermekeknek szóló könyvek iránt egyaránt.

Ötven vagy öt cím?

A könyvkiadás gazdasági vállalkozás. Egy kiadó akkor „látható”, ha legalább ötven címet jelentet meg évente, ha hetente van új könyve, van pezsgés körülötte. Ez a romániai magyar kiadókra is érvényes – mutatott rá Hajdú Áron. „Az a kérdés Erdélyben, hogy mihez hasonlítjuk magunkat. Sírunk-e, hogy nincs elegendő tőkénk, hogy kicsik vagyunk, hogy nem olvasnak az emberek? Ha a nagyokhoz hasonlítjuk magunkat, akkor látjuk a hiányosságokat. Fontos – és ez nekünk a tizenegy éves fennállásunk alatt be is igazolódott –, hogy ha olyan könyvet adunk ki, amelyiknek a tartalma eladható, akkor azt megveszik. Ha folyton azt mondjuk, hogy hiánypótló könyvet adtunk ki, és értjük ez alatt X településnek a sokadik monográfiáját, ami ki tudja, hogy mennyire szakszerű, akkor baj van. Gazdaságilag nem engedhetjük meg magunknak, hogy ötven-hatvan címmel jelentkezzünk. Azt mondtuk, legyen öt-hat cím egy évben, amire odafigyelünk, amit maximális szakmaisággal próbálunk elkészíteni” – fogalmazott a Bookart Kiadó vezetője. Úgy vélte, az a fontos, hogy a kiadó termékeit bárhol megismerjék a Kárpát-medencében, legyen az a budapesti, a marosvásárhelyi vagy a csíkszeredai könyvvásár. A kiadót az is előnybe hozza, hogy főszerkesztője Németországban él, és ez lehetőséget ad rálátni a hatalmas német könyvpiacra, illetve a világirodalomra. Azt is fontosnak tartja, hogy egy Kárpát-medencei magyar kiadó a magyarországi könyvpiacon is szerepeljen. „A nagy könyvterjesztő hálózatokban benne vagyunk: Bookline, Libri, Líra. Ez olyan szintet biztosít, amit folyamatosan fejleszteni kell. Folyamatosan önmagunkat kell legyőznünk, mert nem könnyű Csíkszeredából kilátni a világra” – fogalmazott.

A kiadók egymást erősítik

Tőzsér László, a Gutenberg Kiadó és a Pallas Akadémia Kiadó vezetője szerint a könyvkiadásban nem úgy nyilvánul meg a konkurencia, mint más szakmában. Mi több, leegyszerűsítő és értelmetlen lenne kiadók közötti konkurenciáról beszélni. Már csak azért is, mert a kiadók nem azon dolgoznak, hogy „egyen-termékkel” szolgálják ki a közönséget, hanem épp ellenkezőleg: soha nem fog létrejönni két egyforma termék, hiszen mindenki igyekszik a saját maga szakmai és esztétikai nézőpontját, tudását, ízlését érvényesíteni. Termékként ez ad egyéniséget a könyvnek. És ebből kifolyólag minden kiadó számára nagyon fontos, hogy munkájában megjelenjen a maga egyénisége, sajátos arculata. „A kiadók nem gyengítik, hanem erősítik egymást, munkájuk révén a paletta színesedik, a könyvekről, olvasásról szóló diskurzus valóssá válik. Én sem úgy tekintek a többi erdélyi kiadóra, mint konkurens vállalkozásra, hanem alig várom, hogy lássam, mivel rukkoltak ki. Érdekel, hisz érdekessé és élővé teszik a folyamatot. Nekünk is megvannak a saját elképzeléseink, érveink, mondanivalónk, és próbáljuk ezeket minél egyértelműbben hirdetni” – mondta Tőzsér.

A csíkszeredai kiadó vezetője úgy látja, folyamatosan erősödik az érdeklődés kiadványaik iránt. Mint minden kiadó, ők is kialakítottak egy sajátos pászmát, amely megkülönbözteti őket a többitől. Számukra kiemelt fontossággal bír a sajátos erdélyi értékek megmutatása, ami viszont nem zárja ki a nyitást a világirodalom felé. A kiadó vezetője életszerűnek tartja, ha például a kortárs spanyol gyermekverset vagy a perzsa illusztrációk világát is tolmácsolják a magyar gyermekeknek. A könyvkiadás kreatív munka. Ha az hiányzik bármelyik kiadó profiljából, nem lehet jó munkát végezni, és értékes eredményre számítani.

Szerzőként láthatóvá válni

Hajdú Áron szerint az erdélyi kultúra nagy hátránya, hogy kevés az irodalomkritika. Ez probléma, mert az olvasókat sem vezeti semmi. Az információkat a Facebookon keresztül próbálják eljuttatni, vagy kulturális lapokban jelennek meg recenziók könyveikről. És kiállításokon vesznek részt, mert muszáj minden lehetőséget megragadnia egy kiadónak, a „nagy zajban” ugyanis nehéz felütni a hangot, hogy figyeljenek rá. „Mindig visszatérő kérdés, hogy hol adjon ki egy erdélyi magyar szerző. Egy magyarországi nagy kiadónál sokkal előnyösebb. Ez nem véletlen és teljesen érthető. Nem lehet megsértődni egy íróra vagy költőre sem, aki ott adja ki köteteit, sőt gratulálni kell neki, hogy bejutott a körforgásba. Az viszont fontos, hogy egy erdélyi kiadó ne feltétlenül a Magyarországról visszautasított kéziratokat adja ki. Ezzel elég nehéz megküzdeni.” Az olvasók körében sikeres műfajokról szólva a Bookart vezetője elmondta: a rövidpróza minden szinten vezető. Hamar lehet olvasni, élvezetes, de a versesköteteket is szívesen veszik, és keresik a fordításokat, regényeket is. „Megpróbálom a szerzőimet népszerűsíteni, és próbálom felépíteni őket: egy bookartos családot építünk, hogy nekik is megérje és továbbra is nálunk maradjanak. Fontos felépíteni az embereket, erre oda kell figyelnünk” – fogalmazott Hajdú Áron.

 

Tömegérdeklődés: mindenki jól járt
Míg csütörtök délelőtt gyengébb volt a látogatottság, délután már szép számmal érkeztek érdeklődők. Volt olyan kiadó, amely már ezen a napon több száz lejre adott el könyvet. Péntek délelőtt iskolás csoportok látogattak a vásárra és vettek részt foglalkozásokon, szombaton pedig folyamatosan érkeztek látogatók, vásárlók egyaránt. „A kiállítók nyolcvan százaléka elégedett. Nyolc kiadó mondta, hogy utánpótlást kellett hoznia, mert bizonyos címekből elfogyott az árukészlete. A helyszínt is dicsérték. Utolsó percben néhány kiadó visszamondta a részvételt, de jelezte, hogy jövőre mindenképp itt lesz a standjával. Ketten arról beszéltek, hogy nem volt nagy forgalmuk, de ez betudható annak is, hogy kevesebb könyvvel érkeztek, mint a többiek” – magyarázta Földi Zsuzsa, a főszervező Expo-Har igazgatója. Kovács Szécsi Attila aligazgató hozzátette: a vásárlókat kérdezve kiderült, a legtöbben megtalálták a keresett könyveket, a kedvenc kiadóikat. A szervezők remélik, a vásárnak lesz harmadik kiadása is.