Friss zöldség, házi olaj, méz, savanyúság

2017. május 01., 21:43

Második alkalommal szervezte meg a Bejön a vidék nevű vásárát Kolozsvár belvárosában az Ara­nyos­szé­ki Gazdák Egyesülete. A szervezet ügyvezetője, Fancsali Ernő (portrénkon) szerint egy-két havi gyakorisággal szeretnék rendszeresíteni a magyar vásárt. 

A vásáron kínált termékek olcsók és jó minőségűek Fotó: Soós Sándor

– Hogyan született meg a Bejön a vidék nevű kolozsvári gazdavásár ötlete?

– Szervezetünk többéves működése során igyekeztünk gyakorlati segítséget nyújtani a környékbeli magyar termelőknek, miközben a gazdák részéről gyűltek a javaslatok és az ötletek. Egy ilyen ötlet nyomán találtuk ki a helyi termelői vásárt, azt, hogy magyar piacot teremtsünk Kolozsváron, ahol a helyi termelők kerülnek előnybe. Ennek igényét a kolozsvári vásárlók részéről is érzékeltük, így a két elvárás szerencsésen találkozott. Már tavaly pályáztunk az első magyar gazdapiac létrehozására, és a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően 2016 áprilisában megtarthattuk az első vásárt, idén pedig a másodikat. A vásár nevét egy kreatív kolléganőnknek köszönhetjük: azt hiszem, a piac hagyományteremtő, nélkülözhetetlen rendezvénnyé válik Kolozsváron.

– A gazdák körében mennyire népszerű a kezdeményezés?

– Mivel az ötlet tőlük származik, az első perctől népszerűnek bizonyult. Egyre többen szeretnének csatlakozni, és azt kérik, tegyük rendszeressé a kolozsvári magyar piacot. Azért is népszerű a vásárunk, mert más piacokkal ellentétben, itt nem kell bért fizetniük az eladóknak, és a népszerűsítésnek köszönhetően garantált a vásárlói érdeklődés, ma már egyre többen eljönnek a piacra. A napokban megszervezett második vásárunk kapcsán sokan megkérdezték, hogy lesz-e folytatás. A gazdák szerint a Kolozsvár belvárosában megszervezett magyar piac nagyban különbözik a többi kolozsvári termelői vásártól, ahol egyre több a viszonteladó kereskedő. Ugyanakkor itt tudatosabban és nagyobb mennyiséget vásárolnak az emberek.

– Milyen Kolozs megyei vidékekről szólítják meg a gazdákat?

– Az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete főként az aranyos­széki települések gazdáival áll kapcsolatban. Elsősorban Várfalva, Harasztos, Szentmihály, Aranyosegerbegy, Detrehemtelep, Kövend és Bágyon gazdáit, de a mezőségi termelőket is sikerül megszólítanunk. Bár elsődleges célunk a megye magyar gazdáinak támogatása, a szomszédos megyék termelőit is szívesen látjuk, hiszen elképzelésünk szerint mindenhol meg kell erősíteni a helyi termelők és a vásárlók közti közvetlen kapcsolatot. Eddigi vásárainkon volt már Hargita, Maros és Fehér megyei termelő is. Az elmúlt években lajstromba vettük a velünk kapcsolatban álló gazdákat és gazdaságukat: az így kialakult kataszternek köszönhetően rálátásunk van arra, hogy hol, mit és milyen mennyiségben termelnek, így lényegesen könyebb felvásárlót találni portékáikra.

– Milyen termékekkel jönnek szívesebben a kolozsvári vásárba a gazdák?

– Többnyire friss zöldséget, gyümölcsöt, befőttet, savanyúságot, tejterméket, házi sajtolással készült napraforgóolajat, házi édességet, kézműves sört, levendulaterméket, pálinkát és mézet hoznak, de az igényeknek megfelelően bővítjük kínálatunkat, hogy minél változatosabb kínálatot találjanak a vásárlók.

A keresletre való tekintettel azokat a termékeket, amelyet helyi termelők nem állítanak elő, más megyékből érkező gazdák portékáival pótoljuk. Minden, a vásáron kínált termék jó minőségű áru, és rendszerint olcsóbban megvásárolható, mint máshol. Ez is vonzza az érdeklődőket.

– Milyen irányba bővítenék a vásárt?

– Gyakoribbá szeretnénk tenni. Elképzeléseink szerint havonta vagy kéthavonta szerveznénk meg. Több termelőt szeretnénk elhozni a kincses városba, ezt nagyban segítené egy állandó helyszín. Különböző párhuzamos programok kidolgozásával – például gyerekfoglalkozásokkal vagy zenei kínálattal – bővítenénk a magyar piac felhozatalát. Több partnert vonunk be a szervezésbe, hogy minél több gazdának biztosítsunk lehetőséget a piacolásra. A második vásár már a Studcoop és a Slow Food Turda egyesületek partnerségével jött létre, ami nagy hasznára vált a rendezvénynek. Nekik köszönhetően színesebbé vált a rendezvény és a termékkínálat egyaránt.

– Tudjuk, hogy a gazdák számára ma a legnagyobb gond az értékesítés. Ennek orvoslásában fontos szerepet játszhatna egy értékesítési szövetkezet. Tud-e ebben gazdaegyesületük segíteni?

– Úgy gondolom, az utóbbi időben nőtt a bizalom a szövetkezés iránt, mert a gazdák egyre több pozitív példáról hallanak. Viszont azt is látni kell, hogy a termelők maguktól nem kezdenek bele egy ilyen projektbe: ők elsősorban nem szervezők, hanem termelők, akiknek nincs idejük ilyen nagy horderejű kezdeményezés menedzselésére. Ezért tartom fontosnak, hogy az Aranyosszéki Gazdák Egyesületéhez hasonló szervezetek segítsenek a szövetkezet létrehozásában. Több tervezett szövetkezet is született már Erdélyben, és mi is ezt az utat választjuk.

– Mire panaszkodnak manapság legtöbbet a gazdák, miben várnak segítséget?

– Legtöbben a rossz információáramlást és a gyenge értékesítési lehetőségeket kifogásolják, de hiányolják a szakmai hátországot is, azt a fajta szaktanácsadást, amely napi munkájukat segíthetné. Sok gazda nem kapja meg időben a megfelelő információt, ezért lemarad pályázatokról, agrártámogatásokról, vagy a hiányos, rossz tájékoztatás miatt vissza kell fizetnie a kapott támogatást. A felvásárlók annyira alacsony áron veszik át termékeiket, hogy van, aki inkább megsemmisíti, minthogy áron alul elprédálja. Legtöbben azt kérik tőlünk, hogy találjunk felvásárlót, vagy segítsünk a pályázatok elkészítésében. Van falugazdászunk, aki ezekben a kérdésekben segíteni tud. Sajnos nehéz a sok kisgazda számára megfelelő felvásárlót találni, ezért tartom fontosnak az értékesítő szövetkezet megalakítását.