Nyúl, bárány, ünnepi ízek

Makkay József 2017. április 14., 22:31

Mai világunkban, amikor az emberek életét külsőségek határozzák meg, ünnepeinkhez is szervesen hozzátartozik a „kiegészítő” kellék. Gyerekek számára még inkább fontos ez, hiszen a néphagyomány továbbadása olyan éltető erő, mint a hit kérdése. 

Amikor reggel kilépek a házból, az az érzésem, nem tavasz ez, hanem télvége. Mondogatják is a szomszédok, hogy itt, Magyarfenesen, Kolozsvár közelében a tavasz két héttel később szokott beköszönteni. Most mégis megviccelt bennünket, mert virágözönünk alig különbözik a kolozsváritól, így aztán a hideg, fagyos reggelek elvihetik a gyümölcstermés ígéretét. De addig is marad a virágvasárnapi virágözön és az újjáéledő gyep, a friss fű, amire már hónapok óta kiéheztek nyulaim. Húsvét közeledtével még nem tudják, hogy némelyiküket barátok, ismerősök gyerekeinek ígértem oda, hadd élvezzék ők is a cseperedő nyúlfióka babusgatását. Nem csak húsvéti szokás ez, mert kisebb-nagyobb háziállatok már rég beköltöztek társbérletbe az emberekkel, a szelíd nyúlfióka iránt pedig manapság nő az érdeklődés.

Az ünnep hangulatára érzékeny hívő emberek néha megkérdezik tőlem, ugyan mi köze a nyúlnak a húsvéthoz? Erre mondom: ez valóban külsőség, ami a kereszténység előtti időkből szüremlett át a keresztény ünnepkörbe. Épp olyan körítés, mint a karácsonyfa, a másodnapi locsolás vagy a húsvéti bál. Mai világunkban, amikor az emberek jelentős részének az életét külsőségek határozzák meg – szép ruha, elegáns kocsi, tágas ház –, ünnepeinkhez is szervesen hozzátartozik a „kiegészítő” kellék. Gyerekek számára még inkább fontos ez, hiszen a néphagyomány továbbadása olyan éltető erő, mint a hit kérdése. Egyik nem zárja ki a másikat. Úgyhogy ilyenkor, ünnepek táján is jól megvagyok a gyerekkoromból örökölt hobbimmal, a nyulakkal és a nyulászattal.

Juhász ismerősöm a szomszéd utcából már válogatja a bárányokat, és kockásfüzetbe vezeti fel, ki mikorra rendeli a borit. Habár az utóbbi időben inkább nyár végén és nagyobb tételben értékesíti arab viszonteladóknak, jobban örül, ha idehaza, húsvét előtt kél el a bárányok egy része.

Mindenhol folyik tehát a készülődés: kisüzletektől nagyáruházig, állatfarmoktól piaci kofákig nagy a választék.

Nem volt ez mindig így: három évtizede még napestig üzletek előtt vártak sorukra a házi finomságokkal „megbízott” háziasszonyok, hogy az ünnepi asztal a lehetőségekhez képest arra hasonlítson, amit a család szeretne.

Örüljünk hát annak, hogy ma más világ van. Hogy mindenki részére adott a lehetőség ahhoz a körítéshez, ami legjobban kiegészítheti a húsvét örömét és hangulatát. Azt az ünnepet, amelynek során a külsőségek is szerepet játszhatnak abban, hogy megértsük és átérezzük az Úr érettünk hozott hatalmas áldozatát.