Szenvedéstörténet után sültbárány

A világ minden táján, ahol a kereszténység maradandó nyomot hagyott, tavasszal Jézus megváltó önfeláldozására emlékezve húsvétot ünnepelnek. A finnek gyászruhát öltenek, a brazilok fesztiváloznak, Mexikóban bezárnak a bankok. 

Angliából eredő, de világszerte egyre népszerűbb húsvéti sütemény az egyszerű recept alapján elkészíthető, hot cruss bunsnak nevezett zsömleféle. Az elkészítéséhez 45 dkg finomliszt, 1,4 dkg élesztőpor, 5 dkg cukor, 10 dkg mazsola, 1 kávéskanál fahéj, 1/2 kávéskanál őrölt szegfűszeg, ugyanennyi szerecsendió, 1 elhabart tojás, 5 dkg puha vaj és 1,7 dl meleg tej szükséges. Az átszitált liszthez hozzáadjuk az élesztőt, cukrot, fűszereket, utána a tejet és a tojást, végül csipetnyi sót és a mazsolát. A tésztát pihentetjük, majd 175 fokra előre felhevített sütőben, gombócokra formálva megsütjük, miután sütőpapíros tepsiben kelni hagytuk egy kicsit. A mázhoz összekeverünk 2 evőkanál lisztet 2 evőkanál porcukorral, és annyi vizet adunk hozzá, amivel nem túl folyós tésztát kapunk. Amikor színt kapnak a zsömlék, rákenjük a mázat, esetleg keresztalakot is vághatunk a sütemény közepébe. Végül addig sütjük, amíg alul-felül megpirulnak.

A húsvét legnépszerűbb szokása, a locsolkodás elsősorban magyar hagyomány, bár találunk rá utalást a szláv néprajzkutatók feljegyzéseiben is, Csehországban pedig már a tizennegyedik század elején megemlítik. Románián kívül kisebb közösségek élnek vele Szlovákiában, Ukrajnában és Lengyelországban is, egyre hanyatló gyakorlata azonban leginkább Székelyföldön és a Mezőségen van. Ha öntözéssel nem is, egyéb különleges szokással azonban a külföldiek is büszkélkedhetnek.

Svédországban is virágvasárnappal kezdődik a nagyhét: Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezve fűzfaágakat visznek magukkal a templomba igyekvők. Az északi térségben azonban nem csak a fiúk járnak jól: régi germán hagyományok szerint úgy tartják, hogy a boszorkányoknak különleges erejük van ebben az időszakban. A lányok a fiúkkal együtt banyának öltözve meglátogatják a szomszédokat, húsvéti képeslapokat adnak nekik, amelyért cserébe édességet, illetve pénzt kapnak. Görögországban nemcsak a karácsonyi láng szimbóluma él, hanem a húsvéti is: az ünneplők égő gyertyával a kezükben távoznak a templomból, mivel úgy tartják, a fény szerencsét hoz, ha nem alszik ki hazáig.

Finnországban visszafogottan ünnepelnek: a csendes hétnek nevezett nagyhéten hozzánk hasonlóan nem tartanak mulatságokat, nyilvános felvonulásokat, a vallásosabbak többnyire gyászruhában járnak a héten, illetve nem mennek látogatóba, csak abban az esetben, ha halaszthatatlan dolguk akad. A böjtöt is szigorúan megtartják.

Mexikóban két hétig ünneplik a húsvétot: a Szent Héten Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek, a második, Pascuának nevezett időszakban pedig a feltámadásra. Ilyenkor sokan utazgatnak megnézni a városszerte, hivatásos színészekkel szervezett passiójátékokat. Az országban két hétig szünetel a tanítás, és majdnem végig zárva tartanak a bankok is.

Brazíliában színes felvonulásokkal és eszem-iszommal ünneplik a nagyböjt végét. Bár Etiópiában számos támadás éri a keresztényeket, a nagyhetet általános ünnepként tartják számon: ilyenkor nagycsaládos összejöveteleket tartanak, a házasulandó párok pedig húsvétvasárnap a templomban megszentelt pálmaág alatt tartják meg az eljegyzést. A Fülöp-szigetek azonban nem békés, meghitt ünnepi hagyományaikról híresült el: az egyetlen katolikus többségű ázsiai országban ugyanis a mai napig élő hagyomány az önkéntes keresztrefeszítés. Nagypénteken több tucat résztvevő színjátékszerű ricsaj közepette, félmázsás kereszttel a vállán megteszi Krisztus keresztútját, majd a Golgota szerepét betöltő hegyre kiérve szó szerint keresztre feszíttetik magukat, hogy elmondásuk szerint így erősítsék meg Jézusba vetett hitüket és osztozzanak a Megváltó szenvedésében. A szokást egyébként a katolikus egyház elítéli.

Húsvétkor talán Jeruzsálem a legzsibongóbb: hívők tömegei érkeznek a Szentföldre, hogy zarándoklatszerűen együtt végigjárják Krisztus keresztútját, illetve közösen imádkozzanak a Szent Sír templomában. Izraelben sokan ilyenkor keresztelkednek meg, Jézushoz hasonlóan a Jordán folyó vizében megmártózva.

A karácsonyi és farsangi sokszínűséggel szemben a húsvéti menü többnyire minden keresztény szellemiségű közösségben hasonló. Az ünnepi összeállítás alapja a tojás, a bárányhús, a sonka és az édeskés péksütemények. Olaszországban a galambformára mintázott kalácsot, a Colomba Pasqualét teszik a húsvéti asztalra: narancsaromával, citromhéjjal és vaníliával ízesített, mazsolás, kétszer kelesztett tésztából készítik, és mandulás–mogyorós–nádcukros–habos mázzal vonják körbe. Spanyolországban a tésztát ilyenkor sok helyen hússal, kolbásszal, tojással töltve sütik ki, Angliában pedig olyan gyümölcstortát szolgálnak fel, amelynek a tetejére tizenkét marcipángolyócskát helyeznek el a tanítványok jelképeként. Amerikában legszívesebben mézes sült sonkát fogyasztanak húsvétkor sok zöldséggel és tojással. Lengyelországban a hozzánk hasonló sonka–kalács–tojás sorozat mellett a zureknek nevezett savanyú krumplileves is része az ünnepi menüsornak. A franciáknál levendulával, mézzel, provence-i fűszerekkel megbolondított báránycombból lakmároznak, de Németországban is leggyakrabban bárány kerül az asztalra. Oroszországban friss sajtot sütnek ki, amibe keresztalakot vagy Jézus feltámadását rövidítő cirill betűket vágnak.