Regisztrációért mozgósít az EMNT

Jövő tavasszal tartják az országgyűlési választásokat. A magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok a regisztrációt követően szavazhatnak. Sándor Krisztinával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökével beszélgettünk.

– A magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok regisztrációját szorgalmazzák a jövő évi országgyűlési választásokra. Miért tartja fontosnak, hogy Erdélyből is egyre többen szavazzanak magyarországi pártokra?

– Ez elsősorban elvi kérdés, másodsorban állampolgári jog és kötelesség. Az elvi kérdés főként a magyar állampolgársághoz kapcsolódik. Ha már egyszer a magyar állam lehetőséget adott arra, hogy Erdélyben élő magyarként én is rendelkezhessem állampolgársággal, akkor nem kérdés, hogy élek vele. Kortól, élethelyzettől függetlenül. Egy nemzet vagyunk és a kettős állampolgárság Európa-szerte bevált. Nemcsak érzelmi kérdés ez, hanem immár gyakorlati is. A szavazati jog pedig együtt jár az állampolgársággal. Ez is széles körben ismert és elterjedt gyakorlat világszerte.

– Az utóbbi 27 évben a romániai választásokon visszaesett a szavazási kedv. Vajon a magyarországi országgyűlési választások mennyire tudják mozgósítani az erdélyi magyarságot?

– Az erdélyi magyar emberek életét, gondolkodásmódját mindig is meghatározta a magyar nemzet sorsa és ezzel együtt az, ami a mindenkori Magyarországon történt. Hosszú évek elszigeteltsége után mára adott a lehetőség, hogy a Kárpát-medencei magyarság egymással erőteljesen összedolgozó, egységesülő térben fejlődjön. Ezt csak megerősíti a szavazati jog, ami az állampolgárság velejárója. Az erdélyi magyar állampolgárok e jog által maguk is alakítói lehetnek a jövőbeni kormányzási folyamatoknak, és ez bizony nem kicsi dolog – ahogy errefelé mondják. Minél többen részt veszünk Erdélyből is a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokon, annál inkább visszaigazolást nyerhet az, hogy létezik egy egymásra figyelő Kárpát-medencei magyarság, és van értelme az ezen a szinten zajló közös építkezésnek.

– A szavazásra jogosult erdélyiek mintegy kétharmada még nem regisztrált, holott az állampolgársági eskü letétele után ennek lehetősége mindenki számára adott volt az erdélyi konzulátusokon. Utólag mennyire nehéz megszólítani az embereket?

– Elsősorban azok az erdélyi magyar állampolgárok nem regisztráltak többségben, akik 2013 előtt kapták kézbe a honosítási okiratukat. Azt követően mind a kolozsvári, mind pedig a csíkszeredai konzulátuson bevezették, hogy az eskütétel után lehetőség van helyben kitölteni a regisztrációs ívet, és ez által bekerülni a választói névjegyzékbe. Az EMNT már a 2014-es választásokat megelőzően is szervezett regisztrációs kampányt, és jelentősen hozzájárult a levélszavazatok erdélyi begyűjtéséhez. Múlt héten éppen azért indítottuk el a kampányt, hogy minél korábban felhívjuk a figyelmet: jövő év tavaszán, Magyarországon országgyűlési választások lesznek, és aki azon szeretne részt venni, annak még van ideje nemcsak regisztrálni, hanem magyar állampolgárságot is szerezni. Ez utóbbi folyamat hosszabb ideig tart, jelenleg is 6–8 hónap telik el a kérelem leadásától az eskütételig, ezért ismét hangsúlyozom: akik idén júliusban leadják a honosítási kérelmüket, jövő év tavaszán már magyar állampolgárként vehetnek részt a választásokon. Az a tapasztalat, hogy utólag nehéz elérni az embereket, éppen ezért időben kezdtük el az erre vonatkozó tájékoztatást.

– Hogyan alakult az elmúlt évben a magyar állampolgárságot igénylők száma?

– A könnyített honosítási eljárás 2011. évi bevezetése óta csökkent az érdeklődés és a havonkénti iratcsomók leadása – szerte az országban és a konzulátusokon is. A kezdeti zsúfoltság mára megszűnt, és sok helyen a terepmunka vette át a helyét, amely által a községekben, falvakban is segítjük a honosítási folyamatot. Jelenleg Erdélyben több mint félmillió magyar állampolgárt tartanak nyilván, tehát még hátravan több százezer honosítandó személy, úgyhogy munka van bőven.

– Mekkora apparátussal és milyen hálózattal dolgoznak az EMNT keretében működő Demokrácia Központok?

– Jelenleg 25 irodát működtetünk Erdély-szerte, irodánként legtöbb négy munkatárssal. Az irodák nemcsak az illető város lakosságát, hanem az adott kistérségben levő települések lakóit is igyekeznek elérni egy-egy kiszállás alkalmával. Ilyenkor az újonnan honosulókat és az anyakönyvezési vagy útlevél-igénylési ügyekben hozzájuk fordulókat is tájékoztatják, és segítik a szükséges iratcsomók összeállításában.

– A honosítási kérelmek összeállításán túl milyen más igényekkel keresik meg erdélyi hálózatukat?

– Fontos kiemelni, hogy immár az irodáink munkatársai nemcsak a honosításban, hanem az anyakönyvek átadásában, útlevéligénylésben, a magyar igazolványok és az új anyakönyvek kiállításához szükséges ügyintézésben egyaránt segítenek. Az erdélyi magyar állampolgárok közül mindazok, akiknek távol esik a kolozsvári vagy a csíkszeredai konzulátus, felkeresik az irodáinkat akkor is, ha változtak a személyes adataik. Ha valaki házasságot kötött, elvált, gyermeke született, elhunyt egy hozzátartozója, aki szintén magyar állampolgár volt, fontos, hogy az illető ezeket bejelentse a magyar államnak ahhoz, hogy adatait ott is naprakészen nyilvántarthassák. Emellett irodáink a magyar állam által folyósított, hadiárváknak és -özvegyeknek járó pénzügyi támogatás ügyintézésében is segítséget nyújtanak.

– Az elmúlt időszakban hogyan oszlott meg Erdélyben az EMNT és az RMDSZ által működtetett honosítási „kormányablakoknál” folyó ügyintézés?

– Nekünk erre vonatkozó pontos adataink nincsenek. Amit tudunk, azt tapasztalatból és a konzulátusokkal való együttműködés útján tudjuk. Nemrég jártuk be egyik munkatársammal az irodáinkat, és a visszajelzések többsége arról szól, hogy egy-két kivételtől eltekintve nálunk számottevően nem csökkent a honosítás és anyakönyvezési ügyekben történő segítségnyújtás.