Kevesebb gazda több területet művel

A mezőgazdasági támogatások ügyében nehezen lehet eligazodni, pedig fontos tudni, hogy mikor milyen vissza nem térítendő agrártámogatás igényelhető. Bordi Kacsó Zsolt Attilával, a Maros megyei APIA ligazgatójával beszélgettünk.

– Milyen feltételek mellett lehet agrártámogatást igényelni a mezőgazdasági kifizetési ügynökségen keresztül?

– A 2014–2020-as időszakban agrártámogatást csak aktív gazda igényelhet. Aktív gazda lehet az a személy, aki az előző évben támogatásban részesült – ennek értéke nem haladta meg az 5000 eurót –, és egy minimális mezőgazdasági tevékenységet folytat. Azok a gazdák, akik az előző évben 5000 eurónál nagyobb támogatást kaptak, jogi személlyé válhatnak. A hivatalos bejegyzésnél azonban figyelniük kell az elsődleges CAEN kódra, amelynek mezőgazdasági tevékenységet kell tükröznie. Ahhoz, hogy aktív gazdaként legyenek számon tartva – de nem jogi személyként –, fontos, hogy a gazdaságon belüli összjövedelmüknek legalább egyharmada származzon mezőgazdasági tevékenységből. Direkt kifizetésű agrártámogatásokra csak azok az aktív gazdák jogosultak, akik földtulajdonosként vagy földbérlőként mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Azok a személyek, akik területeiket bérbe adták vagy nem művelik meg, nem kaphatnak támogatást.

– Hogyan történik a direkt kifizetésre kerülő agrártámogatások igénylése, és mire lehet kérni?

– A támogatást kérelmezőknek a föld használati jogát igazoló iratokat kell bemutatniuk. Fontos, hogy a bérleti szerződés a támogatási kérés leadása előtt meg legyen kötve, és legalább az év december elsejéig legyen érvényes. Ha a szerződő felek nem tartják be az új polgári törvénykönyvnek a bérleti szerződésekre vonatkozó részeit, a 2011 után megkötött földbérleti szerződések nem érvényesek. A földalapú támogatás összege függ a megművelt terület nagyságától, ugyanis más összeg jár az első öt hektárra. Jó tudni, hogy a fiatal gazdáknak is támogatás jár: olyan termelők igényelhetik ezt, akik először fognak hozzá gazdálkodni, vagy akik az előző 5 évben már hozzáfogtak, de az első kérés iktatásának időpontjában 40 évnél fiatalabbak voltak, és részt vettek legalább egy rövidtávú mezőgazdasági tanfolyamon. Ezt a támogatást legtöbb 5 évig lehet igényelni, amiből levonódik a gazdaság megnyitásától a támogatás igényléséig tartó időszak.

Támogatás igényelhető A mezőgazdaság zöldítéséért nevű program keretében is. Ezt akkor kaphatja meg a gazda, ha vetésforgót alkalmaz, vagy ha a létező gyepterületeket megtartja. Beszélhetünk még visszaosztott támogatásról, amelynek összegét a kormány minden évben, kormányhatározatban szabja meg. A nemzeti mezőgazdasági alap öt százalékát fordíthatják erre. Van még átmeneti támogatás növénytermesztésre: a dohány, a komló, a rostlen és a cukorrépa termesztésére lehet külön agrártámogatást kérni. Az igényléseket március 1. és május 15. között lehet leadni, a szükséges dokumentáció annak függvényében változik, hogy a gazda milyen támogatásokat kér. Sok iratra van szükség: ezekről a gazda a polgármesteri hivataloknál vagy az APIA-ki­rendeltségeknél érdeklődhet. Minden papírt be lehet szerezni, egy ilyen dossziét nem ördöngösség összeállítani. Az a fontos, hogy a határidőket tartsák be.

– A földalapú támogatás mellett külön támogatás jár az állattenyésztőknek. Szarvasmarha esetében mekkora ennek az értéke?

– A szarvasmarhatartó gazdák két különböző típusú támogatást kérhetnek: az Átmeneti Nemzeti Támogatásból (ANT-8) azok a gazdák kaphatnak pénzt, akiknek a gazdaságában 2013. január 31-én legalább 3 fő, 16 hónaposnál idősebb szarvasmarha szerepelt és akárhány 7 hónaposnál nagyobb bika- vagy ünő borjú. Ez a referenciadátum. A 2013 januárja után létesült gazdaságok is kérhetik a támogatást, ha a fent említett feltételeknek eleget tesznek, és a támogatásra bejegyzett állatokra az előző években más gazdaságban nem kértek támogatást, tehát az állatok „újak” kell hogy legyenek. 2016-ban az igénylési feltételeknek megfelelő szarvasmarha-állományokban az egy főre jutó támogatás 92,45 euró volt. Ugyanebből a támogatási keretből – tejtermeléstől függően – azok a tehenes gazdák is kérhetnek támogatást, akik a 2012–2013 és a 2014–2015-ös tejkvóta referenciaévben legalább 3000 liter tejet értékesítettek. 2016-ban a támogatás összege tonnánként 19,20 euró volt.

– Külön támogatás jár a törzskönyvezett tehenek után is. Milyen állatlétszámhoz kötött ez a típusú támogatás?

– A termeléshez kötött támogatást azok a szarvasmarhatartó gazdák igényelhetik, akik ettől az évtől hegyvidéken legalább öt, más vidéken pedig legalább tíz törzskönyvezett fejős- vagy húsmarhatehenet tartanak. A fejősteheneket tartó gazdáknak tavalyra 732,87 euró járt állatonként, a húsmarhák után ez az összeg 690,61 euró volt. Ezt a támogatást legtöbb 250 állat után lehet igényelni.

– Milyen támogatás jár a juh- és a kecsketartóknak?

– Az Átmeneti Nemzeti Támogatás (ANT-9) keretéből 2016-ra juhonként és kecskénként 5,59 eurót fizettek ki állatonként. Ahhoz, hogy a gazda jogosult legyen erre a támogatásra, március 31-én legalább ötven darab, egy évesnél idősebb juha vagy 25 kecskéje kell legyen. Itt is igényelhető a termeléshez kötött támogatás, aminek az összege tavaly 27,06 euró volt állatonként. Az alapfeltétel az, hogy a berbécsnek vagy a bakkecskének törzskönyvezettnek kell lennie, és egy berbécsre vagy bakkecskére legtöbb 35 juh vagy kecske juthat, ugyanakkor a támogatás igényléséhez minden állatot törzskönyvezni kell. A termeléshez kötött támogatás hegyvidéken legalább 60 juh vagy 50 kecske, más vidéken pedig 150 db juh vagy 50 kecske után kérvényezhető. Mindkét állatfaj esetében legtöbb 500 példányig jár ez a típusú támogatás.

– Mennyire ellenőrzik a gazdák tevékenységét, és milyen gyakran előforduló kihágásokat tapasztalnak?

– Minden évben ellenőrizzük azokat a gazdákat, akiket a számítógépes rendszer ellenőrzésre kijelöl. A jelölést a bukaresti APIA-központ végzi el, és minden megye megkapja a sorra kerülő gazdák számát, valamint azonosító kódját. Tavaly Maros megyében 2400 gazdát ellenőriztünk a 26 600 támogatást igénylő termelő közül. A leggyakoribb kihágás a földterület helytelen beazonosítása a térképen, vagyis a kérés összeállításának időpontjában a terület nem ott van, ahova a gazda beazonosította. Megtörtént az is, hogy más mezőgazdasági kultúrát találtunk a terepen, mint amit a gazda a kérésben feltüntetett.

– A területalapú támogatásnak köszönhetően mennyire növekszik a megművelt szántóföldek, legelők és kaszálók nagysága?

– 2007-ben Maros megyében 240 000 hektár földterületre kértek támogatást, és összesen 33 000 gazda szerepelt a nyilvántartásainkban. Tavaly 264 ezer hektárra nőtt a megművelt területnagyság, ugyanakkor 26 600 gazdára esett vissza az igénylők létszáma. Egyértelmű, hogy nő a megművelt területnagyság, ugyanakkor tíz év alatt 6400 kisgazda mondott le a földművelésről és adta bérbe földjeit.

– Az előző évi támogatások hány százalékát fizették ki, illetve idén felgyorsulnak-e a kifizetések?

– Az Európai Unió tagországaiban az agrártámogatásokhoz a kéréseket március 1. és május 15. között lehet mindenhol benyújtani, a jóváhagyott kifizetéseket pedig folyó év december 1-je és a következő esztendő június 30-a között utalják át a gazdák bankszámlájára. Elmaradásokról, illetve késésről csakis minden év június 30-a után beszélhetünk. Több EU-s tagország – közöttük Románia is – 2009-től előleget fizet azoknak a gazdáknak, akik nincsenek ellenőrzés alatt. Ezt október 1. és november 30. között folyósítjuk. 2010 és 2014 között a gazdák megkaptak minden agrártámogatást december vagy január folyamán. 2015-ben új támogatási rendszer lépett életbe, amelyhez teljesen új informatikai rendszert dolgoztak ki. Ennek kidolgozása és beüzemelése késett, emiatt húzódtak el a kifizetések. A 2016-os támogatásokat Maros megyében a 26 600 kérvényező gazda közül eddig 21 ezren kapták meg.