Kinek foltos a köténye?

2017. március 12., 11:28

Nincs gyermeked, hát fiatal lányként ugyan mi gondod lehet? – mondogatta Gizikének a szomszédasszony, aki folyton foltos kötényben járt el kenyérért, hogy lássák, ő az elvárásoknak megfelelően nyakig elmerül a munkában.

 

Nincs gyermeked, hát fiatal lányként ugyan mi gondod lehet? – mondogatta Gizikének a szomszédasszony, aki folyton foltos kötényben járt el kenyérért, hogy lássák, ő az elvárásoknak megfelelően nyakig elmerül a munkában. Anélkül már élni sem tud, s ha Gizikének friss és ropogós feleség létére éppen semmi gondja nincs, törvényszerűen elkezdik sajnálni a férjet: szegény azért nősült másodszorra, hogy koszos ajtókilincs és üres hűtőszekrény várja otthon, mert az asszony bizonyára csak regényeket olvas, meg körmöt lakkoz. Biztos, hogy nincs főtt étel, hiszen tiszta köténnyel gyanús háziasszony az ember. Mondogatta is eleget a szomszédasszony az utcában, hogy ennek a házasságnak nem lesz jó vége, mert miféle asszonynak való az olyan, aki szombati pórszívózással és közös puliszkakeveréssel riogatja a szerencsés vőt.

A szomszédasszony nem érti, hogy Gizike miért nem áll még készen a gyerekvállalásra, hiszen már három egész hónap telt el a lagzi óta. Minek mentél férjhez akkor? – kérdezgette az ifjú feleséget, majd ismét megnyugtatta: addig legalább nincs semmi gondja. Csak hát Lacika annyira szereti a gyermekeket meg a murkos fuszulykalevest. Gizike meg is főzi neki, mert a jó feleség mindig azt készít, amit az uracskája megkíván. A szeretet így biztos nem múlik el. Nem baj, hogy Gizike már kétszer is enyhe gyomorgyulladást kapott a puffasztó baboktól. De semmi gondja nincs: reggel fél nyolckor csergőóra, fél óra buszozás átható benzinszagban, munka délután ötig, újabb félóra zötykölődés, aztán otthon Lacika a nagyszobában a számítógép előtt káromkodik, miközben valami fantasy-videójátékkal bíbelődik. Biztos felbosszantották a munkahelyén, valahogy le kell vezetnie a feszültséget, ennyi pihenés jár az ember fiának.

Gizike megérti, hogy uracskájának nem volt kedve pityókát hámozni. Hát megtörténik, hogy a férfinak nincs kedve. Gizike betesz egy rend ruhát a gépbe, hámoz, dinsztel, ahogy illik, aztán megfájdul a feje, gyógyszer után kutat, de nincs. Lacikának meg nincs kedve kimenni a városba, Gizikének pedig nincs ideje lefeküdni. De nem baj, fiatalon bírni kell: tereget, porszívózik, kádat súrol. Lacika pedig egy-két percig elégedetten nézi az ügyeskedő, ringó, fiatalos formákat az eljövendő éjszakára gondolva, aztán lövöldöz tovább a játékban. Gizike ezért nem vágyik a pocakra: minek neki még egy gyerek.

Aztán Lacika a nap végén mindent kedvesen megköszön, s Valentin-napon Raffaellót visz Gizikének. Az ifjú asszonynak éjszakára mégis elfogy a szerelme. Valószínűleg a krumplival és az ujjával együtt belereszelte a vacsorába. Amit Lacika másnap is illedelmesen megköszön két mélységes sóhajtás közben, amiért a sarki ABC-ig elküldte az asszony vekniért. Nem értette meg, hogy neki ma nincs kedve. Gizikének tehát semmi gondja nincs. Pláne, hogy Lacika minden este meg akarja simogatni, miután megköszönte a részét. Hát nem ő a legcsodálatosabb férj a világon?