Erdélyi Napló
2017. március 29., szerda; Ma Auguszta napja van
Rss Facebook oldal

Kiüresítették a katalán autonómiát

2017.03.12. [10:37]

Negyven évvel ezelőtt, 1977-ben alakult meg a Katalán Autonóm Közösség, amelynek saját parlamentje és kormánya van. Az elnyert széleskörű önrendelkezési jogot mára sok területen megnyirbálta a spanyol kormány. A katalánok válaszként független államot akarnak. Erről beszélgettünk Raül Romeva i Rueda katalán külügyminiszterrel.

Katalan kulugyminiszter_bRueda szerint nincsenek általános érvényű receptek az autonómiára (Fotó: GOVERN.CAT)

Krivánszky Miklós, Brüsszel

– Hogyan ítéli meg a Franco tábornok halála utáni időszakban létrejött katalán autonómiát? Megalakulásakor mennyire felelt meg a katalánok elvárásainak?

– A spanyol diktatúrából a demokráciába vezető út egy reformfolyamattal kezdődött. Ez a történet még a diktatúra intézményeinek jogi keretei között indult, így nem véletlen, hogy az átmenetet a frankista diktatúra vezetői és erői irányították. Spanyolország különböző tartományaiban sokak számára az új alkotmány és az átmenet bíztató kiindulópontot jelentett a nyelvi, kulturális és politikai kibontakozás fele, amiből sajnos az elvártnál és a tervezettnél jóval kevesebb valósult meg. Az igazi autónómia megvalósítását kezdettől fogva az állam különböző intézményei között fennálló, az egymásba illeszkedési gondok akadályozták. Máig megoldatlanul tátongó nyílások hátráltatják az autonómia intézményrendszerének az olajozott és minden szempontból kielégítő működését.

– Idén negyvenéves a katalán autónómia. Mit kellene manapság ebből megreformálni ?

– Ez a négy évtized társadalmi és politikai stabilitást hozott, de ez idő alatt senki sem törekedett arra, hogy az államot alkotó különböző területek integrálásával létrejöhessen az a többnemzetű állam, amit a spanyol alkotmány elismer. Több évnyi bonyolult viszony és hosszas viták után 2006-ban – a Madridban kormányon levő szocialista párt kötelezettségvállalásával – a katalán parlament elfogadott egy új autonómiastatútumot Katalónia és a spanyol kormány közötti kapcsolatok rendezésére. Ezt a statútumot a törvényhozás után népszavazás keretében megszavazta Katalónia lakossága is. Mindez mégsem volt elegendő ahhoz, hogy a madridi spanyol parlament – a többségben levő kormányzó szocialisták ígérete ellenére – változatlan formában megszavazza. Az ellenzékben levő spanyolországi néppárt a katalán autonómiastatútum több előírását is megtámadta az Alkotmánybíróságon, a taláros testület pedig az autonómiatörvény több részét is alkotmányellenesnek nyilvánította. Ez akkora pofon volt Katalónia népének, hogy nagyon sok katalánban ekkor érlelődött meg: mivel Spanyolország államberendezkedését nem tudjuk megreformálni, egyetlen megoldás marad, a saját állam megteremtése.

– Úgy látja, hogy ma már az autonómia működése van veszélyben, amelyet négy évtizeddel ezelőtt hoztak létre Spanyolország régióiban ?

– A spanyol kormány híján van az integrációs mechanizmusoknak, nem is törekszik erre. Sőt, Madrid egyre inkább megkérdőjelezi a négy évtizeddel ezelőtt létrehozott rendszert az autonóm tartományok működéséről. Olyan központosítási törekvések születtek, amelyek beszükítik az autonóm közösségek hatalmát. Az emberek többsége Katalóniában azt mondja, hogy a központosítás irányába elmozdult spanyol államrendszer nemcsak felesleges, hanem saját polgárainak az érdekeit támadja. Ez az oka annak, hogy a katalán népesség 85 százaléka népszavazást követel a teljes jogi és politikai önrendelkezésről, azaz Katalónia függetlenségéről.

– Ön szerint ma már semmi lehetőség nem maradt a megegyezésre Spanyolország állami keretei között?

– Az utóbbi tíz év történéseit kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy megértsük és tisztán lássuk a mai spanyolországi helyzetet. Az önálló katalán állam létrehozásáért küzdő polgári mozgalom éppen a számunkra orvosolhatatlan spanyol belpolitika miatt lett annyira népszerű Katalóniában. Aki itt él, tudja, hogy az autonóm státusról készült jogszabály durva megnyirbálása és a spanyol közintézmények hitelvesztése ellehetetlenítette Katalónia és a spanyol állam közötti viszonyt. A katalánok már nem hisznek abban, hogy ennyi csalódás után ez a viszony még jóvá tehető. Az utóbbi évek folyamatos kudarcai egy elhatározást érleltek meg az emberekben: a katalánok csak saját államukban lehetnek szabadok. Számunkra elfogadhatatlan, hogy a spanyol alkotmánybíróság politikai törvényszékként működik, amely önhatalmúlag meghiusítja az autonóm tartomány alapvető működési feltételeit. Azoknak a katalánoknak a reményei is szertefoszlottak, akik hittek abban, hogy a spanyol állam keretei között megteremthetőek az együttélés feltételei. 2015 óta olyan parlamenti többség vezeti Katalóniát, amelyik azt vallja, hogy a régió polgárainak jóléte és jogainak széles körű biztosítása csak önálló állami keretben teremthető meg.

– Önöket olyan vádak érik az Európai Parlamentben, hogy hazugságokat terjesztenek Spanyolországról, és nem képviselhetnek olyan országot, amelyik valójában nem létezik. Mi a katalán kormány jogi státusa a spanyol és az uniós tagállamok szempontjából?

– Katalónia a 13. század óta rendelkezik saját törvényhozói testülettel, és a 14. század óta autonómiával. Az utóbbi hét évszázadban a régió kormányainak jogosultságai és jogosítványai sok fejlődésen mentek keresztül. Volt idő, amikor teljeskörű autonómiával rendelkeztünk, de a Franco-diktatúra idején minden jogunktól megfosztottak. Mai önkormányzásunkat a katalán parlament felügyeli, és két törvény szabályozza: a katalán autonómiastatútum – amely a spanyol államhoz fűződő viszonyunkat foglalja magába – és az 1978-ban elfogadott új spanyol alkotmány. A spanyol alkotmánybíróság irányunkban foganatosított legutóbbi kedvezőtlen döntésével – a törvényesen megválasztott katalán parlament demokratikusan elfogadott autonómiastatútumának érvénytelenítésével – sok kárt okozott a régiónak ellehetetlenítve működésünket. Mi ezt a visszaélést hangsúlyozzuk itthon és Európában mindenhol. Katalónia éppúgy része az Európai Uniónak, mint sok más tartomány, ezért van képviseletünk az EU-ban, és ezért akarunk részt venni a döntéshozatalban.

– Teresa Giménez Barbat képviselőasszony kezdeményezésére a katalán függetlenséget ellenző személyiségek részvételével tartottak nemrég konferenciát Brüsszelben a katalán különválás gazdasági veszélyeiről. Mennyire megalapozottak azok az aggodalmak, amely szerint a katalán gazdaság nem tudna megélni a spanyol hátország nélkül?

– A függetlenedés kérdése a katalánok minden eszmecseréjében jelen van 2010 óta. A parlamenti választások, illetve a közvélemény-kutatások eredményei is igazolják, hogy van egy masszív önállóságpárti többség, amely az erről szóló népszavazás kiírását és megtartását követeli 2010 óta mind a beruházások mennyisége, mind a vállalkozások száma nőtt a régióban, az említett aggodalmak tehát alaptalanok. Ha górcső alá vesszük a 2016-os esztendő gazdasági eredményeit, azt tapasztaljuk, hogy rekordévet zártunk: 2015-höz viszonyítva a katalán export két százalékkal bővült. 2011 és 2016 között a Spanyolországba irányuló összes külföldi beruházás 31 százaléka katalán területre érkezett. Nem véletlen, hogy ekkora a katalán munkaerő és a tartomány gazdasági megbecsültsége. A spanyol államon belül a katalán gazdaság az egyik legdinamikusabban fejlődő régió. Kételkedés nélkül kijelenthetjük, hogy az életképességhez minden feltétel adott, amennyiben az ország polgárai a függetlenséget választják.

– Az erdélyi magyarság autonómiatörekvései kapcsán rendezett konferenciákon több katalán politikus is megfordult már. Ön szerint milyen esély van arra, hogy Kelet-Európa egyik legnagyobb, az anyaország határain kívül élő népcsoportjának, a magyarságnak jól működő autonómiarendszere lehessen a Kárpát-medencében?

– Minden helyzet sajátos és specifikus tanulmányozást igényel, általános érvényű receptek az autonómiára nincsenek. Az önrendelkezés demokratikus körülmények között, párbeszéddel és kompromisszumok árán jöhet létre. 

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét
3.
Véletlen nem katalóniai lakos
2017.03.20., hétfő [02:06]
Na és? A széköly autonómiát már azelőtt kiüresítették, mielőtt tele lett volna.
Kalandorok pártkampánya.
2.
H.R.
2017.03.14., kedd [21:10]
Barcelonában nemrég egymillió ember tüntetett a függetlenségért. Bizonyára vannak, akik nem akarnak kiválni, de a többség biztosan. Erről ma már vannak közvélemény-kutatások.
1.
Katalóniai lakos
2017.03.14., kedd [17:28]
Sajnos, ez a politikus egy NAGY hazug. Bosszantó, mennyi hiszterikus baromságot képes összehozni. Kérem, ne higyenek neki, Katalónia nagy része nem akar elválni Spanyolországtól. Igazán sajnálatos, hogy a politikusok milyen ostobaságokra költik a pénzt, miközben igazi problémákat kellene kibogózniuk - de erre képtelenek.
Hozzászólások3