Margit, az elpusztíthatatlan híd

Nánó Csaba 2016. május 04., 21:09

Ki gondolta volna, hogy a budapesti Margit hídon már 140 éve zajlik a közlekedés? Pedig szinte fel sem épült. 1876. április 30-án avatták fel, és egy francia érdekeltségű vállalkozás volt az építője. Kétszer pusztult el, mégis áll.

 

Margit, az elpusztíthatatlan híd
galéria

 

Arany János: Híd-avatás
(részlet)
A kártya nem „fest”, - a fiúnak
Vérgyöngy izzad ki homlokán.
Tét elveszett!... ő vándorútnak
- Most már remény nélkül, magán -
Indúl a késő éjtszakán.

Előtte a folyam, az új híd,
Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé fel a komoly hit
S vidám zenével körmenet
Nyeré „Szűz-Szent-Margit” nevet.

Nem kis esemény volt a Margit híd avatása, Arany János megénekelte, Zichy Mihály megfestette. Megépítéséről már 1870-ben törvény rendelkezett, de nem hiányzott sok, hogy Budapest, legalábbis jó ideig, nélküle maradjon. Akkorra a Lánchíd már elkészült, és egy további dunai átkelő felépítését egészen furcsa szabályozások nehezítették. A Lánchíd ugyanis magántulajdonban volt, a befektetés járművekre és gyalogosokra kirótt vámból kellett megtérüljön, így aztán a szerződésben egy olyan kitétel is szerepelt, miszerint 90 évig a hídtól nagyjából 8 kilométerre másik híd nem lett volna építhető a Dunán. 1936-ban járt volna le ez a kötelezettség, ugyanis akkori becslések szerint ennyi idő után lett volna szükség Budapesten egy újabb hídra. Csakhogy a dolog nem volt ennyire egyszerű, a város rohamosan fejlődött, így aztán a város megvásárolta a Lánchidat, és szabad lett az út egy második, igen szükséges átkelő megépítése előtt. A Margit híd volt egyébként az első, amely már az egyesített Pestet és Budát kötötte össze.

Franciák a nyerők

Majdnem ötven cég jelentkezett a Közlekedésügyi Minisztérium pályázatára, de ezek közül mindössze egy volt magyar. Végül hat terv maradt versenyben, a győztes pedig a francia Ernest Gouin terve lett, aki ötnyílású hidat tervezett Pest és Buda közé, a Nagykörút vonalában. A Duna szabályozása miatt azonban a terveket átdolgozták, így Gouin cége, a Société de Construction de Batignolles 1872 augusztusában egy hatnyílású, szimmetrikus, így esztétikusabb hidat kezdett el építeni.

A város forgalma annyira gyors ütemben nőtt, hogy az építőknek mindössze kétéves határidőt szabtak a híd befejezéséhez. Persze ezt lehetetlen volt betartani, noha az ott dolgozók valóban mindent megtettek, hogy mihamarabb átadhassák a forgalomnak. Az alapozási munkák már 1873 őszére befejeződtek, a parti nyílásokkal együtt a híd 607,6 méter hosszú és 16, 9 méter széles lett. A híd vasszerkezetét Franciaországból hozták, építése végül kettő helyett három és fél évet vett igénybe. Nevét Gyulai Pál író javasolta, a megnyitóról a Vasárnapi Újság 1876. május 7-ei száma így írt: „Mult vasárnap nyitották meg ünnepélyeséggel a közhasználatnak már február végén átadott Margit hidat, mely hatalmas s egyuttal ékes kapocs gyanánt fűzi egymáshoz hosszu évszázadok tartamára a főváros két partját.”

1879-ben megindult rajta a lóvasút-forgalom, ezt 1894-ben villamosközlekedés váltotta fel.

Emberek a Dunában

A történelem bebizonyította, hogy – Hemingwayt parafrazálva – a Margit hidat le lehet rombolni, de elpusztítani nem lehet soha!

1944. november 4-én délben váratlan robbanás rázta meg a hidat. A csúcsforgalomban járművek, emberek zuhantak a Dunába, ekkor vesztette életét mások mellett Kabos Endre olimpiai bajnok kardvívó is. Először mindenki arra gondolt, a tragédiát egy eltört gázcső robbanása okozta, később azonban kiderült, hogy a német hadsereg utászai helyeztek el robbanószerkezeteket a hídon. Igaz, hogy a robbanásnak nem akkor kellett volna bekövetkeznie, állítólag egy áthaladó villamos kerekének szikrája miatt jött létre a váratlan deflagráció. A halottak pontos számát sohasem sikerült megállapítani, sokak holtteste eltűnt a Dunában, és tény, hogy a robbanószerkezetekkel foglalkozó 40 német utász is az életét vesztette.

A Margit híd épségben maradt részeit 1945. január 18-án pusztították el visszavonuló német csapatok. Csupán a híd pillérei maradtak meg. 1947-ben kezdődött el a híd újjáépítése. Ameddig ez tartott, a közlekedés egy ideiglenes pontonhídon zajlott. A négy méter széles hidat a budapestiek kedvesen el is keresztelték Manci hídnak.

A rekonstrukció, amely 1948-ban fejeződött be, nem terjedt ki a hídlábakon eredetileg létezett egykori társországok (Dalmácia, Szlavónia, Horvátország és Erdély) címereire, és a koronás középcímer sem került vissza a hídra.

1973-ban kisebb átalakításon esett át, majd 2009 és 2011 között teljesen felújították a Margit hidat: visszakerült például az eredeti formájú korlát, melyhez a mintát a szigeti szárnyhídról vették alapul, mivel az nem pusztult el a világháborúban. 2014-ben pótolták a második világháború óta hiányzó Herkules-szobrot is.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.