Székelyföld csapata Abháziában

Zátyi Tibor 2016. június 24., 22:23 utolsó módosítás: 2016. június 24., 22:26

Abházia nem egy tipikus turistacélpont. Ha nem ott rendezték volna a ConIFA (Független Labdarúgó-egyesületek Szövetsége) világbajnokságot, való­színűleg soha nem jutottunk volna oda. Pedig a Fekete-tenger keleti partján egy külvilágtól el­zárt, kommunista jegyeivel együtt nagyon vonzó turistaparadicsom várt ránk.

Székelyföld csapata Abháziában
galéria

Abházia tisztázatlan státusú terület a Nyugat-Kaukázus déli oldalán. 1992 óta független állam, azonban függetlenségét csak Oroszország, Nicaragua, Venezuela, Tuvalu, Vanuatu és Nauru, valamint a szintén vitatott Dnyeszter Menti Köztársaság, Dél-Oszétia és Hegyi-Karabah ismeri el. A többi állam Grúzia részének tekinti.

Történelme során főleg grúz fennhatóság alatt állt, de sokáig működött autonóm fejedelemségként is. A 16. században a területet törökök foglalták el, majd az 1800-as években orosz fennhatóság alá került, hosszabb-rövidebb ideig autonómiával is rendelkezett. A Grúzián belüli Abháziát 1931-ben Sztálin autonóm köztársasággá nyilvánította, ám a szovjetek szigorúan központosított uralma alatt az autonómia csak névleges volt. Az abházok elnyomása Sztálin halálával ért véget, ám a korábban betelepült örmények miatt lassan kisebbségbe szorultak.

Grúzia végül 1991. április 9-én kikiáltotta függetlenségét. A politikai helyzet nagyon ingatag volt, 1992 januárjában a grúz nacionalisták államcsínnyel kerültek hatalomra. Az abházok sem voltak tétlenek, júliusban kikiáltották Grúziától való függetlenségüket. Ezt követően a grúzok a „rend” visszaállítása érdekében háromezer katonát vezényeltek ki Abházia fővárosába, Szuhumba és környékére és ismét ellenőrzésük alá vonták a területet. Az abházok nem adták fel, csecsenek, kozákok és oroszok támogatásával szeptemberben megtámadták Gagrát, és Abházia jelentős részéből kiűzték a grúz erőket. A harcokban ezerszámra haltak meg emberek. Szuhum megszerzése után az abház erők hamar elfoglalták Abházia többi részét, szinte minden grúz (kb. 250 ezer ember) elhagyta lakhelyét.

A függetlenség kikiáltása

2008. augusztus 9-én az abház erők tüzet nyitottak a Kodori-szorosban (Szuhumtól keletre) állomásozó grúz csapatokra, miután a grúzok rakétát küldtek rájuk. Ez összefüggésben állt az akkor zajló dél-oszétiai háborúval. Akkoriban döntött úgy Oroszország, hogy fegyverrel támogatja az oszét szakadárokat, akiket Grúzia támadott. Kitört az orosz–grúz háború, s augusztus elején közel tízezer orosz katona érkezett Abháziába a grúz kormány ellenőrzése alatt álló terület elfoglalására. Abházia függetlenségét 2008. augusztus 26-án ismerte el Oroszország.

A feszültség még tapasztalható

A helybéliek elmondták, jelenlegi helyzetük nem a legjobb, vannak problémák, de stabilizálódtak az állapotok. A labdarúgó világbajnokság ideje alatt rengeteg rendőr volt kivezényelve Szuhumba. A székely válogatott (és a többi együttes) bárhová is utazott, rendőrautós felvezetéssel tette azt. Eleinte azt hittük, hogy biztonságunk érdekében teszik mindezt, a szervezőktől utólag megtudtuk, hogy inkább a világbajnoki hangulat, mintsem a veszélyforrások csökkentése érdekében tették.

Amúgy a rendőröknek és a rendfenntartó erőknek kevés hatalma van Abháziában (csupán a határőrökkel nem lehetett viccelni). Az autós forgalomban legtöbbször figyelembe sem vették, hogy fény- és hangjelzését is használja a rendőrautó, a buszt többször előzték meg jobbról, dudálva. Az autós anarchia itt nem ért véget, hiszen a buszok, trolik ott álltak meg, ahol a sofőrnek éppen kedve volt. A jól karbantartott országutakon – ami éjszaka településen kívül is tökéletesen ki van világítva – is a Darwin-törvények uralkodnak. Kis pikantéria, hogy a kanyargós utakon a szó szoros értelmében könnyen tehénbe vagy lóba szaladhat az ember, a jószágok gazdátlanul kóborolnak a települések környékén.

Luxus és vendégszeretet

Az abházok nem titkolják, hogy imádják a luxust. Annak ellenére, hogy az átlagkereslet 10 000 rubel körül mozog (kb. 650 lej), a fiatalok legtöbbje iPhone 6-ossal járkál, az utakon pedig a legújabb luxusterepjárók és a 80-as években épített Ladák, Zsigulik váltják egymást. Nélkülözünk, kispóroljuk – volt a válaszuk. A kocsik állapota azonban hagy kívánni valót maga után, legtöbbje meg van koccantva, a gumik (még a rendőrök BMW-jén is) pedig tükörsimára vannak koptatva.

Abháziában mindenki nagyon barátságos, kevesen vannak az utakon, de akikkel találkoztunk, mosolyogtak, köszöntek, a súlyos nyelvi korlátok ellenére is szóba akartak állni velünk (a helybéliek az oroszon kívül egyáltalán nem beszélnek idegen nyelvet). Zászlójukban a piros és fehér csíkok az iszlámot és a kereszténységet jelképezik, a hét csillag az abház járásokat, míg a befelé fordított jobb tenyér a vendégszeretet, nyitottságot. Utóbbi minden elképzelésünket fölülmúlta. Többször is előfordult, hogy a város különböző szórakozóhelyein járva vadidegenek vendégelték meg a csapatot egy kör sörrel vagy borral, szülinapi tortával, esetleg gazdag vacsorával.

Az étellel nem volt gond, az otthoniakhoz hasonlóak, csak pikánsabbak az ízek. Van egy legendásan csípős mustárjuk, fogyasztásakor az Erős Pistát leveseskanállal fogyasztó székelynek is könnybe lábadt a szeme. Leveseik finomak, a húsételeik (főleg a fasírozott a divat) Székelyföldön is megállnák a helyüket.

Golyónyomok mindenhol

A belvárosban, de Szuhum más részein is látszanak a 90-es évek elején zajlott háború nyomai. A volt parlament épülete a legimpozánsabb, a maga csendjében, kihasználatlanságával és az összes kitört ablakával együtt. De vannak nagyon szépen karbantartott részei a városnak, ezt főleg a tengerparton és a központban lehet észlelni.

Óriási az érdeklődés

A világbajnokságra több mint száz újságíró kért akkreditációt, a legnagyobbak – mint az Al Jazeera, a BBC vagy a The New York Times – is képviseltette magát. Kicsit egyoldalú volt az érdeklődésük, hiszen leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy a világbajnoki részvétellel előrébb tudja-e vinni Székelyföld az autonómiáért folytatott harcot, a határainkat ezzel meg tudjuk-e erősíteni stb. Amint azt a választ kapták, hogy mi csak 25 székely legény vagyunk, és azért jöttünk ide, hogy focizzunk, nem pedig politizáljunk, az érdeklődésük is jócskán alábbhagyott.

Olimpiai szintű megnyitó

A világbajnokság szervezői mindent megtettek annak érdekében, hogy az ország alig több mint húszéves történetének legnagyobb eseménye emlékezetes maradjon. És ez tökéletesen sikerült. A megnyitó és záróesemény minden szempontból olimpiaszintű volt. A mezőny és a mérkőzések színvonala a romániai harmadosztály szintjét ütötte, a csapatok nagy része amatőr labdarúgókkal érkezett Abháziába. Kisebb szerencsével Székelyföld sokkal jobb helyen is végezhetett volna, ám nem jutott tovább a vébé legerősebb csoportjából. A 9–12. helyekért folytatott harcban egyértelműen ellenfelei fölé nőtt, hiszen a svájci Raetiát 7–0-ra, míg Szomáliföldet 10–3-ra győzte le.

Annak ellenére, hogy a csúcsesélyes Iraki-Kurdisztán válogatottja magabiztosan nyerte csoportmérkőzéseit (3–0 Székelyföld és FC Korea ellen), végül csak a nyolcadik helyen zárt. Keretében iraki korosztályos és felnőtt válogatottak, iraki szuperligás bajnok játékosok szerepeltek. Huszonhárom játékossal és komoly szakmai stábbal jöttek, tévéstáb és közel ötvenfős szurkolótábor is elkísérte őket.

Székelyföld másik csoportbeli ellenfele, a Japánban élő koreaiakat képviselő FC Korea egységes és lelkes csapattal érkezett Abháziába. Ezzel azonban csak a csoportban párosult szerencse (egyetlen helyzetükből gólt szerezve 1–0-ra verték Székelyföldet), a negyeddöntőben büntetőkkel maradtak alul.

Abházia a világbajnok

Abházia teljesen megérdemelten és játékvezetői segítség nélkül nyerte meg a tornát, a döntőig gólt sem kapott. A keretben főleg az abháziai – nálunk megyei szintű erősségű – bajnokságban szereplő labdarúgók kaptak helyet, pár, az orosz másodosztályban játszó légióssal megerősítve. A döntőben a világbajnokság legnagyobb meglepetését okozó Pandzsáb válogatottja volt az ellenfele. A finálé végül büntetőkkel, a nyolcadik párost követően dőlt el.

Van jövője a székelyföldi válogatottnak
Székelyföld a tavalyi Európa-bajnokságot követően az abháziai vb-n is megtapasztalhatta, hogy mit jelent részt venni egy ilyen rangos világeseményen. A Szuhumban és Gargrában lejátszott mérkőzéseken egyaránt megmutatkoztak a csapat előnyei és hátrányai. Bebizonyosodott az is, hogy nincs nagy lemaradása a többi együttessel szemben. Jó úton jár a válogatott, nagyobb összefogással a következő világversenyen már nemcsak a tisztes helytállás lesz a cél, hanem a dobogós helyek egyikének a megkaparintása.
Székelyföld eredményei, csoportmérkőzések: Kurdisztán–Székelyföld 3–0 (1–0), Székelyföld–FC Korea (Zajnicsi) 0–1 (0–0). Helyosztók, 9–12. helyért: Székelyföld–Raetia 7–0 (3–0), gólszerzők: Hodgyai (15. – büntetőből, 50., 84.), Gazda (34.), Csíki (45+1. – büntetőből), Kovács (55.), Péter (90+1. – büntetőből). A 9. helyért: Szomáliföld–Székelyföld 3–10 (3–3), gólszerzők: Silion (19., 35., 47.), Vékás (33., 56., 71., 79.), Hodgyai (49., 74.), Hadnagy (70.).
A világbajnokság végeredménye: 1. Abhá­zia, 2. Pandzsáb, 3. Észak-Ciprus, 4. Padánia, 5. Sáp­mi, 6. Nyugat-Örményország, 7. FC Korea, 8. Iraki-Kurdisztán, 9. Székelyföld, 10. Szomáliföld, 11. Raetia, 12. Chagos-szigetek.

 

Székelyföld kerete: kapusok – Niczuly Roland és Szakáli Botond; mezőnyjátékosok – Dézsi Csaba, Rózsa Árpád, Csíki Dénes, Adrian Cășineanu, Petru Silion, Szőcs Lóránd, Gazda József, Bíró Attila, Hodgyai László, Kovács Ákos, Péter Mózes, Kedei Barna, Hadnagy István, Vékás Barna, Dénes Botond. Szövetségi kapitány: Jakab Zoltán.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.