Sport a szocializmus és a vadkapitalizmus fogságában

Kiss Előd-Gergely 2017. március 22., 20:22

 

Új sajátos egyenlőtlenség jelent meg romániai társadalomban, ugyanis a sportolási lehetőségekhez nem fér hozzá mindenki egyformán. A többség számára nem elérhetőek a különböző sportpályák szolgáltatásai: vagy azért, mert túl drágák, vagy azért, mert azok zöme a nagyvárosokban található. Ez derült ki többek Péter László kolozsvári sportszociológus A romániai privát sportszektor a szocializmus és a vadkapitalizmus fogságában címmel megtartott kolozsvári előadásából.

Az Erdélyi Múzeum-egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának szervezésében megtartott eseményen Péter László többek között arról beszélt, hogy a sportról alkotott tudományos képet különbözőképpen árnyalják a különféle szociológiai megközelítések. Ilyen például az úgynevezett konfliktualista megközelítés, amely szerint a sport elsősorban annak működtetőiről – szolgáltatóról és a tulajdonosi kör érdekeiről – szól. A szolgáltatások pedig csak a gazdaságilag fejlettebb városokban érhetők el. Hozzáfűzte: létezik a témának kritikai megközelítése is, amely szerint a sport hozzájárulhat az esélyegyenlőség biztosításához.

Trükköző cégek

A sportszociológus beszámolt legutóbbi kutatási eredményeiről, amely során a cégbíróság által jegyzett társaságokat, cégeket vizsgálták. Elmondta: a pénzügyminisztérium nyilvántartásában található adatok sokszor ellentmondóak, mert rengeteg olyan cég található, amelynek a cégbíróságon bejegyzett tevékenységi körét jelző kódja nem felel meg a valóságnak. Előfordul például, hogy egy klub kulturális egyesületként van bejegyezve.

Mint részletezte, a sportszektorban dolgozók száma nagyon alacsony, országszerte mindössze 6968. Mindez azért van, mert a cégek trükköznek az alkalmazásokkal, a nagyobb vállalatok például úgy, hogy fejvadász cégektől bérlik a szükséges munkaerőt. Jellemező gyakorlat az is, hogy a profitot kiszervezik a sportvállalkozásokból, és hivatalosan veszteséges mérleggel zárnak. Egyébként a sportszektor zömét a klubok és a sportszergyártó vállalatok teszik ki, ezeket egészítik ki a sportpályákat üzemeltetők és az eszközszolgáltatók.

FCSB: vadkapitalista tranzakció

Péter László kifejtette a romániai sportszektort „radikálisan” meghatározza, hogy milyen mintákat követve jelentek meg a sportélet szereplői. Jelenleg a rendszerváltozás utáni privatizációs gyakorlat és a külföldi tőkebefektetés határozza meg a piac szerkezetét. A létszámukat tekintve kevésnek mondható nagyvállalat sokkal jelentősebb szeletet hasít ki a romániai piacból, mint a hazai kis sportvállalkozások. Szemléltetésként elmondta: a bukaresti FCSB labdarúgóklub privatizációja a vadkapitalizmusban törvényes keretek között működő tranzakció iskolapéldája. Első lépésként leválasztották a csapatot a hadseregtől, egy civilszervezetet hoztak létre, amely elkezdte működtetni a csapatot, a későbbi tulajdonosok pedig nem piaci áron vásárolták meg – az amúgy is nyomott – a klubot, hanem előbb hitelt nyújtottak a civilszervezetnek, később meg nagyvonalúan elengedték az adósságot cserébe a klub tulajdonjogáért.

A sportszociológus ugyanakkor azt is elmondta: mindennek történelmi előzményei vannak. Az 1950-es években a kommunista rezsim gyakorlatilag felszámolta az addig még létező közösségi sportszektort. „A mai napig érződik, hogy tönkretették a közösségi alapon szerveződő sportéletet” – magyarázta. Az állam működtette a tömegsport ágazatot, hozzá lehetett férni számos sportolási lehetőséghez. Sőt, a Daciada nevű hazai olimpián egyenesen kötelező volt a részvétel: hatmillió ember vett részt e versenyeken. Azonban ez nem a tömegsport, hanem a társadalmi kontroll célját szolgálta. Részben emiatt az 1989 utáni romániai társadalom már átesett a „ló túlsó oldalára”. Ma az emberek 60 százaléka nem sportol. A rendszerváltozás után az állam fokozatosan kivonult a sportéletből, az addigra szétvert közösségi alapon szerveződő sport pedig nem tudta átvenni az állam addig ellátott feladatait. A privát sportszektor ugyanakkor 1990 után is sokáig gyenge volt, alig néhány új cég alakult évente. A privát sportszektor csak 2004 után indult ugrásszerű fejlődésnek. Elsősorban annak köszönhetően, hogy „felvevőpiacként” megjelent a nagyvárosi középosztály.

 

Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.