Franciaországi Eb: indul a visszaszámlálás

Magyarország: 44 év után

Út az Eb-re: A magyar válogatott a Norvégiával való pótselejtezőt követően került ki a kontinensbajnokságra, miután csoportjában Észak-Írország és Románia mögött a harmadik helyen végzett.

Korábbi Eb-részvételek: A csapat eddig csupán két alkalommal kvalifikálta magát a legjobbak közé: 1964-ben harmadik, 1972-ben pedig negyedik lett. Idén 44 év után jutott ki ismét az Eb-re.

A csapat: A válogatott Pintér Attilával kezdte meg a selejtezőket, a gyenge eredmények miatt azonban Dárdai Pál vette át a csapat irányítását. A németországi szakembert azonban a Hertha Berlin nem engedte huzamosabb ideig a válogatottat vezetni, ezért Bernd Storck vette át az irányítást, aki folytatta Dárdai munkáját: keze alatt a játékosok csapattá formálódtak. Olyannyira, hogy az együttes a FIFA világranglista 18. helyére lépett elő. A Storck által kiválogatott játékosok nemcsak a pótselejtezőn, hanem a felkészülési mérkőzéseken is meggyőzően teljesítettek, hiszen a nagy játékerőt képviselő Horvátországgal és az Afrika-bajnok Elefántcsontparttal is döntetlent játszottak.

A csapat vezéregyénisége egyértelműen Dzsudzsák Balázs (képünkön), akinek jó játékától nagyban függ a válogatott teljesítménye. Mellette többnyire a hazai bajnokságba hazaigazolt játékosok kapnak helyet (Juhász, Gera, Pintér), de a Lengyelországba szerződött légió is meghatározó része a csapatnak (Nikolics, Guzmics, Kádár, Gyurcsó, esetleg Lovrencsics). Sajnos a Németországban szereplő magyarok kevés játéklehetőséget kapnak (Kalmár, Stieber, Kleinheisler, Szalai), így közülük csupán az utóbbi kettő reménykedhet a kerettagságban.

Esélyek: Bár Dzsudzsákék a leggyengébb csoportba kerültek, Portugália és Ausztria sokkal komolyabb játékerőt képvisel. Ezt támasztja alá Pedro Ponte portugál sportújságíró is, aki szerint „Magyarország a harmadik a csoport erősorrendjében, Izlandot megelőzve… A magyar csapatnak az egyik legjobb harmadikként lehet esélye arra, hogy továbbjusson a csoportból”. Ezzel valószínűleg a szurkolók is kiegyeznének, ám ne feledjük, hogy az izlandiak a hollandokat és a törököket megelőzve másodikként jutottak tovább az egyik legerősebb csoportból. Ezt támasztja alá szinte mindegyik fontosabb fogadóiroda is, amikor a magyar csapatot a 22–23. hely környékére sorolja, azaz biztos kiesőként tekint rá. Jó lenne azonban, ha Bernd Storck együttese ezúttal rácáfolna a papírformára.

Program: A magyar válogatott első mérkőzését az osztrákok ellen játssza június 14-én Bordeaux-ban. Június 18-án Izlanddal mérkőzik meg Marseille-ben, majd a portugálok ellen fejezi be a csoportmérkőzéseket június 22-én Lyonban. Mindegyik összecsapásra este 7 órakor kerül sor.

Alulértékelt románok?

Út az Eb-re: A románok a magyarok csoportjából csoportmásodikként egyenes ágon jutottak ki az Eb-re.

Korábbi Eb-részvételek: A válogatott eddig négy alkalommal kvalifikálta magát a kontinenstornára (1984, 1996, 2000, 2008).

A csapat: A csapatot nem alkotják olyan nagy sztárok, mint az aranygeneráció (Hagi, Dumitrescu, Munteanu, Popescu, Petrescu) idején, de még a 2000-es évek válogatottjához képest is szerényebb képességű játékosok közül kell válogatnia a szakmai stábnak. A külföldön játszók – egy-kettőt leszámítva gyengébb pontvadászatok tucatcsapataiban – meccshiánnyal küszködnek (Raţ, Pantilimon, Chiricheş, Torje, Maxim). A Kínába és az Arab-félszigetre igazolókat pedig nagyrészt kihagyták a keretből. Egyetlen biztos pontnak tűnik Tătăruşanu (képünkön), a Fiorentina hálóőre, aki klubcsapatában folyamatosan játékban van. A többi a hazai bajnokságból került be a keretbe a Steauától és a Pandúroktól (egy-egy játékos pedig a Craiova, az Astra és a Dinamo együttesének tagja). Érdekes módon a válogatottnak a legtöbb játékost (hármat) a bulgár Ludogorec adja. Bár az együttest nem sztárjátékosok alkotják, a csapat bebizonyította, védekezni nagyon tud: a selejtezők során Európában a román válogatott kapta a legkevesebb gólt, kettőt.. A spanyolok elleni 0-0-s felkészülési mérkőzés is ezt igazolta.

A „trikolórok” edzője a mindenki által ismert „tata Puiu”: Anghel Iordănescu immár harmadik alkalommal ül le a csapat kispadjára. A 66 éves román szakember korábban nagy sikereket ért el szövetségi kapitányként, ám az is igaz, abban az időben (1993-1998, 2002-2004) sokkal jobb játékosanyag állt rendelkezésére. Most azonban munkáját egy fiatal edzőkből álló szakmai stáb is segíti. Kérdés, hogy ez mire lesz elég.

Esélyek: A román válogatott a magyarhoz hasonlóan viszonylag könnyű csoportba került, még akkor is, ha első mérkőzését éppen a legnagyobb esélyes hazai franciákkal kell vívnia. A svájci, de főleg az albán válogatott már verhetőbbnek bizonyul, ezért a román szakemberek biztos továbbjutást remélnek a csapattól. Afogadási irodák azonban már nem ennyire optimisták, hiszen Anghel Iordănescu csapatát a magyarokhoz hasonlóan az utolsó négy-ötbe sorolják, vagyis nem számolnak azzal, hogy az együttes továbblép a következő körbe. Lehet, hogy alulértékelték Chiricheşt és társait?

Program: A románok a nyitómérkőzést június 10-én Saint Denis-ben este 10 órakor játsszák Franciaországgal. Június 15-én Svájc ellen lépnek pályára este 7 órakor Párizsban, majd 19-én Albánia ellen fejezik be csoportmérkőzéseiket Lyonban, kezdési időpont este 10 óra.

Csehország: csehül állnak a csoportban

Út az Eb-re: A csehek az A jelű hatosból csoportelsőként jutottak ki a kontinenstornára úgy, hogy az izlandiakhoz hasonlóan ők is oda-vissza verték a holland válogatottat. A selejtezők során hét győzelmük és egy döntetlenjük mellett két vereség is becsúszott a törökökkel és Izlanddal szemben, gólkülönbségük pedig sokat elmond a védelmükről: 19–14.

Korábbi Eb-részvételek: A válogatott 1960 és 1992 között Csehszlovákia néven szerepelt, azóta minden kontinenstorára kijutott, ráadásul 1996-ban döntőt, 2004-ben elődöntőt, négy évvel korábban pedig negyeddöntőt játszott. Mérlegük tehát igencsak imponáló.

A csapat: Az együttest számunkra szinte ismeretlen játékosok alkotják, többségük a cseh elsőosztályban játszik. Néhányuk a német, angol és francia bajnokságban szerepel. Legismertebb az Arsenal hálóőre, a sokáig a Chelsea csapatát erősítő 33 éves Petr Cech (képünkön), valamint a veterán, 35 éves Tomas Rosicky, aki legutoljára 2015 júniusában lépett pályára a selejtezők során Izland ellen. Bár a csapat nagy részét a Sparta Praga és a Viktoria Plzen játékosai alkotják, igen erős együttesről beszélünk, amely egy viszonylag nehéz csoportban képes volt az első helyen végezni. Ez elsősorban az 52 éves szövetségi kapitánynak, Pavel Vrbának köszönhető, akinek – a sokak által ismert nagy cseh játékosok kiöregedése után – hatékonyan sikerült megoldania a generációváltást: a válogatott keretben történt változások nem befolyásolták a csapat eredményességét.

Esélyek: Bár masszív csapatról van szó, a cseh gárdának a török–horvát–spanyol hármas mellett nagyon nehéz lesz továbbjutnia a D-csoportból. Sorsolásuk is brutális: először a spanyolokkal, azt követően a horvátokkal játszanak. A fogadóirodák az együttest a 16-18. hely környékére sorolják, a másik három csoportbeli ellenfele mögé. Továbbjutásuk tehát igencsak kérdéses.

Program: Első mérkőzésüket a címvédő spanyolok ellen játsszák június 13-án délután 4 órakor Toulouse-ban, június 17-én Horvátország ellen lépnek pályára Saint-Étienne-ben este 7 órakor. Utolsó csoportmérkőzésüket június 21-én Törökországgal játsszák Lensban, kezdési időpont este 10 óra.

Kicsi a Svájc, de erős

Út az Eb-re: A kantonok országának válogatottja viszonylag simán jutott ki Franciaországba. Anglia mögött a második helyen, egyenes ágon kvalifikálta magát egy olyan csoportból, ahol Szlovénia, Észtország, Litvánia és San Marino csapata nem okozhatott sok problémát Lichsteinernek és társainak. Az angoloktól elszenvedett két vereség mellett csupán Szlovéniától kapott ki egy alkalommal, a többi hét mérkőzését megnyerte.

Korábbi Eb-részvételek: A svájciak eddig kétszer vívták ki a részvételi jogot: 1996-ig egyszer sem kvalifikálták magukat a kontinenstornára, 2000-ben hiányoztak a megmérettetésről. 2004-ben kijutottak, 2008-ban rendezőként vettek részt, 2012-ben pedig ismét otthonról nézhették a mérkőzéseket.

A csapat: A keretet főleg a német, angol, olasz és francia bajnokságban szereplő csapatokban játszó meghatározó futballisták alkotják. Nagy részük nem német hangzású név, nem is svájci származású. Így kevesen tudják, hogy egy Gökhan Inler (Leicester), Mehmedi (Leverkusen), Seferovic (Eintracht), Xhaka (Mönchengladbach), Dzemaili (Udinese), Fernandes (Rennes), Kasami (Olympiacos), Rodriguez (Wolfsburg), Moubandje (Toulouse), Djourou, Drmic (Hamburg), Behrami (Watford) vagy Shaqiri (Stoke) – hogy csak néhányat említsünk – a kantonok országának válogatottját erősíti. Legismertebb játékosuk azért mégis a csapatkapitány, a Juventus színeiben játszó Stephan Lichsteiner (képünkön), aki tavaly klubcsapatával Bajnokok Ligája-döntőt vívott a Barcelona ellen.

A szövetségi kapitány az előbb felsoroltakhoz hasonlóan stílusosan egy bosnyák szakember: Vladimir Petkovic, aki 2012–2014 között az olasz Lazio csapatát irányította, két évvel ezelőtt került a kispadra. A bosnyák menedzser nagy kihívás előtt áll, hiszen Svájc a 2014-es vb-n Ottmar Hitzfeld vezetésével csoportjából továbbjutott, és Argentína ellen csupán egy hosszabbításban kapott góllal esett ki. A szurkolók elvárásai a csapat iránt tehát nem kicsik.

Esélyek: Svájcnak nemcsak a selejtezők során volt szerencséje a sorsolás alkalmával. Az A csoportban a franciák mellett akár másodikok is lehetnek. Ehhez persze le kell győzniük a kiváló védelemmel rendelkező Romániát, és azt az Albániát, amely számos játékost „szolgáltatott” az alpesieknek. Talán ezért is lesz különleges ez a mérkőzés.

Akár a keret erőssége, akár a vb-n nyújtott szereplésük, akár a világranglistán elfoglalt helyük (14), akár a kedvező sorsolásuk miatt, kijelenthető: a kis Svájccal számolni kell. A fogadóirodák is a 10–11. hely környékére várják Petkovic tanítványait, ha pedig kijön nekik a lépés, akár fennebb is kapaszkodhatnak.

Program: Első mérkőzésüket Albánia ellen játsszák június 11-én délután 4 órakor Lensban, június 15-én a románokkal mérkőznek meg Párizsban este 7 órakor. A csoportmérkőzéseket Franciaország ellen fejezik be június 19-én Lille-ben, kezdési időpont este 10 óra.

A Ronaldo-függő Portugália

Út az Eb-re: A luzitánok a selejtezők során az öt együttest felvonultató I csoportból jutottak ki azt követően, hogy csoportjukban elsők lettek. Maguk mögé utasították a második helyen végző albánokat, a szebb napokat megért dánokat, valamint a szerbeket és az örményeket. A mérkőzések alatt mindössze 11 gólt szereztek és 5-öt kaptak. Egy ideig kérdéses volt, ki lesz a csoportban az első, a vége azonban jól alakult: az albánok és a dánok elfáradtak, a portugálok pedig begyűjtötték a „kötelező pontokat”, így csoportelsőként végeztek.

Részvételek az Eb-n: Az eddigi tizennégy Eb-re hat alkalommal jutott ki, ebből négyszer jutott be az elődöntőbe, háromszor harmadik helyen végzett, 2004-ben pedig hazai pályán ezüstérmes lett a görögök mögött.

A csapat: Ha van csapat, amely egy személytől függ, akkor az egyik biztos, hogy Portugália. Ronaldo (képünkön) a selejtezők során a csapat által rúgott gólok felét szerezte, három alkalommal pedig ő döntötte el a három pont sorsát, Dániában éppen a 95. percben, de mesterhármast rúgott például Örményországban is. Ez persze nem azt jelenti, hogy a csapatban nincsenek jól képzett labdarúgók. Elég, ha csak a két sztárcsapat – a Benfica és a Porto – keretére gondolunk, de nem szabad elfeledni a külföldön, nagynevű együttesekben szereplő játékosokat sem: Pepe (Real Madrid), Coentrao és Moutinho (Monaco).

A csapatot Fernando Santos vezeti, aki Paolo Bento szövetségi kapitány után vált a luzitánok vezetőjévé. Elődjének azután kellett távoznia, hogy az ibériaiak vereséget szenvedtek első hazai mérkőzésükön az albánoktól. A 62 éves szakember eddigi pályafutása során több portugál és görög csapatot edzett (többek között a Benfica, Porto, Panathinaikosz, AEK Athén, PAOK), 2010 és 2014 között pedig a görög válogatott szövetségi kapitánya volt. Vezetésével a görögök a 2014-es világbajnokságon bekerültek a nyolcaddöntőbe.

Esélyek: A statisztika azt mutatja, hogy akkor, amikor a portugálok kijutottak az Eb-re, igencsak előkelő helyen végeztek. A fogadóirodák szerint most is esélyük van bekerülni a legjobb nyolc csapat közé, ám a szakemberek nem várják őket az elődöntőbe. Az biztos, hogy az ibériak szempontjából könnyű csoportba kerültek, hiszen két újonccal és Magyarországgal kell összecsapniuk az F csoportban. A csoportból való továbbjutás tehát borítékolható.

Program: Első mérkőzésüket június 14-én játsszák este 10 órakor Saint-Etienne-ben. 18-án ugyancsak 10 órakor Ausztria ellen lépnek pályára Párizsban, majd 22-én 7 órakor Lyonban Magyarország ellen fejezik be csoportmérkőzéseiket.

Albánia, a Balkán újonca

Út az Eb-re: A kis balkáni ország nem a csodával határos módon jutott ki Franciaországba: sikeréért igenis megdolgozott. Mégis meglepetésnek számít, hiszen olyan nagy futballhagyományokkal rendelkező országokat utasított maga mögé, mint az 1992-es Eb-győztes Dánia vagy Szerbia. A csapat Portugália mögött 7 ponttal lemaradva a második helyen végzett.

Részvételek az Eb-n: Az albánok számára a kvalifikáció nemzeti hőstettnek számít, hiszen a balkáni csapat számára ez az első ilyen alkalom. Ráadásul a vb- és Eb-selejtezők során eddig rendre az utolsó vagy utolsó előtti helyeken végeztek, ezért a megszerzett második hely különleges értékkel bír.

A csapat: Ha a portugálokról azt állítottuk, hogy nagyban függnek egy játékostól, akkor ennek épp az ellenkezője igaz az albánokra. Ők a rendkívül összeszedett játékukra, a csapategységre építenek, a játékosokat ugyanakkor óriási bizonyítási vágy fűti. A keretet fölösleges bemutatni, hiszen a szurkolók nem igazán ismerhetik a többnyire másod- vagy harmadrangú európai klubcsapatokban futballozó játékosokat. Mégis érdemes két nevet kiemelni: az egyik a Nápoly játékosa, Elseid Hysaj (képünkön), a másik pedig az Inter mindössze 19 éves csatára, Rey Manaj, aki múlthéten az olasz kupa elődöntőjének visszavágóján magabiztosan értékesítette aJuventus elleni 11-es párbaj egyik büntetőjét.

Az együttest Gianni de Biasi vezeti, az olasz szakember pedig mindig kiválóan rakja össze a csapatot, és nagy hangsúlyt fektet a védelemre. Példa erre, hogy a selejtezők során mindössze öt gólt kapott, ugyanannyit, mint a portugálok. Az 59 éves szakember pályafutása során többnyire olasz másodosztályú csapatokat edzett, az albán válogatott élére 2011-ben került: több éves munkája tavaly ősszel érett be.

Esélyek: Újoncról lévén szó, a fogadóirodák az utolsó négy közé sorolják a csapatot, egyesek éppen az utolsónak, mások a 21-22. helyre várják őket. Ráadásul csoportjuk sem könnyű, hiszen a házigazdák mellett a románok és a svájciak várnak rájuk.

Program: Első mérkőzésüket június 11-én játsszák délután 4 órakor Lensban. 15-én Marseille-ben lépnek pályára Franciaország ellen este 10 órakor, utolsó meccsüket a románok ellen vívják Lyonban, kezdési időpont este 10 óra.

A belga vörös ördögök

Út az Eb-re. A belga válogatott viszonylag könnyen jutott ki az Eb-re egy olyan csoportból, ahol nem voltak igazán kemény ellenfelek, Andorrát kivéve mégis szinte minden mérkőzésen meg kellett küzdeni a pontért vagy pontokért. Ráadásul a vörös ördögök a második helyezett Wales csapatát egy alkalommal sem tudták legyőzni. A mérleg nyelvét azonban a belgák javára a kisebb csapatok ellen szerzett pontok döntötték el.

Korábbi Eb-részvételek: Eddig öt alkalommal vehettek részt a kontinenstornán, 1972-ben hazai pályán harmadik helyen végeztek Magyarország előtt, nyolc évvel később pedig ezüstérmesek lettek Olaszországban. 1984-ben és 2000-ben pedig a csoportmérkőzések során kiestek.

A csapat: A vörös ördögök együttesét nagyon jó és kiváló játékosok alkotják: szinte kivétel nélkül Európa topcsapatainak meghatározó egyéniségei. Ha csak a kapusokat, Mignolet (Liverpool), Curtois (Chelsea) és a védőket nézzük, Alderweireld (Tottenham), Vermaalen (Barcelona), Vertonghen (Tottenham), Kompany (Manchester City), elgondolhatjuk, milyen nehéz lesz ellenük gólt szerezni. A két évvel ezelőtti világbajnokságon is – ahol a legjobb nyolc közé jutottak – csak két csapatnak, Algériának és az Egyesült Államoknak sikerült – egyet-egyet. Az együttes középpályásokban és támadó jellegű játékosokban sem szűkölködik: Eden Hazard (Chelsea), de Bruyne (Manchester City), Ferreira Carrasco (Atletico Madrid), Nainggolan (Roma, képünkön) vagy éppen Benteke (Liverpool).

Edzőjük az a legendás Marc Wilmots, aki játékosként nem szerepelt ugyan híres csapatokban (a Schalke együttesét UEFA-kupa döntőig vezette 1997-ben), de hazája válogatottjában kiemelkedően játszott, s ami még fontosabb: edzőként a belga válogatottat a FIFA-ranglista élére repítette. A 47 éves szakember 2012-ben került a válogatott élére azt követően, hogy a belgák az ukrán–lengyel rendezésű kontinenstornára nem jutottak ki. Az idei franciaországi Eb-n viszont bizonyíthatják, miért állnak a FIFA-ranglistán Németország, Spanyolország vagy Argentína előtt.

Esélyek: Végignézve a csapaton, talán ki sem kell jelenteni, hogy Hazard és társai az egyik esélyesei az Eb-nek, még akkor is, ha olyan csoportba kerültek Svédország, Olaszország és Írország mellett, ahol szinte minden eredmény elképzelhető. A fogadóirodák – a csoportból való továbbjutásukat jósolva – mégis visszafogottan kezelik a kérdést, és a szakemberek is óvatosan fogalmaznak: a negyedik helynél előbbre senki sem rangsorolja őket. Talán azért, mert úgy gondolják, egy világversenyt csak a nagy nemzetek képesek megnyerni. Valószínűleg az 1992-es dán és a 2004-es görög Eb-győzelmet „kisiklásnak” tekintik.

Program: A csapat június 13-án kezdi meg a szereplést, Lyonban este 10 órakor Olaszország ellen lép pályára. Öt nappal később Bordeaux-ban délután négy órakor az írekkel játszik, 22-én pedig a svédek következnek Nizzában este 10 órai kezdettel.

Szlovákia: az Eb-újonc Hamsik és társai

Út az Eb-re: A szlovákok a C csoportból jutottak ki az Eb-re igen viszontagságos körülmények között. A tótok ugyanis az utolsó fordulóban harcolták ki az egyenes ági továbbjutást, második helyen végeztek Spanyolország mögött, Ukrajna előtt. A spanyolok elleni győzelmüknek köszönhetően hosszú ideig a csoport élén álltak, a végére azonban kissé kiengedtek (hazai pályán kikaptak Fehéroroszországtól), ezért vált izgalmassá az utolsó forduló.

Korábbi Eb-részvételek: Maga az ország is új, így nem csoda, hogy a csapat eddig csupán egy világversenyre kvalifikálta magát, a 2010-es világbajnokságra. Európa-bajnokságon eddig még nem vett részt.

A csapat: A szlovák együttes jól összeszokott csapat képét mutatja, néhány játékos neves csapatban rúgja a bőrt, legismertebb Skrtel (Liverpool), (Napoli, képünkön) és Kucka (Milan). A többiek a hazai bajnokságból kerülnek ki, vagy más európai bajnokságban, gyengébb csapatoknál játszanak. A magyarok számára a szlovák válogatottban két érdekesség is van: a keret tagja a Ferencváros támadója, Sesták, valamint a Roma csapatában többnyire epizódszerepeket kapó 23 éves Gyömbér Norbert.

A szlovák szövetségi kapitány Ján Kozák, aki 1976 és 1984 között a csehszlovák válogatott színeiben 55-ször lépett pályára. 1993-tól kezdett edzősködni, többnyire a Kassa csapatát vezette, a 61 éves szakembert a szlovák válogatott élére 2013-ban nevezték ki.

Esélyek: Ha az esélyeket nézzük, már rögtön az elején le kell szögezni: a B-jelű kvartett részvevőjeként az angol, wales-i és orosz csapat mellett még a csoportból való továbbjutásuk is nagyon kérdéses. Nem csoda, hogy a fogadóirodáknál a 19-21. hely köré sorolják őket.

Program: Első mérkőzésüket Wales ellen játsszák június 11-én este 7 órakor Bordeaux-ban, június 15-én Oroszország ellen lépnek pályára Lille-ben délután 4 órakor. A csoportmérkőzéseket Anglia ellen fejezik be Saint-Étienne-ben június 20-án, kezdési időpont este 10 óra.

Horvátország: egy újabb aranygeneráció?

Út az EB-re: A magyarok déli szomszédjai a viszonylag könnyebb H csoportból kissé izgulva jutottak tovább. Igaz ugyan, hogy a csoportelsőolaszokkal két döntetlent is játszottak, de Norvégiától egyszer kikaptak, az UEFA egy büntetőponttal sújtotta őket, és az utolsó mérkőzésükön Máltában úgy kellett győzniük a csoportmásodik helyért, hogy közben Norvégia vereséget szenvedjen Olaszországtól. Ez végül összejött, így második helyen kvalifikálták magukat Franciaországba.

Korábbi Eb-részvételek: A kilencvenes években elnyert függetlenségük óta a horvátok csupán a holland–belga rendezésű 2000-ben rendezett Eb-re nem jutottak ki. 1996-ban és 2008-ban a negyeddöntőig jutottak, 2004-ben és 2012-ben pedig a csoportmérkőzések során búcsúztak az Eb-től.

A csapat: A horvát keret nem szűkölködik a sztárokban: elég, ha csak a Real Madrid két középpályására, Modricra (képünkön) és Kovacicra, valamint aBarcelonában játszó Rakiticra gondolunk. Persze nem szabad elfeledni a Juventus gólvágóját, Mandzukicot, a Fiorentina csatárját, Kalinicot, és akkor nem beszéltünk még az Inter Milan sorait erősítőPerisicről, valamint Európa több meghatározó csapatában kulcsszerepet betöltőtöbbi játékosról. A keret tehát bivalyerős, kérdés, hogy e sok sztárt az éppen aktuális edzőmiként tudja csapattá kovácsolni. Nico Kovacnak ugyanis nem sikerült: a horvátok vele kezdték meg a 2016-os Eb selejtezőmérkőzéseit, ám egy Azerbajdzsán elleni 0–0-s döntetlent követően a szövetség felbontotta szerződését a szakembernek. Helyét Ante Čačić vette át, aki jelenleg is betölti a szövetségi kapitányi posztot. Nem volt játékos, tornatanári szakot végzett Zágrábban és a 80-as évek végén kezdte edzői pályafutását. Jelentéktelen hazai kluboknál dolgozott, kisebb líbiai kitérőután egy évig a Dinamo Zagreb együttesét is vezette.

Esélyek: Ha a játékosállományt tekintjük, akár azt is lehetne mondani, hogy a horvát együttes az elődöntőig is eljuthat. Megtette ezt már az 1998-as világbajnokságon, amikor a Davor Suker, Zvonimir Boban és Alain Boksic fémjelezte együttes bronzérmet szerzett. Az akkori aranygenerációhoz lehetne hasonlítani a mostani keretet is. A nagy munka az összhang és a motiváció megtalálása lenne, ebben lesz nagy szerepe Ante Čačićnak. Hogy ez sikerülni fog-e a 62 éves szakembernek, nem lehet tudni, azt viszont igen, hogy a fogadóirodáknál sokat kaszálhat majd az, aki a horvátokra fogad, ugyanis Modricékat senki nem várja a legjobb négybe, többnyire a 8. helyre rangsorolják. Ha pedig a csoportjukat nézzük, akár az is elképzelhető, hogy nem is jutnak tovább.

Program: Elsőmérkőzésüket Törökország ellen játsszák június 12-én délután 4 órakor Párizsban, június 17-én Csehország ellen lépnek pályára Saint-Étienne-ben este 7 órakor. A csoportmérkőzéseket június 21-én fejezik be, este 10 órakor Spanyolországgal mérkőznek meg Bordeaux-ban.

Észak-Írország a „futottak még” kategóriából

Út az EB-re: Amikor kisorsolták a franciaországi Eb-re a selejtezőcsoportokat, több kisebb ország is úgy gondolta: itt az idő, meg kell próbálni a lehetetlent. Az észak-írek pedig nemcsak megpróbálták, hanem meg is tették. Megnyerték csoportjukat a románok és a favoritnak számító görögök, valamint a magyarok és finnek előtt, így egyenes ágon jutottak ki a kontinenstornára.

Korábbi Eb-részvételek: Eddig csupán háromszor vettek részt világbajnokságon, utoljára 1986-ban szerepeltek. Európa-bajnokságra viszont most először jutottak ki.

A csapat: Az együttest számunkra kevésbé ismert játékosok alkotják (a válogatott gólvágója Kyle Lafferty – képünkön), többnyire az első- és másodosztályban szereplőangol klubokban játszanak. Ez persze egyáltalán nem lebecsülendődolog, hiszen hozzá vannak szokva Európa egyik legjobb bajnokságában a folyamatosan magas szintű sorozatterhelésekhez. Talán ez volt az egyik kulcsa annak, hogy a selejtezőcsoportjukat megnyerték. A másik nagy valószínűséggel a csapat menedzsere, Michael O’Neill, aki 2011 óta ül a kispadon. A 46 éves szakember középpályásként nagyrészt a skót bajnokságban játszott, 31-szeres válogatott volt 1988-1996 között. Alig tíz éve kezdte az edzői pályafutását, és az észak-ír válogatott élén máris nagy sikert könyvelhet el.

Esélyek: Az észak-ír gárdának a német–ukrán–lengyel hármasfogat mellett vajmi kevés esélye van továbbjutni a C-csoportból, ezt erősíti meg az is, hogy a fogadóirodák az együttest a 24 fős mezőny legeslegvégére sorolják.

Program: Elsőmérkőzésüket a lengyelek ellen játsszákjúnius 12-én este Nizzában, június 16-án Ukrajna ellen lépnek pályára Lyonban. Utolsó csoportmérkőzésüket Németországgal játsszák Párizsban június 21-én. Mindegyik összecsapás kezdési időpontja este 7 óra.

Anglia, az örök ígéret

Út az Eb-re: Az angol válogatott százszázalékos teljesítménnyel jutott ki az Eb-re. Az E jelű selejtezőcsoportban minden mérkőzését megnyerte, és egy imponáló 31–3-as gólkülönbséggel végzett az élen.

Korábbi Eb-részvételek: A szigetország válogatottja eddig nyolc alkalommal jutott ki a kontinenstornára, hatszor pedig nem, legutóbb épp 2008-ban, az osztrák–svájci közös rendezésű Eb-re. Többnyire a csoportkörben kiesett, legjobb helyezését 1968-ban szerezte, amikor Olaszországban bronzérmet nyert, hazai pályán 1996-ban pedig elődöntőt játszott.

A csapat: Az angol válogatottat alkotók kizárólag a Premier Ligue-ben szereplő csapatok játékosaiból kerülnek ki, hozzá vannak szokva ahhoz, hogy folyamatosan nagy intenzitású, magas színvonalú mérkőzéseket játszanak. Sokszor a szakemberek éppen ezzel magyarázzák azt, hogy a nagy világversenyekre a játékosok elfáradnak, és nyáron már nem képesek százszázalékos teljesítményt nyújtani. Tény azonban, hogy az angol élvonal meghatározó csapataiban többnyire külföldi játékosok a húzóemberek. A Chelsea, az Arsenal vagy a Manchester City kezdőjében csak elvétve találunk egy-egy angol játékost. És az is igaz, hogy Wayne Rooney (képünkön) kivételével az Albion csapatában nem találunk több sztárt. Ráadásul már Rooney sem a régi: egyrészt 31 éves, másrészt az utóbbi időben nem igazán ment neki a játék.

Mindezektől függetlenül az együttest a selejtezők során nagyon jól összerakta a vén róka, Roy Hodgson. A 68 éves szakember számos csapatnál megfordult már, az angol válogatott élére az ukrán–lengyel rendezésű Eb után, 2012-ben nevezték ki. A válogatottat kijuttatta a 2014-es vb-re, ahol a 32 csapat közül csupán a 26. helyen végzett. Az Eb-kvalifikáció során viszont a Hodgson-féle alakulat brillírozott.

Esélyek: A foci hazájában az angol drukkerek mindig az érmet várják. Ám bármilyen jó csapata is volt Angliának, az utóbbi fél évszázadban egyszer sem sikerült maradandót alkotnia, a beígért jó játék és a kimagasló eredmény elmaradt. A selejtezők során azonban újra megcsillant a remény. Sorsolásuk kimondottan kedvező, a B csoportból nagy valószínűséggel továbblépnek. Ezt támasztják alá a fogadóirodák is, ahol Roy Hodgson együttesét egyesek az elődöntőbe várják, mások az 5. helyre rangsorolják. Kérdés, mennyit sikerül megvalósítani a kitűzött tervekből.

Program: Első mérkőzésüket Oroszország ellen játsszák június 11-én este 10 órakor Marseille-ben, június 16-án az örök rivális Wales ellen lépnek pályára Lens-ban délután 4 órakor. Az utolsó mérkőzést Szlovákiával játsszák Saint-Étienne-ben június 20-án, kezdési időpont este 10 óra.

Veszélyes vikingek a vulkánok országából

Út az Eb-re: Az izlandi válogatott óriási meglepetésre egyenes ágon jutott ki az Eb-re megelőzve a holland és a török csapatot. Csoportjában sokáig az élen volt, csupán az utolsó métereken szorult az első helyen végző Csehország mögé.

Korábbi Eb-részvételek: A csapat eddig egyetlen világeseményen sem vett részt, az Eb-n tehát újoncként van jelen.

A csapat: Az izlandi együttes jól összeszokott csapat képét mutatja. Bár mindenki biztosra vette, hogy a csapat elvérzik a selejtezők során, intő jel lehetett volna, hogy a 2014-es vb selejtezőcsoportjában második helyen végzett, és csak a pótselejtezőben bukott el. A játékosok nagyrészt a svéd, dán, norvég és hazai bajnokságban, néhányan pedig külföldi csapatokban szerepelnek, legismertebb talán az olasz Udinese együttesében játszó 31 éves Emil Hallfreðsson (képünkön). A vikingek ereje nem abban rejlik, hogy a csapatot kiváló labdarúgók alkotják, hanem inkább abban, hogy az edző által kidolgozott taktikát haladéktalanul betartják, összeszokottak és évek óta ugyanabban a rendszerben dolgoznak.

Az együttest két szövetségi kapitány vezeti. Az egyik a 67 éves svéd Lars Lagerbäck, aki hosszú éveken keresztül hazája válogatottját irányította, 2011-től pedig – egy év nigériai kitérő után – Izlandra került. A másik a 48 éves Heimir Hallgrímsson, aki ugyancsak 2011-ben került a válogatotthoz, először két évig Lagerbäck segédjeként, majd 2013-tól segítőjeként.

Esélyek: A vikingek a portugál mellett a magyar és az osztrák válogatottal kerültek egy csoportba. Tudva azt, hogy az utóbbi kettő sem képvisel óriási játékerőt, valamint azt, hogy a selejtezőkben is nagy meglepetést okoztak, elképzelhető, hogy továbbjutnak csoportjukból. Ezt támasztja alá az is, hogy a fogadóirodáknál a vulkánok országát a 14–16. helyre sorolják olyan csapatok társaságában, mint Wales, Csehország, Oroszország vagy Törökország. Kérdés, hogy az Eb-n milyen formában lesznek és ki tudnak-e törni, ahogy néha a vulkánjaik.

Program: Első mérkőzésüket Portugália ellen játsszák június 14-én este 10 órakor Saint-Étienne-ben, június 18-án a magyarokkal mérkőznek meg Marseille-ben este 7 órakor. A csoportmérkőzéseket Ausztria ellen fejezik be június 22-én Párizsban, kezdési időpont este 7 óra.

Oroszország, a kiszámíthatatlan

Út az Eb-re: Az orosz válogatott kalandos körülmények között jutott ki az Eb-re, csoportjában második helyen végzett az osztrákok mögött, akiktől kétszer is vereséget szenvedett. A világ legjobban fizetett edzőjével vágtak neki a selejtezőknek, ám Fabio Capello együttese igencsak bukdácsolt, ezért egy idő után a vezetőség menesztette a válogatott kispadjáról. A Zbornáját utódjának sikerült második helyre feltornásznia, és egyenes ágon kijuttatnia az Eb-re.

Korábbi Eb-részvételek: A kilencvenes évekig az ország Szovjetúnióként és a Független Államok Közösségeként vett részt a tornákon, 1996-tól Oroszország néven szerepel. 2000-ben nem jutott ki a kontinenstornára. Többnyire a csoportkörben búcsúzott, kivételt képez a svájci–osztrák rendezésű Eb, ahol az elődöntőig menetelt.

A csapat: Az együttest szinte kivétel nélkül a hazai bajnokságban szereplő játékosok alkotják, akik közül Kokorint, Zsirkovot és Dzagoevet ismerhetjük leginkább. A keretben szerepel még a Zürichnél légióskodó 34 éves Kerzsakov, valamint a Real Madridot is megjárt, jelenleg a Valencia színeiben játszó Cserisev (képünkön), aki a legnagyobb név az orosz válogatottban. Az együttest az orosz bajnokság topcsapataiban futballozók alkotják, így akár azt is lehet mondani, hogy erős válogatottról van szó, Capello keze alatt azonban elég gyengén szerepelt. Az új edzővel, Leonid Szluckijjal – aki párhuzamosan a Szpartak Moszkva edzője, a válogatottnál végzett munkáját is klubja fizeti – viszont magára talált. A 44 éves egykori kapus úgy látszik, gatyába rázta a társaságot, és igyekszik egy modern felfogású játékot meghonosítani – figyelembe véve az orosz jellegzetességeket.

Esélyek: A csapat nem került nehéz csoportba, úgyhogy nagy valószínűséggel továbbjut, a kérdés csak az, hogy hányadik helyen. Sorsolástól függően akár a legjobb nyolc közé is bekerülhet, ha jó napot fog ki. A fogadóirodák azonban nem ennyire optimisták, azok ugyanis az oroszokat egyértelműen a 12. hely környékére várják.

Program: Első mérkőzésüket június 11-én éppen a rivális Angliával játsszák este 10 órakor Marseille-ben, június 15-én Szlovákiával mérkőznek meg délután 4 órakor Lille-ben. A csoportmérkőzéseket június 21-én fejezik be, este 10 órakor Wales ellen lépnek pályára Toulouse-ban.

Sógorok, a régi újoncok

Út az Eb-re: Az osztrák válogatott a selejtezőcsoportok egyik óriási meglepetése. Egyenes ágon jutott ki az Eb-re, csoportjában első lett megelőzve asvéd és az orosz csapatot. A tíz mérkőzésből kilenc győzelmet aratott, csupán az első meccsen ikszelt Svédország ellen.

Korábbi Eb-részvételek: A csapat mostanig egyszer sem kvalifikálta magát az Eb-re, 2008-ban mégis jelen volt a kontinenstornán, mint rendező ország. A csapatot tehát részben újoncként is lehet kezelni.

A csapat: Bár egyesek biztosra vették, hogy a csapat csupán a harmadik vagy annál is rosszabb helyen végez a selejtezők során, a sógorok semmit sem bíztak a véletlenre. A keret döntő többségét a német első és másodosztályban szereplő játékosok alkotják, közülük is kiemelkedik a Bayern München védője, Alaba, többen a szigetországban szerepelnek, legismertebb a Stoke City csatára, Arnautovic (képünkön), valamint az angol bajnokságot vezető Leicester City védője, Fuchs. A csapatban nem csak osztrák nevűek szerepelnek: rengeteg a szláv, játszik három fekete, egy török és egy Magyarországon született játékos is, Garics György. Ettől függetlenül Marcel Koller, az osztrák szövetségi kapitány nagyon jól összerakta a csapatot. Az együttest vezető 55 éves szakember Svájcban született, 19 évig a Grasshoppers játékosa volt, azt követően hazai és német klubokat irányított. Az osztrák együttest 2011-ben vette át, 2012-ben még lemaradt az Eb-ről, mostanra azonban ütőképes csapatot formált, ahol nem az egyéniségek dominálnak, a lényeg a csapategységen van, a stílus pedig a keret összetétele miatt is egyértelműen délszláv.

Esélyek: Az osztrákok a sorsoláskor a norvégekhez hasonlóan örömujjongásban törtek ki. Biztosra veszik, hogy legalább a második helyen jutnak tovább, de a szurkolók és a szakemberek is Alabát és társait a legjobb nyolc csapatba várják. A csapat kétségtelenül erős, annyira azonban talán mégsem, hogy a legjobbak között végezzen. A fogadóirodák – talán a selejtezőcsoportban mutatott meggyőző játék, talán az erős keret miatt – a kilencedik hely környékére várják.

Program: Első mérkőzésüket éppen Magyarország ellen játsszák június 14-én este 7 órakor Bordeaux-ban, június 18-án a portugálokkal mérkőznek meg Párizsban este 10 órakor. A csoportmérkőzéseket Izland ellen fejezik be június 22-én Saint-Denis-ben, kezdési időpont este 7 óra.

Svédország: lesz-e ibrakadabra?

Út az EB-re: A svédek nehezen jutottak ki a kontinenstornára. Az elején úgy tűnt, a selejtezők során biztosan megkaparintják a kijutást érő második helyet, ám a végére az oroszok megelőzték őket, így a G csoport harmadik helyére szorultak, és a rivális dánokkal pótselejtezőt vívtak. Az összesített 4–3-as sikerből Zlatan Ibrahimovic (képünkön) három góllal vette ki a részét.

Korábbi Eb-részvételek: Az 1960 óta megrendezett Eb-k történetében először 1992-ben vettek részt, akkor egyből az elődöntőig meneteltek, igaz, mindez hazai pályán történt. Az 1996-os angliai megmérettetésre nem kerültek ki, de az azt követő mindegyik kontinenstornán jelen voltak.

A csapat: Ahogy a portugálokról azt szokták írni, hogy Ronaldo-függőek, úgy a svédek játéka is nagyban függ attól, hogy legnagyobb sztárjuk milyen napot fog ki. Zlatan Ibrahimovic pedig – korát meghazudtolva – igencsak ontja a gólokat. Elég, ha csak a pótselejtezők utáni egyik statisztikát nézzük: a csapat utolsó 15 góljából 10-et Ibrakadabra szerzett.

A keret többi tagját hazai, valamint más skandináv bajnokságban szereplő játékosok alkotják. Rajtuk kívül svájci, spanyol, olasz, török, görög, angol pontvadászat gyengébb csapatainak játékosai is szerepelnek a keretben, nevük azonban a szurkolók számára kevésbé csengenek ismerősen. Kivételt képez talán a Sunderland színeit erősítő Ola Toivonen, valamint a török Kasimpasa kapusa – egykori Ajax hálóőr –, Isaaksson, aki immár a 128 válogatottságánál tart.

A válogatottat egy hazai úriember, Erik Hamren vezeti, aki 2009 óta ül a kispadon. Az 58 éves szakember edzői karrierje során svéd és norvég tucatcsapatokat edzett, ám a válogatott élén már sikeresebbnek mondhatja magát, hiszen vezetésével a skandinávok két egymást követő Eb-re is kijutottak, igaz, a legutóbbi két vb-re ez már nem mondható el.

Esélyek: A svédek az egyik legkeményebb csoportba kerültek, hiszen mind Belgium, mind pedig Olaszország erősebb együttes, mint a Hamren-csapat. Ráadásul az írek sem fogják olcsón adni a bőrüket. Akár az is elképzelhető, hogy még a csoportból sem jutnak tovább. Ha viszont megvillan 34 éves sztárjuk és varázsol valamit, akkor Ibrakadabra és társai a nyolcaddöntőig is eljuthatnak. Ezt támasztják alá a fogadóirodák is, amelyek a svédeket a 17–18. helyre sorolják. Ehhez azonban arra lesz szükség, hogy legalább a négy legjobb harmadik hely egyikét szerezzék meg.

Program: Az E csoportban első mérkőzésüket Írország ellen játsszák június 13-án este 7 órakor Saint Denis-ben, június 17-én Olaszország ellen lépnek pályára Tolulouse-ban délután 4 órakor. A csoportmérkőzéseket Belgium ellen fejezik be Nizzában június 22-én, kezdési időpont este 10 óra.

Ukrajna veszélyes is lehet

Út az EB-re: A svédekhez hasonlóan az ukránok is pótselejtezőt követően jutottak ki a kontinenstornára, miután a C csoportban a szlovákok mögött a harmadik helyen végeztek.

Korábbi Eb-részvételek: Maga az ország is új, így nem csoda, hogy a csapat eddig csupán egy világversenyre kvalifikálta magát, a 2006-os világbajnokságra. Európa-bajnokságon most először vesz részt úgy, hogy kiharcolta helyét a legjobbak között, négy évvel ezelőtt ugyanis rendezőként volt jelen a lengyel–ukrán rendezésű tornán.

A csapat: Az ukrán csapat a hazai bajnokság két sztárcsapatára, a Sahtar Donyeckre és a Dimano Kijevre épül, a keret többi tagja ugyancsak a volt szovjet tagköztársaságok bajnokságában szerepelnek. A hazai nevek közül legismertebb a Kijev középpályása, Jarmolenko, a csapat sztárja pedig a Sevillát erősítő Konoplianka (képünkön), aki a Dnyepr csapatától igazolt az andalúz alakulathoz.

A válogatottat Mihail Fomenko vezeti, aki 1972–76 között 24-szer öltötte magára a szovjet csapat mezét. Ezt követően számtalan kisebb csapatnál edzősködött, dolgozott Irakban és Guineában is. A válogatott élére 2012-ben került, és sikerült olyan ütőképes csapatot kovácsolnia, amely a legnagyobb csapatokkal is felveszi a versenyt. Ne feledjük, hogy a 2014-es vb-re a franciákkal pótselejtező ukránok hazai pályán 2–0-ra nyertek a gall kakasok ellen. Az Eb-selejtezők során pedig a spanyolokat is nagyon megizzasztották.

Esélyek: Csoportjuk nem nehéz, még az is elképzelhető, hogy második helyen végeznek, további sikert azonban nem jósolnak számukra, a fogadóirodák ugyanis a svédekkel együtt a 17–18. helyre rangsorolják őket. Ettől függetlenül azonban veszélyesek is lehetnek.

Program: Első mérkőzésüket Németország ellen játsszák június 12-én este 10 órakor Lille-ben, június 16-án Észak-Írország ellen lépnek pályára Lyonban este 7 órakor. A csoportmérkőzéseket Lengyelország ellen fejezik be Marseille-ben június 21-én, kezdési időpont este 7 óra.

Németország, az örök favorit

Út az Eb-re: A németek, ahogy az várható volt, izgalom nélkül jutottak ki a kontinenstornára. Igaz, egy ideig csupán a második helyen tanyáztak a selejtezőcsoportokban, hiszen a szomszéd rivális Lengyelország egy alkalommal legyőzte őket. Az első hely megszerzéséhez még az is belefért, hogy a harmadik helyen végzett íreket egyszer sem győzték le: egy hazai döntetlen után a szigetországban kisebb meglepetésre 1–0-s vereséget szenvedtek.

Részvételek az Eb-n: Az eddigi tizennégy Eb közül az első hárman (1960, 1964, 1968) nem vettek részt, azt követően azonban beindult a henger: 1972-ben megnyerték a tornát, 1976-ban döntőt játszottak, négy évvel később (1980) újra aranyérmesek lettek, 1984-ben ötödik helyen, 1988-ban harmadik helyen végeztek. 1992-ben újra döntőt játszottak, 1996-ban pedig ismét megnyerték az Eb-t. Kisebb szünet után 2008-ban újra döntőt játszottak, míg legutóbb az elődöntők során búcsúztak.

A csapat: A keretet talán be sem kell mutatni, hiszen két évvel ezelőtt Brazíliában megnyerték a világbajnoki címet. A szövetségi kapitány minden posztra több klasszis játékost tud nevezni. Elég, ha csak a kapusokat nézzük: a világ legjobb hálóőrének (Manuel Neuer) cseréje Terstegen (Barcelona) és Kevin Trapp (PSG), s akkor a Borussia Dortmund kapusát, Weidenfellert nem is említettük. Nos, hasonló a helyzet a csapat többi posztjára nevezhető játékosok terén is. Az érdekesség inkább az, hogy a keretben igencsak sok a nem német származású játékos: Mustafi (Valencia), Emre Can (Liverpool), Jonathan Tah (Leverkusen), Sami Khedira (Juventus), Mesut Özil (Arsenal), Lukas Podolski (Galatasaray), Bellarabi (Leverkusen), J. Boateng (Bayern), Gündogan (Dortmund), Leroy Sane (Schalke), Mario Gomez (Besiktas). Talán ennek is köszönhető, hogy az együttes nem azt a darálós német focit játssza, amit évtizedekkel ezelőtt megszoktunk a Panzertől, hanem a sokpasszos, ötletes játékot.

A válogatott kispadján megszokott faarcával továbbra is Joachim Löw ül, aki 2006 óta irányítja a csapatot. De miért is kellene a német szövetségnek bármit is változtatnia, ha az elmúlt tíz évben a szövetségi kapitánnyal az együttes vb-címet és Eb-ezüstöt nyert?

A csapat – bár erről a játékosok nem beszélnek – valószínűleg szeretné megismételni a franciák 1998-as és 2000-es, valamint a spanyolok 2010-es és 2012-es eredményét, amikor a gallok és az ibériaiak a vb-cím után az Eb-aranyat is elhódították.

Esélyek: Ismerve a keretet, a két évvel ezelőtti Brazíliában mutatott játékot, Joachim Löw profizmusát, a német labdarúgás eddigi eredményeit, nem kell nagy jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy kijelentsük: Thomas Müller (képünkön) és társai a franciaországi Eb egyik nagy esélyesei. Még akkor is, ha nemrég egy felkészülési mérkőzésen hazai pályán 2–0-s vezetés után 3–2-es vereséget szenvedtek az angoloktól. Néhány nap múlva ugyanis bebizonyították, nem felejtettek el focizni: a kiváló védelemmel rendelkező olaszoknak négyet szórtak. A fogadóirodák sem vélekednek másképp: kivétel nélkül mindegyik a döntőben látja a Löw-csapatot, náluk nagyobb esélye már csak a hazai pálya előnyét élvező franciáknak van.

Program: Első mérkőzésüket június 12-én játsszák este 10 órakor Lille-ben Ukrajnával. 16-án ugyancsak 10 órakor Lengyelország ellen lépnek pályára Saint Denis-ben, majd 21-én 7 órakor Páriszban Észak-Írország ellen fejezik be csoportmérkőzéseiket.

Mire képesek a félholdasok Terimmel?

Út az Eb-re: A törökök egy igen érdekes csoportból jutottak ki a kontinenstornára. A szuper favorit hollandokat nemcsak a csehek és az izlandiak, hanem a törökök is megelőzték. A csoport utolsó mérkőzésén az utolsó percben lőtt góllal kvalifikálták magukat legjobb harmadikként – a magyarok kárára – egyenes ágon a franciaországi Eb-re.

Korábbi Eb-részvételek: A törökök először 1996-ban jutottak ki az Eb-re, négy évvel később már a negyeddöntőben játszottak. 2004-ben hiányoztak, 2008-ban viszont nagy meglepetésre elődöntőig meneteltek, a harmadik helyet szerezték meg. A lengyel–ukrán közös rendezésű tornáról négy évvel ezelőtt viszont ismét hiányoztak.

A csapat: A török keretben a 8–12 évvel ezelőtti csapathoz képest kevesebb ismert sztár van, a játékosok többnyire a török bajnokságból (Fenerbahce, Galatasaray, Besiktas, Trabzonspor) kerülnek ki. Ettől függetlenül természetesen van néhány sztár is, aki Európa meghatározó klubjában rúgja a bőrt: Arda Turan (Barcelona, képünkön), Nuri Sahin (Borussia Dormind) és Calhanoglu (Bayer Leverkusen). Az együttest Fatih Terim vezeti, aki azt követően került a csapat élére, hogy a török válogatott sem a 2012-es Eb-re, sem a 2014-es vb-re nem került ki. A szövetség visszahívta a – korábban a Milant és a Fiorentinát is edző – 63 éves szakembert, aki immár harmadik alkalommal ült le 2013 végén a török kispadra. És ha egy kis szerencsével is, de egy viszonylag nehéz csoportból ismét kijuttatta a félholdasokat egy világversenyre. 2008-ban az Eb-n elődöntőig vezette csapatát, kérdés, most milyen eredményhez lesz elég a kerete.

Esélyek: A török csapat az egyik legnehezebb és legkiegyensúlyozottabb csoportba került az Eb-n. Tudását tekintve elképzelhető, hogy továbbjut, de az erőviszonyokat ismerve akár utolsó is lehet a kvartettben. A pillanatnyi forma fog dönteni, hogy a négy csapat közül melyik kettő vagy három lép tovább. Érdekes módon a fogadóirodák a törököket a 13–14. helyre rangsorolják, ami azt jelenti, hogy a négy legjobb harmadik továbbjutó egyikeként számolnak velük. A D kvartettből érdekes módon a cseheket a törökök után sorolják, holott a selejtezőcsoportban a csehek elsők, míg a törökök csupán a harmadikok voltak.

Program: Első mérkőzésüket Horvátország ellen játsszák június 12-én délután 4 órakor Párizsban, június 17-én Spanyolország ellen lépnek pályára Nizzában este 10 órakor. A csoportmérkőzéseket június 21-én fejezik be, este 10 órakor Csehországgal mérkőznek meg Lensban.

Bale’s Wales

Út az EB-re: A wales-i csapat viszonylag könnyen jutott ki Franciaországba csoportmásodikként úgy, hogy az első helyen levő Belgiumtól egyszer sem szenvedett vereséget. Tíz mérkőzéséből hatot megnyert, három döntetlent játszott és csak Boszniától kapott ki egy alkalommal.

Korábbi Eb-részvételek: Ami nem sikerült a Manchester United sztárjának, Ryan Giggsnek, sikerült a másik wales-i sztárnak, Bale-nek: kvalifikálta csapatát a kontinenstornára. A mintegy hárommilliós kis ország, Wales csapata ugyanis elsősorban Bale (képünkön) kiváló játékának és góljainak köszönhetően jutott ki az Eb-re. Anglia tőszomszédja különben csak az 1958-as vb-n vett részt, Eb-re eddig még nem jutott ki.

A csapat: Az együttes elsősorban a Real Madrid sztárjára, Gareth Bale-re épít: a gall csatár góljai többször is három pontot jelentettek a csoportmérkőzések során. Természetesen mellette még van néhány olyan játékos, aki tolja a csapat szekerét. Közéjük tartozik Aaron Ramsey az Arsenaltól, Andy King az angol bajnokesélyes Leicestertől, Joe Allen a Liverpooltól vagy Ben Davies a Tottenhamtól. A keret többi tagja is az angol első-, illetve másodosztályban szereplő csapatokban szerepel, így nem csoda, hogy az Egyesült Királyságból a franciaországi Eb-re Anglia és a két Írország mellett Wales is kijutott.

A csapat edzője a 45 éves Chris Coleman, aki 1992 és 2002 között szerepelt hazája válogatottjában, ezt követően kezdett edzősködni. Többek között a Fulham és a Real Sociedad vezetője volt, szövetségi kapitányként 2012-ben ült le a kispadra.

Esélyek: Ha az esélyeket nézzük, már rögtön az elején le kell szögezni: a B-jelű kvartett részvevőiként az angol, orosz és szlovák csapat mellett a csoportból való továbbjutásuk nem kérdéses. Nem csoda, hogy a fogadóirodáknál a 12-13. helyre sorolják őket. A legjobb 16 között azonban sorsolhatnak számukra olyan csapatot is, amelyet egy kis szerencsével akár le is győzhetnek, ehhez azonban az is kell, hogy Gareth Bale ne legyen sérült, márpedig a Real Madrid sztárja az idei szezonban elég sokat ült a kispadon.

Program: Első mérkőzésüket Szlovákiával játsszák június 11-én este 7 órakor Bordeaux-ban, június 16-án az örök rivális Anglia ellen lépnek pályára Lensban délután 4 órakor. A csoportmérkőzéseket Oroszország ellen fejezik be Toulouse-ban június 20-án, kezdési időpont este 10 óra.

A nehezen kiszámítható Squadra Azzura

Út az Eb-re: Az olasz csapatot a csoportmérkőzések során nem fenyegette a kiesés veszélye. Vereség nélkül, magabiztosan jutott tovább a szokásos egygólos győzelmekkel vagy döntetlenekkel: a gyenge játékerőt képviselő Máltán is csak két 1–0-ás győzelemmel jutott túl.

Korábbi Eb-részvételek: Talán meglepő, de ha a statisztikákat nézzük, azt látjuk, hogy az eddigi 14 Eb-n öt alkalommal nem vett részt a csizmaország. Legutóbb például a svédországi 1992-ben rendezett kontinenstornáról maradt le.

A csapat: Nagyobb futballőrület, mint Olaszországban, sehol sincs Európában, talán csak Angliában. Ezért a csapattól mindig azt várják el, hogy éremmel térjen haza egy-egy világversenyről. A szurkolók csak azt felejtik el, hogy az utóbbi időben az olasz foci hanyatlani kezdett, a klubcsapatok sem remekelnek a nemzetközi kupákban, és a válogatottat sem alkotják olyan kiválóságok, mint a 2006-ban megnyert vb idején: Totti, Del Piero, Cannavaro. Ettől függetlenül az olasz együttest nem lehet leírni, hiszen a kapuban továbbra is ott áll az időtlen idők óta védő Gianluigi Buffon (képünkön), a hátvédeket a Juventus bástyái jelentik (Barzagli, Bonucci, Chiellini), de bármikor bevethetők a Milan, Inter vagy Sampdoria védői. A középpályán a 36 éves Pirlo mellett a PSG örökmozgója, Verratti vitézkedik, de számos más meghatározó játékos is csatasorba állítható, mint Thiago Motta, De Rossi, Marchisio, Montolivo, igaz, átlagéletkoruk messze 30 felett van. A szövetségi kapitány azonban a fiataloktól is sokat vár: Bonaventura, Soriano vagy Florenzi bármikor megoldást jelenthet. A gond inkább a csatársorral van, hiszen elmúltak azok az idők, amikor elöl egy Schillacci, Baggio, Vieri, Luca Toni vagy Inzaghi ontotta a gólokat. A szurkolóknak meg kell elégedniük El-Sharawyval, Pellével vagy Ederrel.

A szövetségi kapitány Antonio Conte, aki 2014-ben vette át a csapatot, a 46 éves szakember három sikeres évet követően a Juventustól érkezett a válogatott élére, és elég kemény feladat vár rá, hiszen a Squadra Azzura legutóbb ezüstéremmel tért haza az Eb-ről.

Esélyek: Az olasz válogatottat sohasem szabad leírni. A Serie A-ban edződött játékosok a taktika minden csínját-bínját ismerik, kevesen játszanak külföldön, így elég jól ismerik egymást. Ráadásul az olasz klubcsapatok viszonylag hamar búcsúztak, ezért a kerettagok az Eb-re frissebben érkeznek, mint az angol, német, belga vagy spanyol játékosok. Érdekes, hogy az elmúlt öt alkalommal a taljánok vagy a 9-10. hely környékén végeztek, vagy pedig ezüstérmet nyertek (2000-ben és 2012-ben). A fogadóirodák a 6. hely környékére sorolják őket, de ez semmit nem jelent: ha elkapják a fonalat, a szokásos hosszabbításos meccsekkel vagy éppen büntetőrúgásokkal akár a döntőig is elmenetelhetnek. A csoportot tekintve ugyanakkor az sem kizárt, hogy izgulniuk kell majd a továbbjutásért.

Program: Első mérkőzésüket Belgium ellen játsszák június 13-án este 10 órakor Lyonban, június 17-én Svédország ellen lépnek pályára Toulouse-ban délután 4 órakor. A csoportmérkőzéseket Írország ellen fejezik be Lille-ben június 22-én, kezdési időpont este 10 óra.