Meghallani a muzsika mögötti csendet

Péter Beáta 2016. július 28., 07:24

Tanzen und springen, singen und klingen (Táncolva ugrálni, dalolva zengeni) volt a mottója a július 14–17. között megtartott Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak. Románia legrégebbi és legnagyobb régizene fesztiváljának idei kiadásán a fő téma a német muzsika volt.

Meghallani a muzsika mögötti csendet
galéria
Fotó: Kedves Anett

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál nem egy koncertsorozat, hanem oktatás, mester és tanítvány találkozása, barátkozás, egymásra hangolódás – mutatott rá Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a fesztivál kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, a megyei tanács fontosnak tartja, hogy minél több olyan értéket teremtő programot támogasson, amelyek segítenek a megyében élő embereknek, hogy jobban érezzék magukat, ugyanakkor ide vonzzák mindazokat is, akik a térségben szeretnének feltöltődni. Borboly szerint Csíkszereda Székelyföld spirituális fővárosa, és ehhez a régizene fesztivál is hozzájárul. Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere úgy véli, az Ezer Székely Leány Napja mellett a fesztivál újabb stációja a város és a megyei tanács gyümölcsöző kapcsolatának. „Csíkszereda nagyon büszke arra, hogy ilyen rangos fesztiválja van. A spirituális tartalom mellett, reméljük, az ilyen rendezvények hamarosan anyagi vonzattal is járnak, hisz általuk nő a turisztikai lehetőség.” Filip Ignác Csaba, a rendezvény művészeti vezetője a fesztivált jellemző művészeti koncepcióval kapcsolatban kifejtette, szeretnék, hogy a fesztivál minden egyes kiadása a vidámságról, a táncról, az énekről szóljon.

In memoriam Kobzos Kiss Tamás

A fesztivál alkalmával szakmai kerekasztal-beszélgetést tartottak In memoriam Kobzos Kiss Tamás címmel. A zenész a magyar régizenei mozgalom emblematikus alakja, Liszt- és Kossuth-díjas énekmondó, a 36 éves múltra visszatekintő fesztivál meghatározó egyénisége volt, mintegy 23 alkalommal vett részt a rendezvényen.

„Kitágul ez a hét a Régizene Nyári Egyetem mesterkurzusainak nyílt előadásaival és koncertjeivel, ugyanakkor kitágul újabb és újabb jelentésekkel és üzenetekkel. Ebben az esztendőben az egyik legerősebb üzenetünk, hogy szeretnénk méltóképpen megemlékezni Kobzos Kiss Tamásról, aki jelentősen meghatározta munkásságával, személyiségével a régizene fesztivál fejlődését. Mi, akik fiatalok vagyunk, érezzük ezt a hatást, ezt a szellemi kisugárzást” – fogalmazott Ferencz Angéla. Filip Ignác Csaba a rendezvény emblematikus alakjának nevezte a tavaly elhunyt zenészt, legalább annyira, mint a volt Kájoni vagy Barozda együttest, amelyek elindították ezt a rendezvényt 1980-ban.

„Sokan ismertük és szerettük őt” – mutatott rá Boér Károly, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, a beszélgetés moderátora. A beszélgetésen részt vett Pécsi L. Dániel budapesti jelképművész, Kobzos Kiss Tamás ifjúkori barátja, Csörsz Rumen István, a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudományi intézetének főmunkatársa, Kobzos tanítványa, Sudár Balázs turkológus, az MTA főmunkatársa, a Canlar együttes vezetője, valamint Erdal Salikoglu, akivel majd negyedszázadon át adott elő közösen énekelt verseket. A meghitt hangulatban zajló beszélgetésen felidézték Kobzos Kiss Tamás alakját, mágnesként ható személyiségét, munkásságát és számos személyes emléket is megosztottak a beszélgetőtársak a közönséggel. Az estet – az MTVA jóvoltából – hang- és videofelvételekkel színesítették.

132 zenész

Tudjunk merengeni a harmóniákon, tudjunk egymásra figyelni, egymásnak örülni, halljuk meg a lantmuzsika mögötti csendet is. Ezt próbálja újraéleszteni ez a rendezvény – hangzott el a fesztivál ünnepélyes megnyitóján. Ezt követően a Mikó-vár udvarán Kobzos Kiss Tamásra koncerttel emlékeztek barátai. A Hargita Megyei Tanács és a Hargita Megyei Kulturális Központ főszervezésében létrejövő fesztivál központi helyszíne a csíkszeredai Mikó-vár volt, de volt utcazene a Csíki Játékszín és a csíksomlyói kegytemplom előtt is, koncert a Petőfi Kávéházban és a Szent Ágoston-templomban, továbbá kihelyezett koncerteket tartottak Szé­kelyudvarhelyen és Gyer­gyószárhegyen. A 33. régizene fesztiválon mintegy 132 zenész muzsikált a közönségnek.

Kiemelkedő mesterek és fellépők

A rendezvény fő meghívottja az ausztriai Unicorn együttes volt, amely ezúttal német régizenét játszott. De hallhatta a közönség az egyedi gambaconsort stílus historikus művelését célul kitűző svájci The Little Light Consort együttest, a belga Il Festino tagjai 17–18. századi zenei utazásra hívtak, a franciaországi Le Baroque Nomad együttes a Codex együttes tagjaival közösen pedig zsidó régizenét és Schubert zenéjét játszotta. Magyarországról érkezett a Musica Historica, amely egy tánctípus kétszáz éves múltján vezette végig a közönséget, a Musica Profana pedig 17. századi német zenét játszott. Vendége volt a fesztiválnak ugyanakkor a Kájoni Consort, a Lyceum Consort, a Carmina Renascentia, a Barokk Fesztiválzenekar és Fesztiválkórus és a Transylvania Barokk Együttes is. A zárókoncertet vasárnap este a bukaresti Madrigál kórus, a Codex együttes és Kónya István tartotta, produkciójukkal a 440 éve meghalt Bakfark Bálint brassói születésű lantmesterre, zeneszerzőre emlékeztek, aki igazi „sztár” volt a maga idejében. „A lantnak olyan magas szintű mestere volt, hogy nagyon nehéz ma olyan lantost találni, aki játssza a műveit. Technikailag kihívás az előadó számára” – magyarázta a fesztivál művészeti vezetője.

Reneszánsz gyereknap

Mint általában, a szombati nap a gyerekeké volt: a reneszánsz gyereknap keretében játszóház, kézműves foglalkozás, címerfestés, páncél- és fegyvermustra, zenés bábjáték várta a legkisebb fesztivállátogatókat. A szervezők a koncertek idején a Csíki Anyák Egyesületével együttműködve a Mikó-vár előtt egy sátorban foglalkozásokat tartottak a kicsiknek.

Régizenei Nyári Egyetem

Hangszeres mesterkurzusok, táncoktatás, előadások szerepeltek a Régizenei Nyári Egyetem programjában, amelyet 2008 óta tartanak a fesztiválhoz kapcsolódóan. A IX. nyári egyetem 15 kurzussal indult, újdonság a historikus klarinét, a reneszánsz együttes mesterkurzus, valamint a régizene előadására alkalmas zenekritika-kurzus. Az idei kurzusokon 83 diák vett részt, akik a hét folyamán a város különböző helyszínein is zenéltek. A nyári egyetem szervezőjeként a Cultura Nostra Egyesület a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának támogatásával idén 10 ösztöndíjas helyet tudott felajánlani a kisebbségi résztvevőknek.

Emlékhely a múzeumban

Boér Károly kezdeményezésére a Mikó-vár egyik termében emlékhelyet hoznak létre a „fesztivál halottainak.” Öt évvel ezelőtt hunyt el Deák Endre, a fesztivál egyik meghatározó személyisége, tíz évvel ezelőtt Mérey András grafikus, aki 1979-ben megalkotta a fesztivál logóját – sorolta Boér Károly. „De helyet kap itt Váli József újságíró emlékplakettje is, ő volt a fesztivál legelső krónikása. És közöttük lesz természetesen Kobzos Kiss Tamás emléktáblája is. Ezt Nemes György hangszerkészítő készíti: stilizált hangszer fekete diófalapon.”

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.