– Milyen problémákkal szembesül a 21. század elején egy fiatal építész Erdélyben?
– Egy építész szakembernek Erdélyben manapság az a legnagyobb gondja, hogy egyre többen végeznek az egyetemeken, miközben a piac egyre kevesebb szakembert igényel. Miközben messziről látni, hogy szükség lenne rájuk. Nemrég iratkozott be a nyolcezredik építész a Rendbe, ez a szám a magyarországi szakemberszám fele, ami a lakosság arányához képest nagyon sok. Két év gyakornokság végén ezeket a fiatalokat fel kellene szippantaniuk az építészirodáknak, ám egy megrendelésekben szűkölködő iroda nem vesz fel munkaerőt. Legfeljebb feketén dolgoztat – ha van, amit. Évente több száz építész végez az egyetemeken, de nincsenek olyan munkapiaci feltételek, hogy ők is labdába rúghassanak.
– Lát megoldást a felmerülő gondokra?
– Mindenekelőtt nem volna szerencsés, ha elkendőznénk a problémáinkat az Európa-szerte kialakult válságra hivatkozva. Két éve felmérték Európában az építészek keresetét és életkedvét. A tanulmányból kiderült, hogy a legjobban Angliában keresnek, de egyben ott a legpesszimistábbak, míg Romániában keresnek a legrosszabbul az építészek, viszont itt a legoptimistábbak. Persze ebből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a romániai építészek érdekében semmit sem kell tenni – hiszen tele vannak optimizmussal – mindaddig, amíg belefulladnak az iszapba. A felmérés azonban két évvel ezelőtti, azóta érezhetően kevesebb fiatal építész kap munkát. Lefelé tartunk a lejtőn… Az optimizmus egyébként abból táplálkozik, hogy pár lejjel többet kapunk, mint a kommunizmusban, vagy abból, hogy mi dönthetünk egy feladat megoldásánál. Egyértelmű az is, hogy egy kezdődő kapitalizmusban ki-ki maga keresi az útját, és ha ez a 8000 emberre dagadt építésztársadalom nem egyként lép fel, és nem tudja saját érdekeit képviselni, akkor könnyen széthullhat. A szocializmusban, a nagy tervezőintézetekben egyben tartották őket, mert volt egy pluridiszciplinaritás, egy tőkeháttér, nem beszélve az urbanisztikai koncepcióról, amelyet próbáltak betartani.
– Ezek az elemek, melyek egykor összetartották a szakmát, mára megszűntek?
– Nagyrészt meg, a mai építész pedig azt látja, hogy egy posztmodern világ demokráciájában abszolút minden lehetséges, és neki valahogy fent kellene tartania magát gazdaságilag. Ami egyre nehezebb, miközben a közterek, a középületek képe rohamosan romlik. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy nem az építésszel van a baj, hanem azzal az adminisztrációval, amelynek nincs szüksége a szakemberre. És azért nincs, mert akinek pénze van, egyre jobban odafigyel, hogy kizárólag övé legyen a döntés joga, hiszen másként másnak is kellene juttatni. A megosztással pedig csorbul a tekintélye annak, aki köz-vagy magánpénzekből költekezik. Kivételek persze vannak, de azokból nem lesz rendszer, és egy város képét csakis rendszerben lehet elképzelni.
– Ha csak Kolozsváron szétnézünk – de jellemző ez Erdély más városaira is –, a középkori építkezésekben fellelhető a rendszer. Napjaink építkezéséből ez hiányzik?
– Pontosan. Fantasztikus volt a városépítészet a középkorban, a Magyar Királyság idején, amikor európai nagyhatalom voltunk, amit most nem mondhatunk el az Európai Unióban, mert jelenleg a döntéshozás – balkáni rendszer szerint – Bukaresthez tartozik. Ezt a „balkánt” sajnos pejoratív értelemben kell használnunk, mert ha megnézzük Bukarest utcáinak és tereinek világát, megriadunk. Kolozsváron egy-két középület van használaton kívül, ott viszont egész utcasorok állnak üresen. A mai adminisztráció logikáját meghaladja, hogy egy gyors kapitalizálással hogyan lehet a magántőkét karbantartani. Magyarán: Bukarestben nincs szükség szakemberre, mert használatlan épületekről beszélünk, a közigazgatásban pedig általában nincs szükség, mert ránk szólt az unió, hogy egyre kevesebb adminisztrációs pénzt fizessenek a minisztériumok. A középkorban vagy a Monarchiában biztosan nem erről szólt a közigazgatás: először megoldotta a középületek és a közterek problematikáját, és utána nézte meg, mit lehet Bécsből Budapestre vagy Kolozsvárra áttelepíteni. A polgármesteri hivatal Kolozsváron az egykori ispánság épületében működik, de az egyetemek is azokban az épületekben vannak, amelyeket száz évvel ezelőtt épített egy működő rendszer. Az adminisztrációt törvénnyel kellene kötelezni arra, hogy ne költsön el egyetlen lejt sem közpénzből, míg nincs rá szakmai tanácsadás.
– Magyarországon, illetve a nyugati országokban ezt már bevezették?
– Ausztriától nyugatra kötelező. Magyarországon nem, de ott valamivel szerencsésebb a főépítész státusa, mert nem egy aktaaláíró figura, hanem ő a gondolkodó személy az adminisztrációban, tehát tervezhet is. Romániában az is tetézi a gondokat, hogy aki főépítészként aláírja az építési engedélyt, attól megvonják a tervezői jogosultságát.
– Nagyszeben megújulását mégis az ön nevéhez kötik, pedig ott évekig főépítészként tevékenykedett...
– Ez igaz, viszont éppen akkor éltem át a romániai építészszakma legnagyobb bökkenőit. Amikor az adminisztráció 2001-ben elfogadta egy olyan iroda létrehozását, ahol mi rámutattunk a gondokra és a megoldásokra, ők meg rábólintottak a polgármesterrel együtt, lehetett dolgozni. Azóta ugyanaz a polgármester sem a régi: mintha könnyebben hajlana a politikai tanácsokra, mint a szakmaiakra. 2008 után ő sem törekedett szakmaiságra az adminisztrációban. Addig jó példának tűnt, és reméltük, hogy egy ilyen kihívás és a finanszírozások, amelyeket sikerült akár a kulturális minisztérium keretéből is elérni, nem kivételek maradnak, hanem a közterek felújításának egyik módozata. Bukaresti közpénzekből sikerült 33 épület homlokzatát restaurálnunk – nem csak lepingálnunk –, de annak a munkának a folytatása, sajnos, azóta országszerte leállt. A szakminisztérium feladata az lenne, hogy megmutassa, mennyire megéri egy közteret restaurálni, abba fektetni pénzt, de ez nem történik meg. 2007 után az Európai Unió is úgy rendelkezett, hogy minél kevesebb alkalmazottal kell megoldani a dolgokat – bármelyik polgármester arra hivatkozik, hogy nem tud megoldani problémákat, mert nem szabad embert alkalmaznia. Azt viszont senki nem tiltja meg, hogy az önkormányzatok szakmai tanácsadást kérjenek. A mai adminisztrátorok attól félnek, nehogy gyanúba keveredjenek, hogy kit is kérnek fel erre a munkára. Törvényesíteni kellene a kereteket: kötelező módon évente kapja meg a tanácsadási csomagot a közpénzt elköltő politikus, és ennek alapján – bizonyos kritériumokat szem előtt tartva – döntsön.
– Ön sokat jár külföldön. Máshol működik ez a rendszer?
– Igen, és ezt Bécs második kerületében konkrétan követni is tudtam. A szakmai tanácsadó szerződtetése soha nem esik egybe a politikai választásokkal. Három évre kapnak szerződést, ha jól végzik munkájukat, maradnak, ha nem, akkor jön egy másik szakmai csapat. Ki lehet alakítani az elkövetkező három évre a kéréscsomagot az adott város, település problémáira, ráadásul a szakmai csapatnak kutyakötelessége az általános urbanisztikai tervekből inspirálódni. Ha ezek a dolgok nálunk is megtörténnének, mindjárt kiderülne, hogy kevés építész van Romániában. Ha minden minisztériumi, megyei, városi, községi adminisztráció felvenné a kapcsolatot tanácsadói csapatokkal, már ez leterhelné a meglévő nyolcezer építészt, sőt, melléjük szociológusok, történészek és egyéb szakmabeliek is csatlakozhatnak. Akkor nem csak aszfaltozásokra költenének, hanem konkrét tervpályázatok megvalósítására, ami után a közterek más képet nyernek. Az elmúlt húsz évben kizárólag törvények születtek, mindenféle operatív meggondolások nélkül. A politikum megint egyre inkább teret ad a szabadelvű urbanisztikai lehetőségeknek. A törvények nem működnek, a beruházók azt csinálnak, amit akarnak. Még a tengerpartot is be lehet építeni, mert lám, az milyen jó befektetés. A mai műemlékvédelmi rendszer úgy működik, hogy szinte ellehetetleníti a szakmaiságot. A szakmai bizottságokban nem lehet csak történész vagy régész, aki nem tervez – abból a meggondolásból, hogy ne legyenek gazdasági vagy érdekképviseleti összeférhetetlenségek. Olyanok döntenek tehát tervekről, akik nem terveznek.
– Kiknek kellene kiharcolniuk a változtatásokat?
– Úgy érzem, a civil szféra az, amelynek ki kellene ezt kalapálnia a politikumból. Verespatakért mindenki mindenhova kimegy, még akkor is, ha nem tudja pontosan, miről szól a történet. Miért nem lehet kivonulni a romániai épített örökség érdekében? Hogy elmondjuk, nem érezzük jól magunkat a városainkban. Kommunikációra lenne szükség, hogy minden halandó megérezze, nem ezt a miliőt érdemli. Hogy mi lesz az értékes épületeinkkel, köztereinkkel, legalább annyira fontos, mint a zöldövezet védelme. Ha eltűnnek, nem lesznek találkozóhelyeink, nem fogjuk magunkat például kolozsváriaknak érezni, és a települések attól szenvednek majd, hogy nem találják az önazonosságukat. Feladat rengeteg van, egyelőre azonban nincs recept a megoldásra.
Guttmann Szabolcs
1961-ben született Kolozsváron, az egyetemet Bukarestben végezte 1987-ben. Neve elválaszthatatlanul összefonódik a Nagyszeben – Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével, illetve ennek a projektnek a lebonyolításával. 2007-ben szülővárosa, Kolozsvár főépítészi tisztségének betöltésére kapott felkérést, amelyre a Nagyszeben Kulturális Főváros projektben vállalt feladatai lezárulását követően mondott igent. Ennek jegyében 2008-ban visszatért Kolozsvárra, de kinevezése a politikai erőviszonyok megváltozása után elmaradt.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | erdelyinaplo.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | erdelyinaplo.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Statisztikai célú sütik
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.
A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.
Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.
Statisztikai célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül
ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül
Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.