A gazdák idei szabványjövedelme

Kömény Kamilla 2017. február 26., 19:18

A juh- és kecsketartóknak valamivel többet, a szarvasmarha tenyésztőknek, illetve a gabona- és burgonyatermesztőknek kevesebbet kell adózniuk idén Hargita megyében. Néhány más magyarlakta megye szabványjövedelmét is bemutatjuk.

A gazdák idei szabványjövedelme
galéria
Fotó: Barabás Ákos

Elfogadta az adóhatóság az agrártevékenységet folytatók számára meghatározott szabványjövedelmeket, és ezt február 15-én tette közzé honlapján. A helyi gazdák bevételei alapján ezt minden megye mezőgazdasági vezérigazgatósága állítja össze, amelyet a regionális pénzügyi igazgatóságok láttamoznak és tesznek közzé honlapjukon. Mint ismeretes, a szabványjövedelmek alapján számolják ki a gazdák számára a 16 százalékos jövedelemadót és az 5,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást. A Hargita megyei adatokat vizsgálva kiderül, hogy negyedik esztendeje csökken a szarvasmarhákra meghatározott adóérték, emellett tavalyhoz képest csökkent a gabonafélék, a burgonya hektárjára, a méhcsaládok és hízódisznók után számított jövedelemnorma is. A tavalyi értékhez képest viszont nőtt a juhokra és kecskékre meghatározott szabványjövedelem.

Miért kell kevesebbet vagy többet adózni?

Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője kérdésünkre kifejtette: minden évben igyekeznek szem előtt tartani a különböző ágazatok alakulását, és annak függvényében határozzák meg a szabványjövedelmeket. Emiatt történhetett meg, hogy a juh- és kecsketartóknak valamivel többet kell adózniuk – mivel tavaly fellendült az ágazat –, közben egyre nehezebb helyzetbe kerültek a tejtermelő gazdák, így a szarvasmarhák darabjára meghatározott jövedelemnormát csökkentették. Gyenge évet zártak a méhészek is, hiszen az időjárási viszonyok miatt kevés mézet tudtak begyűjteni, így nekik is kevesebbet kell idén adózniuk – sorolt néhány példát az intézményvezető. Kiemelte, hogy az értékek összeállításakor a megyei igazgatóságok a gazdák érdekeit tartják szem előtt.

A szakember szerint az egyes ágazatokra vonatkozó változások minimálisak a korábbi évekhez képest, a juhok és kecskék esetében is csupán kétlejes az állatonkénti növekedés. „Országos szinten a Hargita megyei értékek alacsonyak. Egyes megyékben azt is felvetették, hogy országos szinten tegyék egységessé a jövedelemnormákat, azonban ezt a szakminisztérium szerencsére elvetette. A megyei meghatározásnak éppen az a célja, hogy tükrözze a vidék jellegzetességeit, az ott felmerülő nehézségeket, és érdemben reagáljon a különböző mezőgazdasági ágazatok lehetőségeire. Az igazgatóság által meghatározott értékeket mindeddig módosítás nélkül fogadta el a regionális adóhatóság” – mondta lapunknak Török Jenő.

Csökken az adóalanyok száma

Ahogyan az előző években történt, a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemről május 25-ig kell leadni az adóbevallásokat. A befizetendő összeget az év második felében két részletben lehet kifizetni: az adó felét október 25-ig, a fennmaradó részt pedig december 15-ig kell törleszteni. Kedves Imre, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció vezetője korábban azt nyilatkozta, hogy 2014-ben a megyében több mint ötezer gazda adózott, de 2015-ben már csak négyezren tettek le adóbevallást, és tavaly ez a szám mindössze 2714 volt. A csökkenés okát az intézményvezető azzal magyarázta, hogy normatív adózási formáról van szó, tehát az adóalanyra van bízva, hogy önszántából eleget tesz-e kötelezettségének vagy sem. Mivel a törvény nem kényszerítő jellegű, egyre kevesebben élnek a lehetőséggel. Az adóhatóságnak nincs emberállománya ellenőrizni a gazdákat, ezért sokan nem veszik komolyan az adóbevallásról szóló kötelezettséget. A mezőgazdasággal foglalkozó adóalanyok csökkenése a szakember szerint azzal is magyarázható, hogy folyamatosan csökken az állatlétszám, így egyre kevesebb ember foglalkozik állattenyésztéssel.

Megyék közti különbségek

Az adóhatóság honlapján (anaf.ro) elérhetőek a megyékre vonatkozó szabványjövedelmeket tartalmazó táblázatok. Ezek közül a Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs és Bihar megyei adatokat vetettük össze. A vizsgált megyékből a Hargita megyei értékek többsége (szarvasmarha, bivaly, sertés, méhcsaládok, házi szárnyasok, gabonafélék, mezőn termesztett zöldségek, védett területi zöldségek és a virágok, dísznövények esetében) a legalacsonyabb, de viszonylag alacsony jövedelemnormákat szabtak ki a Kovászna megyei gazdákra is. Ezzel szemben a Kolozs megyei gazdálkodóknak kell a legtöbbet adózniuk, hiszen esetükben a meghatározott értékek többsége minden mezőgazdasági ágazatban magas.

Azt is érdemes megfigyelni, hogy egy-egy tevékenységi területre kiszabott adóérték megyénként hogyan változik annak függvényében, hogy az adott vidéken milyenek a mezőgazdasági ágazatok. A burgonyatermesztők számára például Hargita megyében a meghatározott jövedelemnorma 910 lej, Kovászna megyében 1089, Maros megyében 641 lej, Kolozs megyében pedig 1290, míg Bihar megyében 1763 lejre srófolták fel. Szarvasmarhák esetében ez az érték Hargitában 101 lejes, Biharban pedig kereken a duplája.

Négyéves adózás
A gazdálkodók adózását szabályozó törvény 2013-ban lépett érvénybe. A jogszabály értelmében 2014-től a megyei mezőgazdasági igazgatóságok minden évben megállapítják a szabványjövedelmet (románul: normă de venit) az egyes mezőgazdasági tevékenységekre. Ennek során figyelembe veszik a megművelt terület nagyságát, az állatállomány létszámát és az adó mértékét. A jogszabály lényegesen kibővítette az adózandó agrártevékenységek körét: kevés kivétellel minden mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenység adókötelessé vált, de minden tevékenységi ág keretében meghatározott egy minimális, adómentességet élvező küszöbértéket.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.